Az angolok megfagynak, a németek kénytelenek gyalog menni

Az orosz-ukrán háború és az Európai Unió elhibázott szankciós politikája együtt az egekbe tornázta az európai benzin-, áram- és gázárakat. Hollandiában áprilisban 80 százalék feletti mértékben emelkedett az energia ára. Az észtek három-és-félszer annyit fizetnek a gázért idén, mint tavaly. A gázembargó pedig egy gazdasági atombombával lenne egyenértékű. Eközben az üzemanyagárak is elszálltak az öreg kontinensen.

Egyetlen ország van az Unióban, melynek állampolgárai mind a rezsi-, mind pedig az üzemanyagköltségek emelkedése ellen védve vannak: Magyarország. De hogyan birkóznak meg az európai államok lakói a mostani helyzettel? A kérdés megválaszolására a Google keresési statisztikáit hívtuk segítségül.

Az 1. ábra azt mutatja, hogyan alakult az elmúlt 17 évben a „Heating allowance” (fűtési pótlék), illetve a „Fűtési támogatás” kifejezések keresési gyakorisága az Egyesült Királyságban és Magyarországon. Azt láthatjuk, hogy míg a briteknél trendszerűen növekedett a keresések száma, addig hazánkban csökkent.

A fenti ábra azt is megmutatja, hogy míg az utóbbi hónapokban itthon nem igazán érdeklődtek az emberek a fűtési támogatások iránt, addig az Egyesült Királyságban az őszi átlag alatti keresések után a tavaszi-nyári időszakban messze átlag feletti volt a keresési gyakoriság mértéke, azaz a britek már nyáron tömegesen aggódnak fűtési költségeik okán.

A 2. ábra még inkább rámutat arra, mekkora a probléma. Ezen a grafikonon látszik, hogy mennyire tért el a két kifejezés keresési gyakorisága az adott hónap elmúlt 17 évben mért átlagos szintjétől. Mint egyértelműen leolvasható, 2022-ben átlagosan Nagy-Britanniában a legutóbb 2016 novemberében látott keresési maximum hatodával többen érdeklődnek fűtési támogatások iránt, mint amennyien ezt az elmúlt 17 év átlagában tették.

Ezzel szemben Magyarországon a fűtési támogatás iránt 2022-ben átlagosan kevesebben érdeklődtek, mint a 17 éves átlag. Ezek a számok azt mutatják, hogy a magyar családok úgy érzik, nem lesz gondjuk az otthonaik kifűtésével, míg a brit családok tömegei félnek ennek ellenkezőjétől.

Az eltérő benzinárak hatását jól mutatja a 3. ábra. Ezen a „Clever tanken” (okosan tankolni), illetve az „Olcsó benzin” kifejezések keresési gyakorisága látható Németországban, illetve Magyarországon. Egyértelműen megfigyelhető, hogy míg a németeknél trendszerűen növekedett a keresések száma, addig hazánkban csökkent.

A 3. ábra azt is megmutatja, hogy míg az utóbbi hónapokban idehaza nem igazán volt jellemző olcsó tankolási lehetőségek iránt érdeklődni, addig Németországban soha nem volt akkora a gyakoriság mértéke, mint az elmúlt fél évben. Azaz a németeknek láthatóan komoly fejtörést okoz a benzinszámla kigazdálkodása.

A 4. ábra itt is az elmúlt 17 évben mért átlagos havi keresési gyakoriságoktól számított eltéréseket mutatja. Míg Magyarországon minden egyes hónapban kevesebben keresték az olcsó benzint, addig Németországban brutális mértékben ugrott meg a kedvezményes tankolás iránt érdeklődők aránya.

Elmondhatjuk tehát, hogy míg a hazai fogyasztókat védi a kormány a háborús üzemanyagár-inflációtól, addig a németeknek komoly fejtörést okoz a benzinkutak árainak elszállása.

Összefoglalás

A magyar rezsivédelem és üzemanyagár-stop a lakossági keresések alakulása alapján is jól működik. Míg a britek komolyan aggódnak a rezsiköltségeik, a németek pedig az üzemanyagárak miatt, addig a magyar családoknak egyik ok miatt sem kell álmatlanul forgolódniuk éjszaka.