A járványügyi korlátozások feloldása után fokozatosan épül vissza a hazai turizmus, a foglalások számának növekedése és az előrejelzések alapján a külföldiek száma 2022-ben nem sokkal marad majd el a 2019-es szinttől. A Makronóm által megkérdezett étterem- és hoteltulajdonosok szerint a számok megegyeznek a valósággal: erős belföldi turizmusra számítanak az idén.
2022 június végéig országosan 15,5 millió vendégéjszakát regisztráltak a hazai szálláshelyek, ami csak 9 százalékkal marad el a rekordévnek számító 2019 első félévének eredményétől. Idén eddig több mint 6 millió vendég érkezett a szálláshelyekre, 40 százalékuk külföldről.
A külföldi vendégek ebben az időszakban 6,8 millió vendégéjszakát töltöttek el a hazai szálláshelyeken, ami 77 százalékát jelenti a 2019 azonos időszakában mért értéknek. Külföldről a legtöbben Németországból, Csehországból, Romániából, Ausztriából, az Egyesült Királyságból, Szlovákiából és Lengyelországból érkeztek a magyarországi szálláshelyekre az első félévben.
Budapesten a küldőpiaci sorrend az országostól némileg eltérő: az Egyesült Királyság áll az élen, majd Németország, Franciaország, Románia, Olaszország, és Izrael következik. A rangsorokat tekintve látható, hogy a vidéki Magyarországon inkább a környező, szomszédos országokból érkező vendégek jelenléte a nagyobb, míg Budapesten a közeli európai országokból érkezők voltak a meghatározóak 2022 első félévében. A távolabbi küldőországok forgalmának visszaépülése még hosszabb időt vesz igénybe – véli a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).
A fővárosi ROOMBach és Ambra Hotel igazgatója, Szili Zoltán elmondta, hogy a szállodáikban a vendégek 95-97 százaléka külföldi és a főbb küldőországok teljesen megegyeznek az MTÜ által mondottakkal. Szili Zoltán azonban hozzátette, hogy a magas külföldi látogatószámhoz az is hozzátartozik, hogy a gyengélkedő forint 15-20 százalékos vásárlóerőnövekedést jelent a külföldi turisták számára. Turanitz Gergely, a velencei Tekergő étterem tulajdonosa szerint az érem másik oldala nem annyira érdekli a magyarokat, hiszen a
A velencei étteremtulajdonos a Makronómnak elmondta, hogy a Velencei-tó körüli nemzetközi turizmus 15-20 éve élte fénykorát és azóta szinte alig-alig akad külföldi turista, bár az étterme az M7-es autópálya mellett található, így az átutazóforgalomból tudnak bevételt termelni. Fodor Márk, a Hotel Zenit társtulajdonosa azonban sok nemzetközi turistát vár a Balatonnál. A vonyarcvashegyi hoteligazgató, Fodor Márk szerint leginkább a szlovák és a cseh vendégek látogatják a magyar tengert, míg Hévíz környékéről nagyon hiányolják a fizetőképes orosz turistákat. Az orosz vendégforgalom hiányáról egy korábbi összefoglaló cikkünkben már foglalkoztunk a Makronómon.
„Budapest bár a pandémia alatt kicsit tudta növelni kedveltségét a magyarok körében, de a külföldi vendégek visszatértével és ezzel együtt az átlagárak növekedésével a magyar vendégek aránya visszarendeződött a koronavírus előtti szintre” – mondta el a Makronóm kérdésére Szili Zoltán, aki csalódottságát fejezte ki, mivel
hiszen a turizmusban csapódnak le elsőként a gazdasági vagy biztonsági problémák, továbbá ez a szektor regenerálódik a leglassabban – mondta. „Márciusban megálltak az új foglalások és rengeteg lemondást is kaptunk, árcsökkentéssel és a nemzetközi globális háborús félelem csökkenésével indultak csak be újra a foglalások” – tette hozzá a hoteligazgató. Az MTÜ is ilyen adatokról számolt be a július közepén tartott háttérbeszélgetésen, amikor a sajtónak elmondták: a háború kirobbanása után a V4 turisztikai szövetségével folytatott tanácskozás alatt minden környező ország a szinte teljesen valós idejű magyar adatokat vizsgálta trendelemzés céljából.
Az egyik nemzetközi repülőjegy-foglalási oldal adatai szerint
A repülőjegy-foglalások alapján a magyarok által legtöbbet foglalt úti célok a nyári időszakra: Olaszország, Spanyolország, Görögország, Egyesült Királyság, Franciaország.
2022 januárja és júniusa között a vendégéjszakák 64 százalékát belföldi látogatók adták. Már 2021 nyarán is elérte, egyes helyeken meg is haladta a járvány előtti szintet a belföldi turizmus. „Várakozásaink szerint a 2022-es nyár is kiugró szezonnak ígérkezik” – nyilatkozta a Makronómnak a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ). Belföldön hagyományosan az első számú úti cél a Balaton térsége, ezt követi a Mátra‒Bükk, Debrecen és térsége, valamint Budapest környéke. Ezzel az állítással egyetért Szili Zoltán is, aki szerint nem kérdőjelezhető meg, hogy a magyarok többsége a vízparti pihenést keresi, és így idén is csúcsokat dönthet a foglaltság a vidéki szálláshelyeken. A listát Turanitz Gergely még kiegészítené a Velencei-tó térségével is, annak ellenére, hogy sok turistát visszatartanak a tó alacsony vízállásáról szóló hírek, pedig a vízminőség több kutatás szerint is megfelelő.
Az idei év egészére országosan 35-37 millió körüli vendégéjszaka szám prognosztizálható, miközben 2021-ben 29 millió, a 2019-es rekordévben pedig 42 millió volt ez az érték. Az idáig regisztrált adatok alapján idén nyárra kifejezetten jók a kilátások: eddig 4 millió vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon, és ez a szám 50 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A Makronóm által megkérdezett hotel és étteremvezetők közös álláspontja szerint Horvátország és Olaszország továbbra is nagyon kedvelt külföldi célpont a magyar turisták körében, főleg a könnyű elérés miatt, bár Fodor Márk szerint
és továbbra is sokan veszik komolyan a koronavírus okozta fenyegetettséget.
Szili Zoltán derülátó a jövővel kapcsolatban, mivel májusban a fővárosi hotelükben rekordot döntöttek havi bevétel tekintetében, így az átlagárakat is emelni tudták, bár az igazgató tart a koronavírus erős őszi jelenlététől. A fővárosi hoteligazgató szerint az emberekben óriási a vágy az utazás iránt a két évig tartó korlátozások után, így az infláció egyelőre nem tartja vissza a nyaralókat. Szerinte őszre már csökkenhet a hajlandóság. Turanitz Gergely hozzátette:
A magas vendégszám ellenére óriási kihívások előtt áll a turizmus-vendéglátás
Fodor Márk és Szili Zoltán is arról számoltak be, hogy a növekvő energiaárak mellett nehézséget jelent az ágazat számára a személyzet elvándorlása és visszaépítése a koronavírus utáni talpra állás során, miközben a bérek nagyot emelkedtek. Szakképzett és tapasztalt kolléga szerződtetése már ritkaszámba megy egyes területeken – tette hozzá Szili Zoltán. A tulajdonosok arról számoltak be, hogy a zárva tartó éttermek mögött meghúzódó legnagyobb probléma a megfelelő személyzet hiánya. Aki meg tudta tartani a korlátozások alatt a szakképzett személyzetet, az most jelentős előnybe került a versenytársaihoz képest – véli Szili Zoltán.
A munkaerőhiányon felül megnehezíti a turizmus-vendéglátásban dolgozók működését a növekvő energiaárak és általános infláció is. A megkérdezett igazgatók, valamint tulajdonosok elmondták: sok helyen 4-5-szörösére nőtt az energia ára, és nem tudják, hogy mekkora általános növelést tolerál a piac. Fodor Márk szerint az idegenforgalomban magasabb az infláció, mint bármely más szektorban, hiszen egyes élelmiszerek ára akár 70-80 százalékkal is drágult. A Hotel Zenitben is emelték az árakat, azonban
Egyelőre gazdaságos működésről számoltak be a vezetők, de mások a haszonkulcsok, mint korábban. Fodor Márk hozzátette, hogy a nehezebb gazdasági helyzet tisztító hatással is lehet a Balaton környékén, hiszen túlságosan telített lett a tó vendéglátóipari kínálati oldala, és többek között ezért nem sikerült megoldani a munkaerőhiány problémáját sem.
A szakemberek egybehangzóan állítják, hogy az idegenforgalom a béke iparága, így elősorban békére van szükség, hogy az ágazat újból zavarok nélkül működjön Európában.
Makronóm Intézet kommentár
A koronavírus járvány egyik legnagyobb mértékben sújtott ágazata volt a turizmus és a vendéglátás. A legfrissebb adatok alapján áprilisban 89,3 százalékkal nőtt a vendéglátás forgalmának volumene, 116,5 százalékkal pedig az árbevétele az előző évhez képest, amelyhez az alacsony bázis is hozzájárult.
Várakozásaink szerint a nyári időszakban a vendéglátás ágazata tovább fog erősödni a növekvő nemzetközi turizmusnak köszönhetően. A nagyobb hazai sportrendezvények, mint például a közelmúltban lezajlott vizes VB, jelentősebb számú külföldi nézőt vonzanak, hasonlóan lesz ez a fesztiváloknál is. A vendéglátás ágazata ugyanakkor számos nehézséggel szembesült az elmúlt időszakban, egyrészt a teljes nemzetgazdaságban is tapasztalható munkaerőhiány miatt jelentősen emelni kell a béreket, másrészt az elszálló energiaárak és élelmiszerek árai miatt elkerülhetetlennek tűnik a kétszámjegyű áremelkedés a szektorban.
A koronavírus járvány a szektorra gyakorolt hatását egy ősszel tartott rendezvényünkön is elemeztünk.
(Borítókép: MTI/Varga György; MTVA/Bizományosi: Farkas Melinda)
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
Politikai és társadalmi feszültségek a fővárosban. A Budapest Brand botrányai miatt vizsgálóbizottsági jelentés kerül a Fővárosi Közgyűlés elé, a Sziget Fesztivál jövője bizonytalan, és a taxisok előre bejelentett tiltakozására is számítani kell október 29-én.
A napokban Ukrajna nagy részén szükséghelyzeti áramszüneteket vezettek be.
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
Mráz Ágoston Sámuel arra is felhívta a figyelmet, hogy pozitív gazdasági hatása van Magyarországra annak, ha sikerül békét, tűzszünetet vagy a konfliktust kompromisszummal lezáró tárgyalási eredményt elérni a tervezett tárgyaláson.
A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága minden ágazatban javult.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
