Európa hallgat, miközben háromszázmillió keresztényt üldöznek – figyelmeztet Szlovákia korábbi miniszterelnök-helyettese

„Az értékek nélküli demokrácia előbb-utóbb a többség zsarnokságához vagy anarchiához vezet” – figyelmeztet Ján Figeľ, Szlovákia korábbi miniszterelnök-helyettese, volt európai biztos, aki nemrégiben elfogadta a Vallásszabadság Európai Fóruma elnöki felkérését – írja az országút.com. 

Figeľ emlékeztetett arra, hogy 2016-ban ő lett az Európai Unió első különmegbízottja, akinek feladata a vallásszabadság előmozdítása volt az EU-n kívüli térségekben. Mint mondta, számára nem meglepőek azok a statisztikai adatok, amelyek a keresztények világszintű üldözésének növekedéséről tanúskodnak.

 – mondta. „Észak-Korea és Kína mellett így gondolkodnak a militáns politikai iszlámot követő rezsimek is, például Afganisztánban, Szíriában vagy Iránban” – tette hozzá.

A politikus szerint a második kiváltó okot a vallási vagy politikai ideológián alapuló terrorista szervezetek jelentik. „Ezek a csoportok a keresztényeket a Nyugat ügynökeinek tekintik, és gyűlöletet, valamint brutális erőszakot hirdetnek ellenük” – fogalmazott Figeľ. „Nigériában, Egyiptomban vagy Szomáliában mindennaposak az ilyen támadások” – jegyezte meg.

Harmadik tényezőként a társadalmi intoleranciát nevezte meg, amely szerinte elsősorban helyi szinten jelentkezik. „Olyan országokban, mint Pakisztán vagy India, a kisebbségben élő keresztényeket gyakran éri támadás, de ugyanígy más vallási kisebbségek is célponttá válnak” – mondta.

A volt uniós biztos kiemelte: neves nemzetközi szervezetek becslései szerint ma háromszáz–háromszázötven millió keresztényt üldöznek hitéért világszerte. „Ez óriási szám, mégis a nemzetközi közösség nagy része hallgat” – jegyezte meg keserűen. „A legtöbb keresztény gyökerű ország vagy nem nyújt segítséget, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyja ezeket a tényeket és folyamatokat” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, miért nem foglalkoznak részletesebben a nemzetközi szervezetek ezzel a problémával, Figeľ így válaszolt: „az államok feladata lenne az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása, de az ENSZ-nek, az Európa Tanácsnak és az Európai Uniónak is sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítania a vallásszabadság védelmére. Ezek az intézmények éppen az emberi méltóság és a szabadság védelmére jöttek létre, ám az üldöztetések fényében ez az elhivatottság mára erősen megkopott”.

A volt biztos emlékeztetett: bár az ENSZ rendelkezik vallásszabadsággal foglalkozó különmegbízottal, hatásköre rendkívül korlátozott, és maga a téma sem szerepel önálló napirenden – sem az ENSZ-ben, sem az EU-ban. „Jó példa erre, hogy miután 2016 és 2019 között én töltöttem be az EU-n kívüli vallásszabadságért felelős különmegbízotti posztot, a mandátumom lejárta óta a helyet senki nem töltötte be” – mondta Figeľ.

„Ez is azt mutatja, hogy a vallásszabadság védelme ma nem tartozik az Európai Bizottság prioritásai közé” – tette hozzá. 

Nyitókép: Haidar HAMDANI / AFP