Negyvenezer gazda tüntetett Hollandiában

A rendőrségi források szerint 40 ezer fő körüli tömeg rengeteg traktorral érkezett Stroe település határába  (Gelderland az ország középső részén fekvő tartomány), óriási forgalmi káoszt okozva, mivel a munkagépekkel az ide vezető hat autópályán vonultak végig. A nitrogénkibocsátás csökkentésére irányuló tervek a holland gazdák erős ellenállásába ütköznek.

A gazdák körében rendkívüli felháborodást váltott ki a kormány hivatalos álláspontja, miszerint

Több mint valószínű, hogy a hollandiai gazdaszervezetek nem állnak meg egy békés tüntetésnél.

Mark Rutte miniszterelnök elítélte a gazdák erőszakosságát

Természetesen, ahogy a gazdák tüntetésénél a világ többi részén is megszokott, a holland gazdák egy része is erőszakosabban nyilvánult meg.

Maat Derk Boswijk kereszténydemokrata képviselő kénytelen volt a hét végéig otthon maradni, miután a tüntetés előtti estén a gazdák egy része megjelent a házánál.  Boswijk három pici gyermeke volt a házban, amikor a tüntetők megérkeztek, míg a képviselő Hágában dolgozott.  Hiába figyelmeztette a biztonsági szolgálat, hogy beszéljen a gazdákkal a gelderlandi tömegtüntetésen.

A nitrogénpolitikáért felelős miniszterasszony, Christianne van der Wal-Zeggelink házát háromszor is meglátogatták a gazdák. Sőt,

és megtámadtak egy rendőrautót, amely az úton parkolt.

Ezek után a gazdák további tiltakozást tartottak az A1-es autópályán Oldenzaal közelében, leállították a Németország felőli határforgalmat. A rendőrség tájékoztatása szerint 10 embert tartóztattak le, de nem pontosították, milyen bűncselekményekkel vádolják őket. A rendőrség megpróbálja azonosítani azokat a sofőröket, akik megszegték a törvényt. Állítólag sok gazdálkodó elrejtette rendszámát, ami megnehezítette a nyomon követést. Baleset is történt, egy traktor és egy teherautó ütközött össze, ami után három embert kórházba kellett szállítani. Mindhárman a traktoron ültek.

Mark Rutte miniszterelnök a fejlemények miatt kénytelen volt megszakítani a madridi NATO-csúcstalálkozón tett látogatását, hogy elítélje a tüntetések egyre erőszakosabb hangvételét. „A gazdák egy kis csoportjáról van szó – a többség civilizált módon tüntet, de egy kis csoport túllépi a határt” – mondta.  

Természetesen a gazdáknak sem egységes a vérmérséklete. A Farmers Defense Force csapat tagjai megfogadták, hogy fenntartják a nyomást az autópályák blokkolásával és a tisztviselők zaklatásával mindaddig, amíg a kabinet fel nem hagy terveivel. Más gazdálkodó szervezetek, mint például az LTO Nederland, arra szólították fel kollégáikat, hogy a törvényes keretek között tiltakozzanak „megfelelő és méltó” demonstrációkkal.

A holland kormánykoalíció agrárstratégiai elképzelései

Hosszú tárgyalássorozatot követően, jó fél évvel a választások után megalakult Hollandia négypárti koalíciós kormánya, és tavaly december 16-án közzétették az agráriummal és a kertészeti ágazattal kapcsolatos elképzeléseiket, célkitűzéseiket. A fő pontok az alábbiakban foglalhatók össze:

Üvegházi termesztésnél szeretnék csökkenteni a földgázhasználatot – sok üvegházas most gondban is van az elszabadult energiaárak miatt. Szeretnének elmozdulni a körforgásos gazdálkodás irányába. A zöldségek és gyümölcsök ÁFA kulcsát nulla százalékosra csökkentenék.

A klímavédelemben 60 százalékkal csökkentenék a szén-dioxid kibocsátást 2030-ig, amihez a jelenlegi ösztönzőkön felül egy 35 milliárd eurós klímaalapot is létrehoznának. Ide tartozik, hogy a napelemek telepítését is népszerűsítenék, nem csak a tetőkön, hanem a talajon is.

Fenntarthatóbbá tennék a mezőgazdaságot: extenzifikáció, átállás, innováció, legalizálás és a gazdaságok kiiktatása. A 2030-ig kitűzött nitrogéncélokat 5 évvel korábban szeretnék elérni.

A nitrogénérzékeny Natura 2000 területek 75 százalékának vissza kell állnia „egészséges szintre”. Ezeken a területeken akár 70-80 százalékkal csökkentenék a nitrogén-kibocsátást, és jelentősen megszorítanák az állattenyésztést. Itt terveznék egyes gazdaságok kisajátítását.

Megjegyeznénk

A holland mezőgazdaságban egy dolgozó tízszer akkora bruttó hozzáadott értéket teremt, mint a magyarban. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a hollandok már Afrikában termesztik virágaik nagy részét, és charterjáratokkal szállítják a hazai tőzsdére, illetve a megrendelőkhöz, de főképp az, hogy a holland mezőgazdaság rendkívül intenzív körülmények között termel, illetve a ráfordítások aránya és a technológiai fejlettségi szint is messze meghaladja az EU-s átlagot.

Tengermelléki országként napirenden érkezik a csapadék, így ez sem jelent olyan korlátozó tényezőt, mint a Kárpát-medencében.

az Eurostat adatai szerint majdnem négyszer annyi tápanyagot visznek be hektáronként, mint Magyarországon. Mindemellett a kikötők közelsége magasabb bevételt hoz a gazdáknak is.

Természetesen indokoltak a környezetvédelmi aggályok, hiszen ekkora vegyszerterhelés hosszabb távon nem vezet jóra. Viszont meg lehet érteni a gazdák érveit is, akik az eddigi jól bevált létfenntartásukat biztosító gazdálkodási rendszer visszavágását érzik.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló holland törvény követi a nyugat-európai elit körében elterjedt tendenciákat. Az ideológiailag vezérelt célokat helyezik a tulajdonjogok, a piaci jogok vagy a személyes szabadságjogok fölé.

Érthető a gazdák tiltakozása, mikor csak azt érzékelik, hogy a kevesebb vegyszer használatával kisebb termésekre számíthatnak, és teljes bizonytalanságban tartják őket a jövőbeni bevételek tekintetében. Ez már viszont a Rutte kormány felelőssége, amely úgy tűnik, felülve a divatos környezetvédelmi mantráknak, ezen a területen is példát akar mutatni. Pedig azzal, hogy az elképzeléseiket egyeztetés nélkül akarják a gazdák torkán lenyomni, inkább a holland demokratikus hagyományokból ad bemutatót.

Mindenesetre azért a holland gazdák bevételeit a közép-európai gazdák még ezek után is irigyelni fogják. A bevételekről a mi gazdáink is idézhetik a klasszikust, aki a demokratikus hagyományokra gondolva mondta: