A háború következtében az ukrán gazdaság a szakértők szerint a felére zsugorodott, ami nagyban csökkenti az ukrajnai költségvetés bevételeit. Emellett el kell viselni a drasztikusan megnövekedett hadi kiadásokat is. Az ukrán elnöki tanácsadó szerint az év végéig a költségvetési hiány eléri az 50 milliárd dollárt, ami kiteszi a GDP 30-35 százalékát.
Pedig az év elején a deficitet még csak 7 milliárd dollárra becsülték éves szinten. A megnövekedett kiadások és lecsökkent bevételek azt eredményezik, hogy az ország nagy nehézségek és megszorítások árán tudná csak visszafizetni kötelezettségeit. Ennek fényében látott napvilágot a napokban az a hír, hogy Ukrajna halasztást kér az esedékes törlesztőrészletek visszafizetése kapcsán.
Ugyanez a helyzet az ukrán energiavállalat a Naftogáz 1,5 milliárd dollár értékű kötvényeivel is, hisz ezek visszafizetésének 2 éves halasztását kéri a monopol óriás (a legfrissebb adatok szerint a cég csődöt jelentett be). Ezek fényében nem is csoda, hogy
A költségvetési kifizetésekkel kapcsolatos problémák a közszférában dolgozóknál kezdik éreztetni magukat, amik bár ezelőtt is voltak (kifizetések, bérek visszatartása/késleltetése), de most úgy látszik rendszeressé váltak.
Az ukrajnai állami fenntartású egyetemeken már tapasztalható a pénzhiány, hisz júliusban a diákok csak az ösztöndíj 29 százalékát kapták meg, júniusban pedig az oktatóknak nem érkezett meg a fizetésük előlege sem, csak egy összegben a hónap utolsó napján utalták át a bankszámlájukra.
A pénzhiány kiterjed az Ukrán Állami Vasúttársaságra is, és az egészségügyben dolgozók is panaszkodnak a fizetések késése miatt.
A költségvetési és a kormányzati szerveknél gyakran megvonják a bónuszokat, és továbbra is hivatalosan meg nem erősített pletykák keringenek a létszámleépítésről.
A nyugdíjaknál és a támogatásoknál egyelőre nincs különösebb késés, bár vannak esetek, hogy néhány nappal később jön meg a nyugdíj vagy a GYES, GYED támogatás. A szakértők szerint nem kizárt, hogy a fűtési szezon kezdetétől gondok merülhetnek fel ezen támogatások finanszírozásával is. Az ok evidens. Egyre nehezebb a Pénzügyminisztérium számára forrást szerezni a háborús kötvényekre. A nemzetközi partnerek segítsége kisebb mennyiségben érkezik, mint amennyire az országnak szüksége van.
Az iskolákban, óvodákban a bérek finanszírozása egyelőre stabil, mivel a helyi önkormányzatok állják ezen kifizetéseket, és egyelőre a helyi költségvetések bevételei sem csökkentek drasztikusan. Az Oktatási Minisztérium ugyanakkor levelet küldött a helyi önkormányzatok oktatási főosztályának vezetőinek, melyből az látszik, hogy a háborús állapot és a lakosság elvándorlása miatt aggályok merülnek fel a helyi iskolai és óvodai intézményhálózat működése kapcsán. Más szóval
Vagyis a fizetések megtakarítása érdekében a régiókban megkezdődhet az óvodák bezárása és a pedagógusok elbocsátása.
Ami a költségvetési intézmények és az állami vállalatok bérkifizetését illeti, felemás helyzet alakult ki. Általánosságban elmondható, hogy a közszférában dolgozók rendszeresen megkapják a fizetésüket, bár sokuknál megszüntették a bérkiegészítés egy részét (vagy egészét), ami miatt
Az orvosok is tömegesen panaszkodnak a bérek késése miatt. Az egészségügyi intézményekben azonban a fizetéseket nem közvetlenül a költségvetésből finanszírozzák. A kórházak az Országos Egészségügyi Szolgálattól kapnak pénzt a betegeknek nyújtott szolgáltatásokért, és ebből fizetnek az orvosoknak, vásárolnak gyógyszereket, stb. A háború kezdete óta az Országos Egészségügyi Szolgálat nem teszi nyilvánossá az egészségügyi intézmények finanszírozására vonatkozó adatokat. A kórházak viszont azt mondják, hogy sokszor késve érkezik a pénz, pedig nem is az időzítés a fő probléma, hanem az egészségügyi szolgáltatások alulértékelt, a tényleges költségét nem fedező díjszabása. Emiatt egyes klinikákon csökken az orvosok száma, vagy részmunkaidős foglalkoztatásra helyezik át őket (mondjuk 0,75 vagy 0,5 megterheléssel, miközben teljes munkaidőben dolgoznak).
Ami az állami vállalatokat illeti, a fizetésekkel sem megy minden simán. Az Ukrán Állami Vasutak („Ukrzáliznicja”) egy ilyen példa. A vasutasok bérpótlékjait már több hónapja megszüntették, és sok osztályon késések tapasztalhatók a kifizetésekben, beleértve a szabadságpénzt. Július 1-től négynapos munkahetet rendelt el a cég.
A vasutasok és közútépítők szakszervezete kétszer fordult a Miniszteri Kabinethez azzal a kéréssel, hogy avatkozzon be a helyzetbe. A munkahelyeken pedig érlelődnek a tiltakozó hangulatok -
(vagyis a munkahelyen lesznek, de csak úgy fognak dolgozni, hogy ne sérüljön a biztonsági előírás, a közlekedés műszaki állapota, stb.).
Igaz, a szakszervezetben elmondottak szerint sikerült elérniük, hogy a bérkiegészítések egy részét visszakapják, különösen a káros munkakörülményekért és az orvosi vizsgálatok ellentételezéséért.
A háború előtt Ukrajnában szó szerint óraműpontossággal fizették a nyugdíjakat. Az elmúlt években csak egyszer fordult elő késedelem a Nyugdíjalap pénzhiánya miatt. Akkor a társadalom szó szerint felrobbant. Mivel az ukránok többségének amúgy is csekély a nyugdíja, már 1-2 napos késés is érzékenyen hat a nyugdíjasokra.
A Nyugdíjalap adatai szerint 23,9 milliárd UAH-t különítettek el nyugdíjkifizetésekre, ebből 6,5 milliárdot az Ukrán Postán keresztül, 17,8 milliárdot pedig a bankintézeteken keresztül fizetnek ki. Ugyanakkor a nyugdíjasok és hozzátartozóik a Nyugdíjalap Facebook-oldalának kommentjeiben azt kifogásolják, hogy ha a korábbi nyugdíjak még a határidő előtt jöttek, akkor ebben a hónapban ez már nem így van.
A régiókban május óta tapasztalhatók a késések: vannak megyék, ahol 10 napos fizetési késedelmet jelentettek be. Az Államkincstár jelezte, hogy a finanszírozás a hadiállapot miatt késett.
Egyelőre nagyon nehéz megjósolni mi lesz tovább. Nem világos, hogy télre hány embernek lesz szüksége a közműszolgáltatások állami támogatására, tekintettel arra, hogy 5 millió ukrán veszítette el állását. Azt már láthatjuk, hogy a háború kezdete óta a Nemzeti Bank több mint 200 milliárd UAH-t emittált, ami rövid időn belül beindítja az inflációs spirált, melynek a végét nem vállalkozik senki sem megjósolni. Jelenleg az látható, hogy a szociális szféra finanszírozása az állam prioritásai között most valóban a második helyen áll a védelmi kiadások után, és az államnak egyre nehezebb lesz időben megvalósítani a szociális kiadásokat.
Megjegyzés:
Az MNB árfolyama szerint egy ukrán hrivnya jelenleg 10,67 forintot ér.
Az ukrán Naftogaz energiavállalat Ukrajna első állami intézménye, amely nem tudja kiegyenlíteni adósságait. Egy közlemény szerint a kabinet nem adott felhatalmazást a nemzetközi hitelfelvételhez szükséges kifizetések teljesítésére. Az adósok nem járultak hozzá a bizonyos kötvények kifizetésének két évre történő felfüggesztésére vonatkozó javaslathoz sem.
A Naftogaz az egyik legnagyobb ukrán vállalat, amely földgáz és olaj kitermelésével, feldolgozásával és szállításával foglalkozik. Mellette az Ukrawtodor útépítő csoport és az Ukrenerho villamosenergia-hálózat-üzemeltető, azaz két másik állami cég is két-két év fizetési haladékot kért.
James Ford brit nagykövet-helyettes az EBESZ előtt tartott beszédében rávilágított: az orosz agresszió és a kritikus infrastruktúrát érő módszeres támadások olyan biztonsági kockázatot jelentenek, amelynek következményei messze túlmutatnak Ukrajna határain.
Medvegyev szerint ezt nagyon benézte Von der Leyen.
A jelenlegi ukrán viszonyok között még ennek sincs valódi következménye.
Napelemparkot építenek a csernobili erőmű területén.
Az ukrán elnök szerint Oroszország ellen kevés lesz a 20. európai uniós szankciós csomag.
Prága szerint nem világos, „honnan veszik, hogy ennyire meggazdagodtunk”.
Más kérdés, hogy az Apple Tv új filmje, az Outcome nélküle is borzalmas lenne.
