Az idén még száguldhat az építőipar, a jövő már bizonytalanabb

Áprilisban 3,2 százalékkal nőtt az építőipar árhatástól megtisztított termelési volumene az előző év azonos időszakához képest. Épületek főcsoportban 1,2 százalék volt a csökkenés, az egyéb építmények esetében pedig 11,4 százalékkal volt magasabb a termelés, míg az előző hónaphoz képest, munkanaphatással kiigazítva 5,9 százalék volt a csökkenés a teljesítményben. 43 százalékos éves növekedés után épületek esetében új szerződést 204 milliárd forintért kötöttek a hónapban, a szerződésállomány pedig 1222 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 9 százalékkal alacsonyabb állományt jelent az előző évhez képest. Egyéb építmények (infrastrukturális beruházások) kategóriában éves alapon 25 százalékos növekedés után 196 milliárd forintnyi új szerződés került aláírásra a hónapban, az állomány pedig 2170 milliárd forint volt, ami 21 százalékos éves állománynövekedést jelent.

és bár látszanak a lassulás és a beszerzési problémák jelei, de egy ilyen volatilis teljesítményű iparág esetében egy-két hónapnyi adatból nem érdemes tartós trendet felrajzolni. Eközben a problémákat jelzi, hogy a drágulás is igen erőteljes, elsősorban az építőanyagok árnövekedése miatt, 2022 I. negyedévben 20,6 százalékkal nőttek az iparági termelői árak éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig 6,6 százalékkal.

ami láthatóan tovább gyorsul jelenleg is főként az energiaválság és az ukrán háború következményeiként, miközben a kereslet a szerződésállományok alapján továbbra is erőteljes az iparágban, viszont a jelenlegi állomány kifutásával lassulás érkezhet az iparág életébe a jelenlegi árszintek következményeként.

Jelenlegi várakozásunk szerint az idei évben 10 százalék felett lehet az iparág növekedése,

a folyamatban lévő lakossági építkezési, felújítási és állami megrendeléstömeg elegendő volument biztosít. Azonban az alapanyag-ellátás problémai, a rapidan növekvő költségek, a finanszírozási költségek látványos emelkedése és a várhatóan csökkenő állami megrendelési volumen a jövő évtől bizonytalanságot és lassulást okozhat az iparágban, ami nem indokolatlan a jelenlegi kivitelezési költségszintek mellett.

A dübörgő ipari, logisztikai építkezések mellett szerepe van a jelentős volument képviselő állami fejlesztéseknek és az államilag támogatott otthonteremtési és felújítási támogatásoknak is a jelenlegi még erős keresletben, és a kilátásokat tekintve a szerződésállományok is rekordmagas szintet mutatnak, bár a legutóbbi információk szerint ebben jelentős szerepe volt a meglévő szerződések átárazásának is. A szoros határidőkhöz kötött állami támogatási programok tovább fűtik az építőipart és az ingatlanpiacot idén év végéig, mivel a szoros támogatási határidők és a bizonytalanságok miatt minden szereplő a minél gyorsabb kivitelezésben érdekelt. Eközben a lakáshitel kihelyezések továbbra is erős szintet mutatnak – de a hitelkereslet fokozatos lassulása elkerülhetetlen a kialakuló kamatszintek mellett –, és egyelőre a hazai befektetési célú ingatlanvásárlások is erősödnek az inflációs környezetben. A kivitelezési költségek piaci információk alapján a tavaly év közepi megugrás után tavaly év végére 10-15 százalékos árcsökkenést mutattak, viszont idén tavasszal a várt 10 százalék körüli áremelések helyett nem ritkák a 25 százalék körüli vagy akár ezt meghaladó emelések sem a negatív globális fejleményekre hivatkozva, amik értelemszerűen vezethetnek a beruházások ellehetetlenüléséhez és a megrendelések csökkenéséhez. Így valóban egyre akutabb a kérdés, hogy milyen árszintet fog még elbírni a hazai építési piac, lesz-e kereslet ezeken az árszinteken, illetve a meglévő piaci szerződésállomány mennyiben tud megvalósulni ilyen átárazódások mellett.