Aki a piaci üzemanyagárakat figyelemmel kíséri, láthatta, hogy az elmúlt hónapokban jelentős mértékben megemelkedett a gázolaj ára és prémiuma is. Jelen írásomban ennek okait vizsgálom.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Az elmúlt két évben jelentős mértékben emelkedett az üzemanyagok piaci ára. Ezek a trendek indokolták a benzinárstop tavaly novemberi bevezetését is. A háború után azonban felgyorsultak ezek az események, különösen a nyár eleje óta.
Augusztus végén a dízel ára korábban soha nem látott szinteken tartózkodott számos országban. Ahogyan azt az 1. ábra mutatja, egy liter gázolaj fogyasztói ára tíz európai államban is meghaladja a kettő eurót. Svédország esetében pedig már a két és fél eurós szintet ostromolja.
1. ábra: A dízel üzemanyag ára (euró / liter). Forrás: Cargopedia.
Az általános áremelkedés mellett a másik érzékelhető trend a dízel árprémiumának megemelkedése. Ahogy a 2. ábra is mutatja: Európában átlagosan közel 10 százalékkal drágábban lehet gázolajat vásárolni, mint euro 95-ös benzint.
2. ábra: A dízel üzemanyag felára a benzinhez képest. Forrás: Cargopedia.
Az árkülönbség természetesen nem azonos minden országban. A legnagyobb prémiumot, 33 százalékot a törökök fizetik. Őket a svédek követik 32 százalékkal, majd az albánok következnek, ám esetükben a gázolaj ártöbblete már csupán 23 százalék.
Az ábra másik végén azon államok vannak, ahol a dízelért még a mostani üzemanyagpiaci környezetben is kevesebbet kell fizetni. A legnagyobb diszkontot Málta esetében láthatjuk, melynek mértéke 10 százalék. Görögországban 5 százalékkal, Hollandiában pedig 4 százalékkal olcsóbb a gázolaj a benzinnél.
A fenti ábrán is látható, ám a 3. ábra még jobban megmutatja, hogy hazánk környezetében is változatos a dízel felár alakulása. Magyarország ezen mutató tekintetében a középmezőnyben helyezkedik el. A déli államokban jellemzően nagyobb a prémium, míg a többi irányban kisebb, ám diszkontot sehol nem találunk.
3. ábra: A dízel üzemanyag felára a benzinhez képest Magyarország környékén. Forrás: Cargopedia.
Az európai dízel árak egyébként nemzetközi összevetésben is magasnak számítanak. Zimbabwe és Hong Kong után a föld legmagasabb üzemanyagköltségét a svédek fizetik. És a lista következő 11 helyezettje is mind az öreg kontinensen található (sorrendben Svájc, Norvégia, Izland, Dánia, Egyesült Királyság, Belgium, Albánia, Finnország, Liechtenstein, Németország és Monaco). A kontinensen legolcsóbbnak számító Málta a világ rangsorának középtáján található.
Az üzemanyagárak elmúlt hónapokban tapasztalható globális emelkedése mögött egyértelműen az orosz-ukrán háború, illetve az olajjal és olajtermékekkel kapcsolatos bejelentett, illetve lebegtetett szankciók vannak. Az orosz olaj elleni szankciók ugyanis csökkentik a nyersanyag világszintű kínálatát, így felfelé hajtják az árakat.
Az általános áremelkedés okai tehát nyilvánvalóak.
Ennek számos konkrét, részben általános, részben pedig speciális oka van.
Először is a szállítmányozásban dízel üzemmódú járműveket használnak. Ezen szereplők kereslete pedig kevésbé árrugalmas, mint a tipikus benzinvásárlóké. Míg egy magánszemély esetleg leteszi az autót akkor, ha az üzemanyagárak túl magasak, addig egy kamionost nem igazán érdekel a szállítás költsége, hiszen ezt úgyis tovább fogja hárítani a megrendelőre.
Ebből rögtön következik, hogy üzemanyagár-emelkedés esetén a benzin kereslete nagyobb mértékben fog visszaesni, mint a dízelé, így a benzin drágulása tompítottabb lesz. Pontosan ez az oka annak, hogy a dízel ára lényegében mindig magasabb volt a benzinénél olyan időszakokban, amikor az üzemanyagárak a magasban voltak.
Másrészt a téli időszakban a gázolaj iránti kereslet szezonális okok miatt is növekedni szokott. Azaz a tél közeledtével a dízel prémiuma további lökést kapott.
Harmadrészt 2020. január elseje óta a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet 3,5-ról 0,5 százalékra mérsékelte a hajózási üzemanyagok maximális kéntartalmát. A döntés következtében a hajók vagy átálltak dízelfogyasztásra, vagy kénytelenek voltak egy meglehetősen költséges kénszűrő berendezést vállalni. A rendelet így hosszú távon növelte a dízel keresletét, és így árprémiumát.
A magasabb dízelár negyedik oka az amerikai palaolaj-forradalom. Az ebből származó nyersolaj ugyanis könnyebb és édesebb, mint az orosz olaj. Ennek következtében egy hordó amerikai palaolajból 60 százalékkal több benzint lehet előállítani, mint dízelt. Így az amerikai palaolaj kitermelési volumenének növekedése eltolta a kínálatot a benzin felé, mely tovább emeli a dízel-prémiumot.
Ötödik faktorként az európai helyzetet tovább fokozza, hogy az elérhető adatok alapján még soha nem voltak ilyen alacsonyan a dízel készletek. Azaz ezen üzemanyag esetében magasabb esélye van annak, hogy a jövőben hiány alakuljon ki, és a piac ezt a lehetőséget is beárazta.
Hatodik okként meg kell említeni, hogy Európában historikusan magas a dízel járművek aránya, hiszen régebben jobban megérte ilyen típusú kocsit vásárolni. Ez pedig a dízel felé torzítja a piaci keresletet, melynek ugyancsak megvan a lenyomata az árak tekintetében.
Hetedik faktorként fontos arról is beszélni, hogy a kontinensen strukturálisan is kevesebb gázolaj szokott lenni. Ezen üzemanyagból korábban is behozatalra szorultunk, melynek elsődleges forrása Oroszország volt. A mostani helyzetben azonban ez a kínálat korlátozottan érhető csak el, középtávon pedig a mostani állapotok szerint akár teljesen kieshet.
Nyolcadikként fontos tényező a dízelár-prémium kialakulásában a brutális európai aszály is. Ennek következtében ugyanis korlátozott a folyami hajózás útján szállítható dízel üzemanyag mennyisége, mely szállítási mód egyébként fontos szerepet tölt be a gázolaj esetében.
Végül kilencedik okként a határidős pénzügyi piacok is erősítik a dízel-prémiumot. A szakmai körökben backwardation-nek nevezik azt a most is megfigyelhető helyzetet, amikor a jövőbeni árak alacsonyabbak, mint az azonnaliak. Ez azt jelenti, hogy jelen pillanatban olcsóbb későbbi időpontra vásárolni gázolajat, mint ma. Ez pedig nem igazán motiválja a szereplőket arra, hogy a jelenben komoly készleteket halmozzanak fel dízelből, mely viszont tovább erősíti a gázolaj relatív hiányát, így növelve az árprémiumát.
Összefoglalás
Az elmúlt hónapokban az üzemanyagok ára brutális emelkedést mutatott. Ám nemcsak azt tapasztalhattuk, hogy az átlagárak emelkednek, hanem láthattunk egy eltolódást is. A gázolaj árazása ugyanis jobban, nagyobb mértékben növekedett meg, mint a benziné.
A folyamat mögött számos ok azonosítható. Ezek egy része globális, mások kifejezetten az öreg kontinens speciális helyzetéből fakadnak. Egyes okok a kereslet oldaláról, míg mások a kínálat felől hatnak. Vannak reálgazdasági faktorok, ám emellett a pénzügyi piacok is hozzájárultak az árak kettéválásához.
A számtalan ok együtt két dolgot garantál. Egyrészt a kilenc tényezőben egyszerre nagy változást nem várhatunk a közeljövőben, így a dízel árprémium egy ideig mindenképpen fenn fog maradni. Másrészt a mostani helyzet sok szempontból egy tökéletes vihart mutat. Sok tényező egyszerre hatott egy irányba. Ez a helyzet mindenképpen egyedi és különleges, és kicsi a valószínűsége, hogy hosszú távon fennmarad. Így a prémium mértéke jó eséllyel inkább csökkenni fog a közeljövőben.
(Fotó: Pixabay)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Hazánk Svédországgal, Németországgal és Csehországgal került egy ligába.
Romba dőlt egy újabb mítosz.
Legalább négy okból problémás a Tisza Párt és Magyar Péter vagyonadóra vonatkozó tervezete Sebestyén Géza közgazdász szerint. Az MCC-s szakember elmondja: a vagyonadó okozta bajokat még a leggazdagabb országoknak sem sikerült megugraniuk.
„Ez az egyik legfontosabb indikátor, mert nem a statisztika hideg számait, hanem a mindennapi valóságot tükrözi” – írja Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
Sebestyén Géza hangsúlyozta, hogy a 2010-es kormányváltással egy teljes gazdaságpolitikai fordulat is jött.
„Ez egy brutálisan komoly anyag, de választást ezzel nem lehet nyerni” – vélekedett Nagy Attila Tibor.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
