Aligha van olyan ipari ország, amelyik jobban szenved az energiaár-sokk miatt, mint Németország. Különösen Európán kívül voltak eddig mérsékeltek a válság következményei. Az energiaárak jelentős emelkedése súlyosan érintheti a német vállalatokat – állapítja meg egy német gazdaságkutató tanulmányában. Akár 13 százalékos gazdasági visszaesést is jósolnak az orosz ellátás azonnali leállítása esetén.
A tanulmány szerint Németország energiaellátása nemzetközi összehasonlításban is különösen sérülékeny – mind az árak emelkedése, mind az ellátási szűk keresztmetszetek esetében. A mannheimi székhelyű ZEW gazdaságkutató intézet kedden közzétett elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy Németország Hollandiával együtt a „magas ár szigetévé” válik az áramellátás szempontjából. Az elemzés szerint
Németország Olaszországgal együtt különösen érzékeny az ellátási hiányra.
A ZEW szerint ez veszélyezteti a versenyképességet, és nem teszi attraktívvá Németországot a magas energiafogyasztású iparágak számára. A Family Business Foundation megbízásából készült tanulmányban a ZEW 21 iparosodott ország energiaellátását vizsgálta abból a szempontból, hogy a gazdaságok mennyire szenvednének az áremelkedés és az ellátási szűk keresztmetszetek miatt. A közgazdászok 16 uniós tagállamot, valamint az Egyesült Államokat, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát és Svájcot hasonlították össze.
A tanulmány szerint a három nagy, nem európai gazdaság ellátásbiztonságát egyáltalán nem veszélyezteti az ukrajnai orosz invázió. Az ottani áremelkedés eddig „rendkívül mérsékelt volt, vagy egyáltalán nem történt meg” – írják.
Európában az országok túlnyomó többsége kevésbé sebezhető az energiaellátás hiányával szemben, Németország viszont különösen függ az orosz gáztól.
„Az energiaválság áram- és gázár hatásai nagyrészt az európai helyszínekre korlátozódnak”
– magyarázta a tanulmány szerzője, Friedrich Heinemann. „Európán belül szembetűnő különbségek vannak. Németország Hollandiával együtt egyre inkább magas árú szigetté válik.” – mondta. A ZEW elemzése szerint Franciaországban és Svájcban nem emelkedtek jelentősen a villamosenergia-árak.
A gáz adagolása esetén a legnagyobb károkat a fémfeldolgozás, üvegipar, a vegyipar és a papíripar szenvedné el,
de az élelmiszeripar és a textilipar is megérzi a gázellátás leállásának hatásait. A ZEW szerint más ágazatokban sem lehetett kizárni, hogy jelentős károkat szenvednének el az elsődleges termékek hiánya miatt.
A Prognos kutatóintézet is hasonló eredményekre jutott. Szerintük a földgáz szűk keresztmetszete dominóhatást okozna, ami nagyon érzékenyen érintené az egész értékláncot.
Az ellátási láncokban fellépő zavarok körülbelül háromszoros hatást gyakorolnának az összes iparágra, összehasonlítva a közvetlen következményekkel. Ők úgy vélik, összességében 193 milliárd eurós hozzáadott értékvesztés veszélye áll fenn az év második felében.
Amennyiben tovább tart a hiány, aligha kerülhető el a munkanélküliség növekedése sem.
A Prognos vezető közgazdásza szerint alábecsülték Németország függőségét az orosz gáztól. A földgáz mintegy felét védett fogyasztók fogyasztják – ide értve a fogyasztókat, a kórházakat vagy a szociális intézményeket. Ez az igény 93 százalékig fedezhető. Másrészt a nem védett fogyasztók, köztük az ipar is, a szükséges gáz kevesebb, mint felét kapná meg.
„A tengerentúli versenytársaknak nincs problémájuk. Az európai versenytársak pedig az alacsonyabb fogyasztási volumenek miatt gyorsabban tudják átszervezni a működésüket.” – foglalta össze Rainer Kirchdörfer, az FBF alapítvány elnöke.
Mind a Family Business Foundation, mind a ZEW a német kormányhoz fordult: „Az ország gazdaság- és energiapolitikájának választ kell találnia arra a kérdésre, hogyan lehet fenntartani Németország versenyképességét az energiaigényes vállalatok számára”.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Mutatjuk a szombati nap legolvasottabb híreit!
Még mindig nem tudtak kiigazodni az orosz elnökön.
Megnéztük, miként válik a „kontextusba helyezés” gazdasági értelemben jelentéseltolássá, és mit olvas bele a HVG a miniszterelnök gazdasági állításaiba.
A Berlinből hazatérő szakember egyelőre türelmet kért a szurkolóktól.
