Aligha van olyan ipari ország, amelyik jobban szenved az energiaár-sokk miatt, mint Németország. Különösen Európán kívül voltak eddig mérsékeltek a válság következményei. Az energiaárak jelentős emelkedése súlyosan érintheti a német vállalatokat – állapítja meg egy német gazdaságkutató tanulmányában. Akár 13 százalékos gazdasági visszaesést is jósolnak az orosz ellátás azonnali leállítása esetén.
A tanulmány szerint Németország energiaellátása nemzetközi összehasonlításban is különösen sérülékeny – mind az árak emelkedése, mind az ellátási szűk keresztmetszetek esetében. A mannheimi székhelyű ZEW gazdaságkutató intézet kedden közzétett elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy Németország Hollandiával együtt a „magas ár szigetévé” válik az áramellátás szempontjából. Az elemzés szerint
Németország Olaszországgal együtt különösen érzékeny az ellátási hiányra.
A ZEW szerint ez veszélyezteti a versenyképességet, és nem teszi attraktívvá Németországot a magas energiafogyasztású iparágak számára. A Family Business Foundation megbízásából készült tanulmányban a ZEW 21 iparosodott ország energiaellátását vizsgálta abból a szempontból, hogy a gazdaságok mennyire szenvednének az áremelkedés és az ellátási szűk keresztmetszetek miatt. A közgazdászok 16 uniós tagállamot, valamint az Egyesült Államokat, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát és Svájcot hasonlították össze.
A tanulmány szerint a három nagy, nem európai gazdaság ellátásbiztonságát egyáltalán nem veszélyezteti az ukrajnai orosz invázió. Az ottani áremelkedés eddig „rendkívül mérsékelt volt, vagy egyáltalán nem történt meg” – írják.
Európában az országok túlnyomó többsége kevésbé sebezhető az energiaellátás hiányával szemben, Németország viszont különösen függ az orosz gáztól.
„Az energiaválság áram- és gázár hatásai nagyrészt az európai helyszínekre korlátozódnak”
– magyarázta a tanulmány szerzője, Friedrich Heinemann. „Európán belül szembetűnő különbségek vannak. Németország Hollandiával együtt egyre inkább magas árú szigetté válik.” – mondta. A ZEW elemzése szerint Franciaországban és Svájcban nem emelkedtek jelentősen a villamosenergia-árak.
A gáz adagolása esetén a legnagyobb károkat a fémfeldolgozás, üvegipar, a vegyipar és a papíripar szenvedné el,
de az élelmiszeripar és a textilipar is megérzi a gázellátás leállásának hatásait. A ZEW szerint más ágazatokban sem lehetett kizárni, hogy jelentős károkat szenvednének el az elsődleges termékek hiánya miatt.
A Prognos kutatóintézet is hasonló eredményekre jutott. Szerintük a földgáz szűk keresztmetszete dominóhatást okozna, ami nagyon érzékenyen érintené az egész értékláncot.
Az ellátási láncokban fellépő zavarok körülbelül háromszoros hatást gyakorolnának az összes iparágra, összehasonlítva a közvetlen következményekkel. Ők úgy vélik, összességében 193 milliárd eurós hozzáadott értékvesztés veszélye áll fenn az év második felében.
Amennyiben tovább tart a hiány, aligha kerülhető el a munkanélküliség növekedése sem.
A Prognos vezető közgazdásza szerint alábecsülték Németország függőségét az orosz gáztól. A földgáz mintegy felét védett fogyasztók fogyasztják – ide értve a fogyasztókat, a kórházakat vagy a szociális intézményeket. Ez az igény 93 százalékig fedezhető. Másrészt a nem védett fogyasztók, köztük az ipar is, a szükséges gáz kevesebb, mint felét kapná meg.
„A tengerentúli versenytársaknak nincs problémájuk. Az európai versenytársak pedig az alacsonyabb fogyasztási volumenek miatt gyorsabban tudják átszervezni a működésüket.” – foglalta össze Rainer Kirchdörfer, az FBF alapítvány elnöke.
Mind a Family Business Foundation, mind a ZEW a német kormányhoz fordult: „Az ország gazdaság- és energiapolitikájának választ kell találnia arra a kérdésre, hogyan lehet fenntartani Németország versenyképességét az energiaigényes vállalatok számára”.
Michael Kyrath szerint aggasztó kérdéseket vet fel, hogy Szász-Anhalt Alkotmányvédelmi Hivatala az AfD minősítésénél a „meggyilkolt gyermekekre való hivatkozást” is kifogásolta.
„Pontosan ezt szeretnék az ukránok is” – jelentette ki az unió migrációs biztosa.
Az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója szerint a fiaskó ugyan nem Friedrich Merz személyes veresége, de Németországnak a jövőben minden nemzetközi érdekérvényesítő helyért sokkal keményebben meg kell majd harcolnia.
Éles vita bontakozott ki az uniós belügyminiszterek találkozóján.
A szinkrontolmács is alig volt képes lépést tartani a miniszterelnök szidalmaival, az „Orbán-bábozással” és a többivel, mindezt a német kancellár előtt.
A párt egyik tartományi szervezete próbált jogi úton igazságot szerezni, de a közigazgatási bíróság kibabrált velük.
A „queerek” sem maradnak műsor nélkül.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya elmondta, mi nem tetszett neki a mérkőzésen.
