Továbbra is csúcson a foglalkoztatottság: a hazai elsődleges munkaerőpiacon 87 ezer új munkahely jött létre egy év alatt. A közfoglalkoztatottak létszáma 5 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 18 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest, így március-május átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4 693 ezer fő volt.
Szerző: Horváth András, Magyar Bankholding
Az előző hónapban a 15-74 éves népesség 66,2 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, a tavalyi év azonos hónapjában mért 65,2 százalékos aktivitási rátával szemben. Ugyanebben a hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt, az előző havi 3,6 százalék után, és az előző év azonos hónapjában mért 3,9 százalékos szint után.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 2022 májusában 233,6 ezer álláskereső szerepelt, ami 40 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva.
míg a megelőző hónaphoz viszonyítva 3,4 százalékkal lett kevesebb. A tárgyhónapban összesen 28,8 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét az illetékes járási/kerületi hivatalnál, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 8,7 százalékot tett ki. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 5,8 százalékkal nőtt.
A munkaadók 2022 májusban összesen 28,3 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 91,4 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 66,0 ezer maradt betöltetlen, az előző havi 63,2 ezer után.
Stabil képet mutatott a hazai munkaerőpiac 2022 I. negyedévében szektoriális bontásban is. A mezőgazdaságban a téli szezonalitásnak megfelelően 11 ezerrel csökkent, az építőiparban és a nem piaci szolgáltatások területén nem változott, miközben a feldolgozóiparban 11 ezerrel, a piaci szolgáltatások területén pedig 104 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám.
a betöltetlen álláshelyek száma alapján pedig továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. Viszont az év eleje óta visszatért erős munkaerő kereslet ellenére is igen lassú tempóban tud már csak tovább bővülni a foglalkoztatotti létszám, a még elméletben bevonható munkaerő minősége láthatóan igen alacsony és a földrajzi elhelyezkedése sem találkozik a kereslettel, így egyelőre – a három éve már látott – jelentős akadály látszik a 4,7 millió fős szint fölé bővülés előtt.
de további durva eszkaláció esetén negatív kockázatot is jelenthet a hazai gazdaság számára a konfliktus, azonban a menekültek egy része átmenetileg akár enyhítheti is a hazai munkaerőhiányos állapotot, főként a nyári, szezonálisan erős időszakban. Várakozásunk szerint idén 3,1 százalék lehet az átlagos munkanélküliségi ráta.
A munkaerőhiányos helyzet egyben igazolja az aggodalmakat az egyre erősebb inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség látványos emelkedése az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább gyorsítja, pluszban hozzáadódva az elszabaduló energia- és alapanyag költségekhez. A munkaerőpiaci adatokból kiindulva azonban az indokoltan elindított kamatemelési ciklus várhatóan nem fog problémát okozni a munkaerőpiaci dinamikában, amennyiben megközelítőleg sikerül eltalálni a neutrális kamatszintet és nem esnek túlzott szigorba a jegybankok. Abból következően, hogy a foglalkoztatható állapotban lévő hazai munkaerő mennyisége ismét a végéhez közelít, vagyis jelenlegi állapotában a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac, így
A gyors helyreállás ellenére még látszanak minimális utóhatások, néhány szektor, köztük a külföldiek keresletére építő budapesti turizmus teljes helyreállása mostanában kezd kibontakozni, miközben a korábban itt foglalkoztatott munkaerő könnyedén megtalálta a számítását más szektorokban, jelenleg pedig az alap bérfolyamatokat erősítve, csak kiemelt bérajánlatokkal lehet csak visszacsábítani az eredeti helyre a munkaerőt.
A Makronóm Intézet kommentárja
Foglalkoztatás
A Makronóm Intézet vállalati megkérdezésen alapuló körképéből is megerősíti: a munkaerőpiac továbbra is feszes.
A megkérdezett vállalkozások, úgy a meglévő munkaerő megtartásával, mint az új munkatársak felvételével kapcsolatban kihívásokkal szembesülnek. Mindkét kihívásban jelentős szerepe van a gazdaságban tapasztalható erős bérversenynek, míg a toborzás területén a munkavállalók képzettségbeli hiánya is kihívást jelent. Utóbbit a vállalkozások belső képzések és tanfolyamok révén próbálják orvosolni, akár új munkaerő esetében is. Lényeges kiemelni, hogy a belső képzések megvalósításához a vállalkozások munkavállalónként akár félmillió forint összegű, feltételesen vissza nem térítendő támogatást is igénybe vehetnek, mikro- és kisvállalkozások esetében 70 százalékos támogatási intenzitással (GINOP Plusz 3.2.1-es konstrukció). A támogatás akkor válik vissza nem térítendővé, ha a vállalkozások a képzések után továbbfoglalkoztatják a munkavállalókat és emelik munkabérüket.
A magyar gazdaságban továbbra is tapasztalható erős keresletre mutat rá, hogy az általunk megkérdezett vállalkozások meghatározó hányada középtávon létszámbővítést tervez. Akadt olyan vállalkozó, akinél a jelenlegi létszám megduplázását tervezik. A jövőre vonatkozó létszámterveket a vállalkozások többségénél a – továbbra is rekordmagas szinten lévő – megrendelésállomány is befolyásolja. Kiemelendő, hogy – főként az építőiparban – számos vállalkozás vár enyhülést a munkaerőpiaci kihívások területén a közeljövőben.
(Borítókép: MTI/Vasvári Tamás)
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
Mi is ráfizethetünk a politikusok fizetéscsökkentésére, még a vegyes Tisza-csapatéra is.
„Facebook-posztok helyett várjuk a valódi kormányzati munka megkezdését” – fogalmaz a frakció.
Ha megszüntetik az üzemanyagok védett árát, az élelmiszerek árrésstopját vagy a rezsicsökkentést, akkor biztosan elszabadul az infláció.
A Tisza-kormány tervei szerint a jelenlegi 27 százalékos áfakulcsot 5 százalékra csökkentenék.
A Tisza Párt elővezetéssel tenné „hatékonyabbá” a vizsgálóbizottságok munkáját a jövőben.
A kamasz- és fiatal felnőttkor legmeghatározóbb időszakáról jelent meg kötet.
Az orosz Nyomozó Bizottság szerint Ukrajna szándékosan mért csapást arra az iskolára, ahol kiskorúak is tartózkodtak.
