Szlovák lap: Szlovákia a V4 legszegényebb országa lesz, bezzeg az értelmes Orbán

Természetesen az elmúlt évek rányomták a bélyegét Szlovákia gazdaságára. A TREND portál szerint a váratlanul kemény recesszió hatalmas változást hozott. A központi bankárok elindították a mennyiségi lazítást, a pénznyomtatást, és hatalmas mennyiségű pénzt adtak a politikusok kezébe. Hirtelen nem volt szükség arra, hogy népszerűtlen reformok elfogadásával teremtsenek pénzt a nagyvonalú szociális programokra. Mindössze arra volt szükség, hogy „bátorságot vegyenek”, és az államadósság terhére finanszírozzák a populista intézkedéseket.

Így tett az Igor Matovič fémjelezte kormány is, amely az állandó koalíciós viták miatt szinte semmilyen előremutató reformot nem volt képes végrehajtani. Pedig a szlovák gazdaság gondjai már 2015-ben jelentkeztek. Most mindent elfed a járvány és a háború, de a gazdasági lassulás már 2019-ben is erőteljesen jelentkezett, már akkor kisebb növekedést tudtak produkálni, mint az EU-s átlag.

Az EU tagországok gazdasági növekedése 2022 első negyedévében

Szlovák tragédia

A portál mindezt tragédiának minősíti. Úgy fogalmaznak:

Nem mintha a szlovák gazdaság nem növekedne. Növekszik. Csak lassabban, mint a gazdag nyugati államok. Ennek eredményeképpen az élet is egyre nehezebbé válik, például Ausztriához képest.

A Trend szerint a szlovák gazdaság lemaradása a Robert Fico kormányai által bevezetett szociális csomagokkal egy időben kezdett megmutatkozni, amit a szavazók megvásárlását célzó intézkedéscsomagoknak minősít. Ilyen volt a diákok és nyugdíjasok számára népszerű ingyenes vonatjegy. A Fico vezette Smer-SD az osztogatásoknak köszönhetően nyerte meg a 2016-os választásokat.

Szlovákia az elmúlt időszakban nem aggódott a pénzkeresés miatt, egyszerűen csak kölcsönvette a szükséges milliárdokat a pénznyomtatásnak köszönhetően.

Matovič 2020-as választási győzelmekor azt ígérte:

Nem így lett. A legégetőbb probléma a szlovák munkaerő magas ára, mivel egy évtizede nem változott az adóék, miközben a régiós országok ezt sorban csökkentették. Szerették is volna csökkenteni a munkát terhelő adók és járulékok mértékét, de ehhez valamilyen más adót kellett volna emelni, hogy ne boruljon a költségvetési egyensúly. Gondolkoztak az ingatlanadó emelésében, a kisvállalkozókat terhelő adók emelésében, az ÁFA-kulcs viszont szent tehén maradt az egyik liberális koalíciós partner ellenállása miatt. Matovič már pénzügyminiszterként adóreformjában szerette volna egyben a demográfiai problémát is enyhíteni. Az adó és járulékreform javaslatában jelentősen emelkedett volna a családi pótlék és a gyermekek után járó adóbónusz, de ez legalább egymilliárd eurós rést ütne a költségvetésen.

A járvány gazdasági hatásait is félrekezelték, nem igazán támogatták a jövőbe mutató beruházásokat. A felvett milliárdok elégtek, és megmaradt a szlovák mértékkel rekordmagas államadósság, amely tavaly a bruttó hazai termék 63,1 százalékát tette ki.

A könnyű pénzek miatt a kormány nem kényszerült a reformok végrehajtására. A portál is megállapítja:

Miközben az alacsony bérek elsősorban a szlovák kormányok alkalmatlanságának következményei. A „sikeres” országok évek óta vonzzák területükre a magasabb hozzáadott értékű termelésre összpontosító vállalatokat. Az eredmény az iparban dolgozó emberek növekvő jövedelme, akik viszont több pénzt költenek az üzletekben, ami teret enged a szolgáltatásokban a bérek emelkedésének - írja a portál.

Tulajdonképp nyilvánvaló párhuzamok fedezhetőek fel a 2010 előtti magyar gazdaságpolitikával, nem csoda, hogy a következő fejezetet azzal nyitja a TREND, hogy:

Az értelmes Orbán Viktor

A TREND kiemeli, hogy míg a szlovák gazdaság teljesítménye idén a GDP 2,3 százalékával nő, addig Magyarországé a GDP 3,6 százalékával (reményeink szerint alálőttek). Budapest nagyvonalú családpolitikát is folytat. A gyermekes emberek magas adóbónuszokat kapnak és alacsonyabb adót fizetnek.

Megemlítik, hogy a nagycsaládosoknak nyújtott közvetlen pénzügyi kifizetések is gyakoriak. A háromnál több gyermeket nevelő házaspárok új autó vásárlásakor 7 640 EUR állami támogatásra jogosultak. A négynél több gyermeket nevelők 30 560 EUR állami hozzájárulást kapnak az új ingatlan vásárlásához.

Magyarország évek óta a legalacsonyabb társasági adót vetette ki az egész Európai Unióban. A jelenlegi ráta kilenc százalék. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeknek köszönhetően a multinacionális vállalatoknak nem kell helyi adót fizetniük az osztalékok után. Ezért a külföldi vállalatok számára rendkívül előnyös, ha Szlovákiától délre fektetnek be.

Beszámolnak arról is, hogy Brüsszel az energiaárak magyarországi szabályozásában látja a legnagyobb kockázatot. Az árplafonok bevezetése valószínűleg nagy veszteségeket fog okozni az állami tulajdonú vállalatoknak. Ez a forgatókönyv azonban nem valósulhat meg, köszönhetően Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök jó kapcsolatainak.

Jelenleg csak a budapesti kormány akadályozza az olcsó orosz olaj behozatalának tilalmát. Az orosz fekete arany előnyös árának köszönhető, hogy a magyar finomító a benzin és a gázolaj maximális árának megállapításakor is nyereséget termel. (Szlovákia nem tett semmit a lassan 1,9 eurót elérő üzemanyagárakkal.)

A TREND azzal zárja hazánk gazdaságpolitikájának bemutatását, hogy a 2008-as pénzügyi válság kitörése után Magyarország volt a visegrádi négyek régiójának legszegényebb országa, és ha a jelenlegi növekedési ütem fennmarad, néhány éven belül minden bizonnyal megelőzi Szlovákiát.

A reformok figyelmen kívül hagyása

A portál az adó- és járulékreform keltette költségvetési hiányt továbbra is az ingatlanadók emelésével oldaná meg és nem az ÁFA-kulcs emelésével. Az ingatlanadó mértéke valóban alacsony Szlovákiában. Az állam jelenleg a GDP fél százalékának megfelelő összeget szed be ingatlanadó címén, míg az európai átlag körülbelül 1,2 százalék. De Szlovákiában sok szegény nyugdíjas él nagy házban. A szocialista időszakban szerezték az ingatlant, és jelenleg nincs annyi jövedelmük, hogy magasabb adót fizessenek. Így ez nem igazán járható út.

A portál figyelmeztet, hogy az Európai Unió akár tíz tagországában is lassabb lesz a növekedés. A valóság azonban sokkal rosszabb is lehet, és az országnak az orosz olajimport közelgő betiltása is ártana. A gázellátás esetleges megszakadása pedig egyenesen recesszióba taszítja a hazai gazdaságot.

A szlovák ipar túlságosan függ az orosz nyersanyagimporttól. A Standard and Poor's éppen az ellátási zavar veszélye miatt rontotta le a szlovák gazdaság besorolását. A besorolás most A+, negatív kilátással. A leminősítésre akkor kerül sor, ha Oroszország leállítja a Szlovákiába irányuló gázexportot. A kilátások romlása önmagában negatív következményekkel jár. A magánbefektetők a rosszabb minősítésű országoknak magasabb kamatot számítanak fel az új pénz felvételéért. Egy rosszabb minősítés a legjobb esetben is eurómilliókat, rosszabb esetben tízmilliókat von el egy országtól.

Az átlagemberek szempontjából a magas infláció különösen kellemetlen. Idén átlagosan 9,8 százalékkal, jövőre pedig 6,8 százalékkal emelkednek az árak. Ráadásul a gazdasági növekedés lassulása, pont az árak meredek emelkedése idején foszt meg sokakat a jelentős fizetésemelés lehetőségétől.