Az Egyesült Államok Szenátusa a múlt héten átfogó jogszabályt fogadott el a hazai félvezetőipar támogatásáról, remélve, hogy segítheti a Kínával versenyben álló vállalatokat, és enyhítheti a tartós hiányt, amely az autóktól, fegyverektől, mosógépektől és videóktól kezdve mindent érint.
A Szenátus múlt héten, 64:33 arányban kétpárti szavazással elfogadta a régóta várt törvényjavaslatot.
A „Chipek és a tudomány” nevű törvény mintegy 52 milliárd dollár kormányzati támogatást nyújt az amerikai félvezetőgyártás számára, valamint 24 milliárd dollár értékűre becsült beruházási adókedvezményt biztosít a chipgyártó üzemek számára.
A jogszabály emellett öt év alatt több mint 170 milliárd dollárt engedélyezne az amerikai tudományos kutatás fellendítésére, hogy jobban tudjanak versenyezni Kínával. A kongresszusnak még külön előirányzatokat kell elfogadnia a beruházások finanszírozásához.
Mark Warner szenátor szerint a törvényjavaslat 10-15 új félvezetőgyár finanszírozását segíti elő. A támogatások híján egyetlen félvezetőgyártó üzem sem épülne Amerikában - tette hozzá Warner..
„Ez egy rossz nap Hszi elnök és a Kínai Kommunista Párt számára. A szunnyadó óriás, Amerika végre felébredt arra a kihívásra, amellyel a Kínai Népköztársaság részéről szembesülünk” - mondta John Cornyn szenátor.
A finanszírozás nagy részét új gyárakra szánják, amelyek felépítése két-három évig tart. Így a Boeing Co. már közölte, hogy továbbra is szembe kell nézniük a chiphiány miatti ellátási lánc problémákkal. A General Motors Co. arról tájékoztatott, hogy több mint 90 ezer befejezetlen jármű, főként teherautók és terepjárók várnak chipekre és egyéb alkatrészekre.
A törvényhozók úgy nyilatkoztak, hogy általában nem szorgalmaznák a magánvállalkozások ilyen mértékű támogatását, de megjegyezték, hogy Kína és az Európai Unió milliárdos ösztönzőket nyújt a vállalatoknak. Nemzetbiztonsági kockázatokra is hivatkoztak, ami valóban fenyegeti az Egyesült Államok versenyképességét.
A törvényjavaslat törvénybe iktatását több mint egyéves munka előzte meg. A jogszabály átfogóbb változatát már 2021 júniusában elfogadta a szenátus, de a képviselőházban elakadt a javaslat, ami mindkét párt törvényhozóit frusztrálta, mivel ők a Kínával való versenyt és a globális ellátási lánc kérdéseit tekintik elsődleges prioritásnak. Hogy a kongresszust cselekvésre ösztönözzék, Biden és a törvényjavaslat más támogatói nemzetbiztonsági szempontból vetették fel a kérdést, mondván, hogy elengedhetetlen a fogyasztási cikkekhez és katonai berendezésekhez felhasznált létfontosságú chipek amerikai gyártásának biztosítása.
Amennyiben az USA elveszítené a Tajvanon gyártott chipekhez való hozzáférést, az 10 százalékkal zsugoríthatná az USA bruttó hazai termékét, és megbéníthatná az amerikai autógyártást is.
Persze voltak, akik ellenezték a törvényjavaslatot, mint Bernie Sanders szenátor, aki az intézkedést „üres csekknek” nevezte a rendkívül nyereséges chipgyártók számára.
A washingtoni kínai nagykövetség tolmácsolta Kína határozott rosszallását a törvényjavaslattal szemben, amely szerinte a „hidegháborús és a zéró-összegű játék mentalitásában gyökerezik, és ellentétes a kínai és amerikai emberek közös törekvésével, hogy erősítsék a cseréket és az együttműködést”.
A kínai Global Times oldalán olvashatunk bővebben a kínaiak véleményéről, mely szerint
az amerikai szenátus az amerikai versenyképesség megerősítésének és a nemzetbiztonság védelmének álcája alatt próbál Kína csúcstechnológiai felemelkedése ellen fellépni,
ami szakértők szerint is nagyon nehezen megvalósítható álom, figyelembe véve az olyan problémákat, mint a világ legnagyobb gazdaságának növekvő adóssága és ipari kiüresedése.
Szerintük Amerika a törvényjavaslattal próbálhatja az országok és régiók ellátási láncait elválasztani Kínától, egyesek szimbolikus gesztusokat is tehetnek az Egyesült Államok utasításainak követésére, de nem fogják meglépni a valódi lépéseket, például gyárak felállítását az Egyesült Államokban, mert az ellentétes a kézzelfogható hasznukkal.
A Global Times úgy véli, hogy az amerikai tisztviselők számos kifejezést használtak a törvényjavaslat indoklására, mint például a gazdasági biztonság, a nemzetbiztonság vagy „Amerika jövője”, amivel nem tudták elrejteni Kína fejlődésének megfékezésére irányuló valódi szándékukat.
A Bloomberg beszámolója szerint, a törvény megtiltja a kedvezményezett vállalatok számára, hogy 10 évig bővítsék félvezetőgyártásukat Kínában, amennyiben támogatást nyertek egy amerikai üzem építésére.
A megszólaltatott kínai szakértő szerint az Egyesült Államok arra használja fel a törvényjavaslatot, hogy a globális chip-ellátási és ipari láncok szempontjából kulcsfontosságú országokban a vállalatok az Egyesült Államok szabályai szerint játszanak, és visszaszorítsák a chipipart a feltörekvő piacokon. Végeredményben arra számítanak, hogy ez a törvény súlyosbítani fogja a globális chip-válságot.
A Global Times a CNBC jelentésére hivatkozik, miszerint a chip-törvény megosztotta az amerikai chipipart, mivel egyes szereplők attól tartanak, hogy
a törvényjavaslat aránytalan támogatást nyújthat az olyan gyártóknak, mint például az Intel,
miközben kevésbé támogat más chipgyártó cégeket, főképp olyanokat, amelyek nem maguk gyártanak.
Megemlítik, hogy még az Intel sem elégedett a törvénnyel. A Politico jelentése szerint az Intel és más chipgyártók azért lobbiznak, hogy enyhítsék a kínai működésükre vonatkozó korlátozásokat. A nagy amerikai chipcégek mindig tudták, hogy a globalizált disztribúció a legjobb megoldás számukra, mivel ez a mód évekig támogatta üzleti növekedésüket.
A kínai portál megszólaltat egy veterán technológiai elemző, aki három kérdésben summázza véleményét:
„Ha a vállalatok az Egyesült Államokban építenek üzemeket, honnan szerzik be az olcsó munkaerőt és az építőanyagokat? Honnan fedezik a gyárak működési költségeit? Miért építenének gyárat ott, ahol a végpiac messze van?”
Más szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy néhány nagy amerikai vállalat számára a támogatások megszerzése és a kínai piacról való lemondás több veszteséget jelent, mint nyereséget. Az Intel például valószínűleg nem fogja teljesen feladni a kínai piacot, amely teljes éves bevételének 20-30 százalékát adja.
Az USA szövetségesei, például Japán és Dél-Korea számára, ahol a félvezetőipar láncai mélyen összefonódott a kínai szárazföldi piaccal, a helyzet még nehezebb. Amennyiben hallgatnak az USA-ra, akkor a vállalataik talán több tízmilliárd dollárt kapnak az USA-tól, de több százmilliárd dollárt vagy még többet veszítenek a szárazföldi piacokkal való szétválasztás miatt. És nemcsak a kínai chip-ügyfeleket veszítik el, hanem más termékekre is tapasztalhatnak tovagyűrűző hatásokat - véli a kínai portál.
Az USA javasolta a „Chip 4” félvezető szövetség létrejöttét, és meghívást küldött Japánnak, Dél-Koreának, valamint Tajvannak. Bár Dél-Korea végül csatlakozhat a blokkhoz, Szöul dilemmáját mutatja, hogy sokáig habozott egyértelmű választ adni. A kínaiak arra számítanak, hogy mindez majd komoly ellenállásba ütközik a nagy chipgyártók részéről. A japán és dél-koreai vállalatok a törvényjavaslat értelmében szimbolikus kiigazításokat eszközölhetnek, például gyárakat építhetnek az Egyesült Államokban, de a technológia magas költségei miatt többször is elhalaszthatják majd ezek beindítását.
A Global Times szerint Amerika nem veszi figyelembe, hogy Kína jelenleg milyen fontos szerepet játszik a félvezetők gyártásában. Az USA-ban a chipek előállításának összköltsége nem túl versenyképes a globális piacon, elsősorban a magas munkaerőköltség miatt, bár erős képességekkel rendelkezhet az upstream ipari szektorokban, például a kutatás-fejlesztésben.
A portál szerint más tényezők is megterhelik az Egyesült Államokat, például a növekvő adósság, amelyek korlátozzák Washington képességeit a támogatások nyújtására, a gyártás kiüresedése, amely a munkásoktól az anyagokig mindenben hiányt okoz, valamint az a tény, hogy az Egyesült Államoknak hamarosan más elnöke lehet - mondták elemzők.
Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok megpróbálja irányítása alá venni a világ chip-ellátását, a Global Times szerint, a kínai chipipar stabilan fejlődik, legyen szó akár a technológiákról, akár a piacokról. Szerintük Kína körülbelül három-öt éven belül áttörést fog elérni a kulcsfontosságú technológiákban.
Példaként felhozzák, hogy Dél-Korea Kínába irányuló exportja idén májusban 13,4 milliárd dollárt tett ki, míg az import 14,9 milliárd dollárt, ami először mutat hiányt a dél-koreai oldalon. Fontos tény, hogy Kína félvezetőtermék-exportja, amely az ország teljes Dél-Koreába irányuló exportjának mintegy hatodát teszi ki, 40,9 százalékkal nőtt a hónapban.
Technológiai oldalon a kínai vállalatok is gyorsan haladnak előre. Az ország chip-óriása, a Semiconductor Manufacturing International Corp (SMIC) bejelentette, hogy áttörést ért el az első generációs FinFET technológiában, és 2019 negyedik negyedévében tömeggyártásba kezdett. A technológia második generációja a TSMC 7 és 5 nm-es gyártási folyamata szintén a kísérleti gyártás időszakában van. A SMIC nyeresége éves szinten 147,7 százalékkal nőtt jüanban számolva 2021-ben – derül ki a vállalat éves jelentéséből.
Kína sürgető igénye a chipipari függetlenség iránt sokat erősödött az elmúlt években. Ez az ipari, a kutatási és az egyetemi oldal megerősödését eredményezte az iparban. A technológiák terén Kína is ugrásszerűen halad előre,
bár Kínának még számos technológiai akadálya van, amelyet át kell törnie, de 3-5 év stabil fejlődés után képes lehet arra, hogy ezeket a szűk keresztmetszeteket feloldja.
Mindebben a Kínával szembeni amerikai chipblokád viszont nagyban elősegítheti az ország chipiparának fejlődését - zárja sorait a Global Times.
A népszerű republikánus influenszer gyilkosáról kiderült, hogy egy transzneművel élt együtt, és hiába republikánus a családja, ő maga régen radikálisan balra tolódott. Nem a Charlie Kirk elleni az első transzneműséggel kapcsolatos, egyben keresztényellenes merénylet Amerikában. Összefoglalónk.
Az amerikai vállalatok a harmadik legnagyobb beruházói közösséget alkotják jelenleg Magyarországon.
Mi lehet Kína titka? Kohán Mátyás egyenesen Pekingből fejti meg a titkot a Tempó legújabb epizódjában.
Az AfD szerint a jobboldali politikusok lejáratása a cél.
A kínai Wisdom Motor az első európai gyárát Magyarországon építheti meg – jelentette be a cég vezetője egy hongkongi közlekedési konferencián.
Ábrán látható, ahogy az ázsiaiak meghódították az ágazatot.
Senkit sem szándékoznak örök rabságba taszítani, de...
Egész Amerika felháborodott az ABC News munkatársának szavain.
