Már a németek is tudják: ők veszítenek a legnagyobbat, ha leáll az orosz gáz

A tanulmány szerint Németország energiaellátása nemzetközi összehasonlításban is különösen sérülékeny – mind az árak emelkedése, mind az ellátási szűk keresztmetszetek esetében. A mannheimi székhelyű ZEW gazdaságkutató intézet kedden közzétett elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy Németország Hollandiával együtt a „magas ár szigetévé” válik az áramellátás szempontjából. Az elemzés szerint

A ZEW szerint ez veszélyezteti a versenyképességet, és nem teszi attraktívvá Németországot a magas energiafogyasztású iparágak számára. A Family Business Foundation megbízásából készült tanulmányban a ZEW 21 iparosodott ország energiaellátását vizsgálta abból a szempontból, hogy a gazdaságok mennyire szenvednének az áremelkedés és az ellátási szűk keresztmetszetek miatt. A közgazdászok 16 uniós tagállamot, valamint az Egyesült Államokat, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát és Svájcot hasonlították össze.

A tengerentúli áremelkedések alacsonyabbak

A tanulmány szerint a három nagy, nem európai gazdaság ellátásbiztonságát egyáltalán nem veszélyezteti az ukrajnai orosz invázió. Az ottani áremelkedés eddig „rendkívül mérsékelt volt, vagy egyáltalán nem történt meg” – írják.

Európában az országok túlnyomó többsége kevésbé sebezhető az energiaellátás hiányával szemben, Németország viszont különösen függ az orosz gáztól.

– magyarázta a tanulmány szerzője, Friedrich Heinemann. „Európán belül szembetűnő különbségek vannak. Németország Hollandiával együtt egyre inkább magas árú szigetté válik.” – mondta. A ZEW elemzése szerint Franciaországban és Svájcban nem emelkedtek jelentősen a villamosenergia-árak.

A jólétünk forog most kockán

de az élelmiszeripar és a textilipar is megérzi a gázellátás leállásának hatásait. A ZEW szerint más ágazatokban sem lehetett kizárni, hogy jelentős károkat szenvednének el az elsődleges termékek hiánya miatt.

A Prognos kutatóintézet is hasonló eredményekre jutott. Szerintük a földgáz szűk keresztmetszete dominóhatást okozna, ami nagyon érzékenyen érintené az egész értékláncot.

Amennyiben tovább tart a hiány, aligha kerülhető el a munkanélküliség növekedése sem.

A Prognos vezető közgazdásza szerint alábecsülték Németország függőségét az orosz gáztól. A földgáz mintegy felét védett fogyasztók fogyasztják – ide értve a fogyasztókat, a kórházakat vagy a szociális intézményeket. Ez az igény 93 százalékig fedezhető. Másrészt a nem védett fogyasztók, köztük az ipar is, a szükséges gáz kevesebb, mint felét kapná meg.

„A tengerentúli versenytársaknak nincs problémájuk. Az európai versenytársak pedig az alacsonyabb fogyasztási volumenek miatt gyorsabban tudják átszervezni a működésüket.” – foglalta össze Rainer Kirchdörfer, az FBF alapítvány elnöke.

Mind a Family Business Foundation, mind a ZEW a német kormányhoz fordult: „Az ország gazdaság- és energiapolitikájának választ kell találnia arra a kérdésre, hogyan lehet fenntartani Németország versenyképességét az energiaigényes vállalatok számára”.