Több tízezer holland gazdálkodó tiltakozott június 22-én a kormány azon projektje ellen, amelynek célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. A gazdálkodók szerint rendkívül igazságtalanok az intézkedések. A gazdák úgy vélik, hogy a kormány nyíltan ellenük dolgozik.
A rendőrségi források szerint 40 ezer fő körüli tömeg rengeteg traktorral érkezett Stroe település határába (Gelderland az ország középső részén fekvő tartomány), óriási forgalmi káoszt okozva, mivel a munkagépekkel az ide vezető hat autópályán vonultak végig. A nitrogénkibocsátás csökkentésére irányuló tervek a holland gazdák erős ellenállásába ütköznek.
A holland kormány szeretné 2030-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását a felére csökkenteni. A benyújtott tervezetben az országot zónákra osztják. Azokat a gazdálkodókat, akik a legérzékenyebb övezetekben gazdálkodnak, köteleznék, hogy szüntessék be a tevékenységüket. A törvényjavaslat kisajátításokat is előirányozott, amire 7,5 milliárd eurót különítettek el.
A gazdák körében rendkívüli felháborodást váltott ki a kormány hivatalos álláspontja, miszerint
„a bemutatott megközelítés szerint nincs jövője minden holland gazdálkodónak”.
Több mint valószínű, hogy a hollandiai gazdaszervezetek nem állnak meg egy békés tüntetésnél.
Természetesen, ahogy a gazdák tüntetésénél a világ többi részén is megszokott, a holland gazdák egy része is erőszakosabban nyilvánult meg.
Maat Derk Boswijk kereszténydemokrata képviselő kénytelen volt a hét végéig otthon maradni, miután a tüntetés előtti estén a gazdák egy része megjelent a házánál. Boswijk három pici gyermeke volt a házban, amikor a tüntetők megérkeztek, míg a képviselő Hágában dolgozott. Hiába figyelmeztette a biztonsági szolgálat, hogy beszéljen a gazdákkal a gelderlandi tömegtüntetésen.
A nitrogénpolitikáért felelős miniszterasszony, Christianne van der Wal-Zeggelink házát háromszor is meglátogatták a gazdák. Sőt,
egy teherautónyi trágyát is lefordítottak a miniszter küszöbére,
és megtámadtak egy rendőrautót, amely az úton parkolt.
Ezek után a gazdák további tiltakozást tartottak az A1-es autópályán Oldenzaal közelében, leállították a Németország felőli határforgalmat. A rendőrség tájékoztatása szerint 10 embert tartóztattak le, de nem pontosították, milyen bűncselekményekkel vádolják őket. A rendőrség megpróbálja azonosítani azokat a sofőröket, akik megszegték a törvényt. Állítólag sok gazdálkodó elrejtette rendszámát, ami megnehezítette a nyomon követést. Baleset is történt, egy traktor és egy teherautó ütközött össze, ami után három embert kórházba kellett szállítani. Mindhárman a traktoron ültek.
Mark Rutte miniszterelnök a fejlemények miatt kénytelen volt megszakítani a madridi NATO-csúcstalálkozón tett látogatását, hogy elítélje a tüntetések egyre erőszakosabb hangvételét. „A gazdák egy kis csoportjáról van szó – a többség civilizált módon tüntet, de egy kis csoport túllépi a határt” – mondta.
Természetesen a gazdáknak sem egységes a vérmérséklete. A Farmers Defense Force csapat tagjai megfogadták, hogy fenntartják a nyomást az autópályák blokkolásával és a tisztviselők zaklatásával mindaddig, amíg a kabinet fel nem hagy terveivel. Más gazdálkodó szervezetek, mint például az LTO Nederland, arra szólították fel kollégáikat, hogy a törvényes keretek között tiltakozzanak „megfelelő és méltó” demonstrációkkal.
Hosszú tárgyalássorozatot követően, jó fél évvel a választások után megalakult Hollandia négypárti koalíciós kormánya, és tavaly december 16-án közzétették az agráriummal és a kertészeti ágazattal kapcsolatos elképzeléseiket, célkitűzéseiket. A fő pontok az alábbiakban foglalhatók össze:
Üvegházi termesztésnél szeretnék csökkenteni a földgázhasználatot – sok üvegházas most gondban is van az elszabadult energiaárak miatt. Szeretnének elmozdulni a körforgásos gazdálkodás irányába. A zöldségek és gyümölcsök ÁFA kulcsát nulla százalékosra csökkentenék.
A klímavédelemben 60 százalékkal csökkentenék a szén-dioxid kibocsátást 2030-ig, amihez a jelenlegi ösztönzőkön felül egy 35 milliárd eurós klímaalapot is létrehoznának. Ide tartozik, hogy a napelemek telepítését is népszerűsítenék, nem csak a tetőkön, hanem a talajon is.
Fenntarthatóbbá tennék a mezőgazdaságot: extenzifikáció, átállás, innováció, legalizálás és a gazdaságok kiiktatása. A 2030-ig kitűzött nitrogéncélokat 5 évvel korábban szeretnék elérni.
A nitrogénérzékeny Natura 2000 területek 75 százalékának vissza kell állnia „egészséges szintre”. Ezeken a területeken akár 70-80 százalékkal csökkentenék a nitrogén-kibocsátást, és jelentősen megszorítanák az állattenyésztést. Itt terveznék egyes gazdaságok kisajátítását.
A holland mezőgazdaságban egy dolgozó tízszer akkora bruttó hozzáadott értéket teremt, mint a magyarban. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a hollandok már Afrikában termesztik virágaik nagy részét, és charterjáratokkal szállítják a hazai tőzsdére, illetve a megrendelőkhöz, de főképp az, hogy a holland mezőgazdaság rendkívül intenzív körülmények között termel, illetve a ráfordítások aránya és a technológiai fejlettségi szint is messze meghaladja az EU-s átlagot.
Tengermelléki országként napirenden érkezik a csapadék, így ez sem jelent olyan korlátozó tényezőt, mint a Kárpát-medencében.
Az intenzivitás meglátszik a műtrágyahasználaton is,
az Eurostat adatai szerint majdnem négyszer annyi tápanyagot visznek be hektáronként, mint Magyarországon. Mindemellett a kikötők közelsége magasabb bevételt hoz a gazdáknak is.
Természetesen indokoltak a környezetvédelmi aggályok, hiszen ekkora vegyszerterhelés hosszabb távon nem vezet jóra. Viszont meg lehet érteni a gazdák érveit is, akik az eddigi jól bevált létfenntartásukat biztosító gazdálkodási rendszer visszavágását érzik.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló holland törvény követi a nyugat-európai elit körében elterjedt tendenciákat. Az ideológiailag vezérelt célokat helyezik a tulajdonjogok, a piaci jogok vagy a személyes szabadságjogok fölé.
Érthető a gazdák tiltakozása, mikor csak azt érzékelik, hogy a kevesebb vegyszer használatával kisebb termésekre számíthatnak, és teljes bizonytalanságban tartják őket a jövőbeni bevételek tekintetében. Ez már viszont a Rutte kormány felelőssége, amely úgy tűnik, felülve a divatos környezetvédelmi mantráknak, ezen a területen is példát akar mutatni. Pedig azzal, hogy az elképzeléseiket egyeztetés nélkül akarják a gazdák torkán lenyomni, inkább a holland demokratikus hagyományokból ad bemutatót.
Mindenesetre azért a holland gazdák bevételeit a közép-európai gazdák még ezek után is irigyelni fogják. A bevételekről a mi gazdáink is idézhetik a klasszikust, aki a demokratikus hagyományokra gondolva mondta:
„Önöknek ebbe csak beleszületni volt nehéz”.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Sorozatban harmadszor, összességében 27. alkalommal lettek aranyérmesek.
Mark Rutte szerint az amerikai elnöknek köszönhető, hogy a szövetségesek növelték a védelmi kiadásokat.
Újra bejött Orbán Viktor húzása.
Tökéletesen megfelel neki ez az útlevél.
A népszerű holland influenszer, Mathias Victorian áprilisban egész vállalkozását Budapestre költözteti, mert hazájával szemben itt nem lehetetlenítik el a konzervatív vállalkozások működését.
A benzinkutakon a németeknek, a dánoknak és a hollandoknak kell legmélyebben a zsebükbe nyúlniuk.
A miniszterelnök kiemelte, hogy személyi sérülés nem történt, a Török Áramlat gázvezeték pedig zavartalanul üzemel.
Sorozatban harmadszor, összességében 27. alkalommal lettek aranyérmesek.
