Ritka józanságot tapasztalhattunk a szlovák TREND gazdasági portáltól, ahol reálisan elemezték Szlovákia jelenlegi helyzetét, azt a veszélyt, hogy Szlovákia sem az EU-val, sem a V4-ekkel nem fogja tudni tartani a tempót. Sőt, azt is megélhettük, hogy értelmesnek nevezték Orbán Viktort, ésszerűnek az elmúlt évek magyar gazdasági rendszerét. Nem kis bátorság a jelenlegi háborútól is feszített szlovák közgondolkodásban.
Természetesen az elmúlt évek rányomták a bélyegét Szlovákia gazdaságára. A TREND portál szerint a váratlanul kemény recesszió hatalmas változást hozott. A központi bankárok elindították a mennyiségi lazítást, a pénznyomtatást, és hatalmas mennyiségű pénzt adtak a politikusok kezébe. Hirtelen nem volt szükség arra, hogy népszerűtlen reformok elfogadásával teremtsenek pénzt a nagyvonalú szociális programokra. Mindössze arra volt szükség, hogy „bátorságot vegyenek”, és az államadósság terhére finanszírozzák a populista intézkedéseket.
Így tett az Igor Matovič fémjelezte kormány is, amely az állandó koalíciós viták miatt szinte semmilyen előremutató reformot nem volt képes végrehajtani. Pedig a szlovák gazdaság gondjai már 2015-ben jelentkeztek. Most mindent elfed a járvány és a háború, de a gazdasági lassulás már 2019-ben is erőteljesen jelentkezett, már akkor kisebb növekedést tudtak produkálni, mint az EU-s átlag.
Az EU tagországok gazdasági növekedése 2022 első negyedévében
A portál mindezt tragédiának minősíti. Úgy fogalmaznak:
Nem mintha a szlovák gazdaság nem növekedne. Növekszik. Csak lassabban, mint a gazdag nyugati államok. Ennek eredményeképpen az élet is egyre nehezebbé válik, például Ausztriához képest.
A Trend szerint a szlovák gazdaság lemaradása a Robert Fico kormányai által bevezetett szociális csomagokkal egy időben kezdett megmutatkozni, amit a szavazók megvásárlását célzó intézkedéscsomagoknak minősít. Ilyen volt a diákok és nyugdíjasok számára népszerű ingyenes vonatjegy. A Fico vezette Smer-SD az osztogatásoknak köszönhetően nyerte meg a 2016-os választásokat.
Szlovákia az elmúlt időszakban nem aggódott a pénzkeresés miatt, egyszerűen csak kölcsönvette a szükséges milliárdokat a pénznyomtatásnak köszönhetően.
Matovič 2020-as választási győzelmekor azt ígérte:
Nem így lett. A legégetőbb probléma a szlovák munkaerő magas ára, mivel egy évtizede nem változott az adóék, miközben a régiós országok ezt sorban csökkentették. Szerették is volna csökkenteni a munkát terhelő adók és járulékok mértékét, de ehhez valamilyen más adót kellett volna emelni, hogy ne boruljon a költségvetési egyensúly. Gondolkoztak az ingatlanadó emelésében, a kisvállalkozókat terhelő adók emelésében, az ÁFA-kulcs viszont szent tehén maradt az egyik liberális koalíciós partner ellenállása miatt. Matovič már pénzügyminiszterként adóreformjában szerette volna egyben a demográfiai problémát is enyhíteni. Az adó és járulékreform javaslatában jelentősen emelkedett volna a családi pótlék és a gyermekek után járó adóbónusz, de ez legalább egymilliárd eurós rést ütne a költségvetésen.
A járvány gazdasági hatásait is félrekezelték, nem igazán támogatták a jövőbe mutató beruházásokat. A felvett milliárdok elégtek, és megmaradt a szlovák mértékkel rekordmagas államadósság, amely tavaly a bruttó hazai termék 63,1 százalékát tette ki.
A könnyű pénzek miatt a kormány nem kényszerült a reformok végrehajtására. A portál is megállapítja:
Miközben az alacsony bérek elsősorban a szlovák kormányok alkalmatlanságának következményei. A „sikeres” országok évek óta vonzzák területükre a magasabb hozzáadott értékű termelésre összpontosító vállalatokat. Az eredmény az iparban dolgozó emberek növekvő jövedelme, akik viszont több pénzt költenek az üzletekben, ami teret enged a szolgáltatásokban a bérek emelkedésének - írja a portál.
Tulajdonképp nyilvánvaló párhuzamok fedezhetőek fel a 2010 előtti magyar gazdaságpolitikával, nem csoda, hogy a következő fejezetet azzal nyitja a TREND, hogy:
A TREND kiemeli, hogy míg a szlovák gazdaság teljesítménye idén a GDP 2,3 százalékával nő, addig Magyarországé a GDP 3,6 százalékával (reményeink szerint alálőttek). Budapest nagyvonalú családpolitikát is folytat. A gyermekes emberek magas adóbónuszokat kapnak és alacsonyabb adót fizetnek.
Megemlítik, hogy a nagycsaládosoknak nyújtott közvetlen pénzügyi kifizetések is gyakoriak. A háromnál több gyermeket nevelő házaspárok új autó vásárlásakor 7 640 EUR állami támogatásra jogosultak. A négynél több gyermeket nevelők 30 560 EUR állami hozzájárulást kapnak az új ingatlan vásárlásához.
Magyarország évek óta a legalacsonyabb társasági adót vetette ki az egész Európai Unióban. A jelenlegi ráta kilenc százalék. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeknek köszönhetően a multinacionális vállalatoknak nem kell helyi adót fizetniük az osztalékok után. Ezért a külföldi vállalatok számára rendkívül előnyös, ha Szlovákiától délre fektetnek be.
Beszámolnak arról is, hogy Brüsszel az energiaárak magyarországi szabályozásában látja a legnagyobb kockázatot. Az árplafonok bevezetése valószínűleg nagy veszteségeket fog okozni az állami tulajdonú vállalatoknak. Ez a forgatókönyv azonban nem valósulhat meg, köszönhetően Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök jó kapcsolatainak.
Jelenleg csak a budapesti kormány akadályozza az olcsó orosz olaj behozatalának tilalmát. Az orosz fekete arany előnyös árának köszönhető, hogy a magyar finomító a benzin és a gázolaj maximális árának megállapításakor is nyereséget termel. (Szlovákia nem tett semmit a lassan 1,9 eurót elérő üzemanyagárakkal.)
A TREND azzal zárja hazánk gazdaságpolitikájának bemutatását, hogy a 2008-as pénzügyi válság kitörése után Magyarország volt a visegrádi négyek régiójának legszegényebb országa, és ha a jelenlegi növekedési ütem fennmarad, néhány éven belül minden bizonnyal megelőzi Szlovákiát.
(Megjegyzés: nominális GDP-ben Szlovákia még valóban Magyarország előtt jár, vásárlói paritáson számolt GDP tekintetében, ahogyan az alább látható, már megelőztük Szlovákiát, ahogy Görögországot vagy Portugáliát is.)
A portál az adó- és járulékreform keltette költségvetési hiányt továbbra is az ingatlanadók emelésével oldaná meg és nem az ÁFA-kulcs emelésével. Az ingatlanadó mértéke valóban alacsony Szlovákiában. Az állam jelenleg a GDP fél százalékának megfelelő összeget szed be ingatlanadó címén, míg az európai átlag körülbelül 1,2 százalék. De Szlovákiában sok szegény nyugdíjas él nagy házban. A szocialista időszakban szerezték az ingatlant, és jelenleg nincs annyi jövedelmük, hogy magasabb adót fizessenek. Így ez nem igazán járható út.
A portál figyelmeztet, hogy az Európai Unió akár tíz tagországában is lassabb lesz a növekedés. A valóság azonban sokkal rosszabb is lehet, és az országnak az orosz olajimport közelgő betiltása is ártana. A gázellátás esetleges megszakadása pedig egyenesen recesszióba taszítja a hazai gazdaságot.
A szlovák ipar túlságosan függ az orosz nyersanyagimporttól. A Standard and Poor's éppen az ellátási zavar veszélye miatt rontotta le a szlovák gazdaság besorolását. A besorolás most A+, negatív kilátással. A leminősítésre akkor kerül sor, ha Oroszország leállítja a Szlovákiába irányuló gázexportot. A kilátások romlása önmagában negatív következményekkel jár. A magánbefektetők a rosszabb minősítésű országoknak magasabb kamatot számítanak fel az új pénz felvételéért. Egy rosszabb minősítés a legjobb esetben is eurómilliókat, rosszabb esetben tízmilliókat von el egy országtól.
Az átlagemberek szempontjából a magas infláció különösen kellemetlen. Idén átlagosan 9,8 százalékkal, jövőre pedig 6,8 százalékkal emelkednek az árak. Ráadásul a gazdasági növekedés lassulása, pont az árak meredek emelkedése idején foszt meg sokakat a jelentős fizetésemelés lehetőségétől.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Ezt soha nem hagyná az Európai Unió a volt politikus szerint.
Lenne mivel foglalkoznia az Európai Bizottság elnökének.
A radikális Republika politikusa tévévitában mondta el: még ők is túlzásnak tartják a büntetést a dekrétumok kritikájáért.
Erős kritikákat kapott Pozsonyban az Unió energiapolitikája.
Rettegnek a magyar politikai befolyástól.
Nem lehet szembemenni a nemzettel, és van egy üzenet a hirtelen megnemzetiesedett honfitársainknak is, akik tegnap még kinevettek minket, ha szóba hoztuk például Trianont. Veczán Zoltán írása.
Az MCC főigazgatóját és a Nézőpont Intézet vezetőjét Kacsoh Dániel és Lentulai Krisztián kérdezte a Mandiner pódiumán, a Hungexpón.
Egy különleges felvétel a miniszterelnök közvetlen közeléből mutatja meg, hogyan zajlott a nagyszabású esemény.
