A világ leggazdagabb emberének cégeinél a szervezeti kultúra gyakorlatilag nem is létezik. Musk szénája jelenleg nem áll a legjobban Kínában, ezért is meglepő, hogy éppen az amerikai munkavállalókba rúg bele: a Financial Timesnak adott interjújában nemes egyszerűséggel munkakerülőknek nevezte őket.
A Tesla nagyjából 100 000 munkavállalót alkalmaz világszerte. Elon Musk vállalatának kínai kirendeltsége pedig kiemelt jelentőséggel bír a piacon, a gyártási kapacitás mellett Kína az autók értékesítésének szegmensében is az élmezőnybe tartozik. Más kérdés, mekkora rizikót jelent ez annak fényében, hogy az USA és Kína közötti barátságtalan gazdasági viszony egyértelműen egy globális átrendeződéssel járó új konfliktust jelez, így hosszú távon lehetnek hátulütői Musk terveinek. Az európai piac ellátását talán éppen ezért igyekszik majd megoldani a pár hete megnyitott, Berlin melletti gyár.
Nem lehet mondani, hogy Kína nem ölelte keblére a milliárdost. Túl a helyi alacsony bér- és alkatrészgyártási költségen, a Teslának megadták azt, amit soha előtte külföldi autógyártónak nem: teljes tulajdonjogot a helyi összeszerelő-üzemre, azaz a vállalkozásba nem szálltak be kínai partnercégek, ahogyan tették azt más vállalatok esetében.
Az elemzők szerint e mögött az a nem titkolt cél állt, hogy a helyi elektromosjármű-gyártókat versenybe kényszerítsék Musk és csúcstechnológiája kínai piacra engedésével. Ha valóban ez volt a terv, az fényesen bevált. A kínai típusok, mint a BYD, a SAIC és a NIO szárnyalni kezdtek, ennél azonban sokkal érzékenyebben érinthette Muskot, hogy bár beharangozta – és ígérete szerint 2024-re már piacra is fogja dobni – a Tesla robotaxi verzióját, a kínaiak csúnyán megelőzték. Pekingben már több mint egy tucat önjáró taxit tesztelnek forgalomban, sőt már az engedélyeket is kiadták két vállalatnak az üzemeltetésre.
Ez a kudarc persze csak apró szellő a Tesla-vezér világában, az azonban, hogy Kínában idén április elején teljes leállást és kijárási tilalmat vezettek be a COVID-fertőzöttek számának emelkedése miatt, gyakorlatilag megállítva az életet Sanghajban, kisebb hurrikánnal ért fel a számára.
Musk 2020-ban már Amerikában is rendesen nekiesett a járvány alatt a korlátozásoknak, és akkora hülyeségeket nyilatkozott, hogy arra még 50 milliós Twitter-követő táborának jelentős része is a fejét fogta zavarában. (A teljesség igénye nélkül: a vírus csak náthaszerű tüneteket okoz, a gyerekek immunisak, néhány hónap alatt vége a járványnak, ami egyébként sem fertőz különösebben, nem is kell oltatni, mert alacsony a halálozási ráta stb.) 2020 májusában őrjöngőrohamot kapott attól, hogy a kaliforniai lezárások a Tesla-gyárat is érintették, és kijelentette, hogy márpedig ő akkor is folytatja a termelést. A nagyszerű ötlet eredményeképpen félezer dolgozó kapta el a fertőzést. Sejthető, mit érzett hát, amikor a sanghaji termelést le kellett állítania. Kínában ráadásul nem is fenyegetőzhetett perrel, mint tette azt az USA-ban.
A járvány komolyan érinti a Tesla-gyártást, hiába oldották fel április 19-én a teljes, járvány miatt elrendelt zárat.
A jelenlegi kínai helyzet katasztrofálisnak mondható: míg a járvány után vissza tudták emelni a kapacitást napi 1200 autó összeszerelésére, a múlt héten már a kétszázat sem érte el a teljesítmény, egyes források szerint mára már a teljes leállással kell számolni. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy az autóeladások száma is mintegy a felére esett vissza Kínában. A Tesla árfolyama az idei évben 25 százalékot zuhant, így valahol érthető Elon Musk idegessége.
Az már kevésbé, ahogyan a munkásaival bánik. Kínában persze más jogok illetik meg a munkavállalókat, mint Amerikában, az azonban sokaknak bántotta a szemét, hogy Musk a zárás feloldása után gyakorlatilag nem engedte haza az embereit, arra kényszerítve őket, hogy a gyárban egyenek és aludjanak, 12 órás műszakokban dolgozva heti hat napot. Musknak nem esik nehezére a végsőkig kizsigerelni alkalmazottait.
Amikor a dolgozók megpróbáltak szervezkedni ez ügyben, a vezetőség nemes egyszerűséggel megfenyegette őket. A dolog odáig fajult, hogy Marty Walsh, az USA munkaügyi minisztere személyesen próbált a lelkére beszélni Musknak, aki ígéretet tett a helyzet felülvizsgálásra. A helyzet egyébként sem túl hízelgő a vezér számára: jelenleg is folyamatban van egy csoportos per ellene. A vád szerint a cég kaliforniai gyára faji alapon szegregált munkahely, ahol a fekete bőrű dolgozókat diszkriminálják, ellenséges munkahelyi környezetet teremtve. Ilyen ügyben bukott már munkaügyi pert a Tesla, egy Owen Diaz nevű volt munkavállalójának 1,5 millió dolláros kártérítést ítélt meg a bíróság, míg a Teslára 13,5 millió dolláros büntetést rótt ki. A Tesla-botrány csak súlyosbodott a szexuális zaklatások vádja óta, amelyek tavaly novemberben kerültek nyilvánosságra, a vád szerint pedig a cégvezetés semmit nem tett az áldozatok védelmében vagy a felelősök személyének megállapításában, hiába jelezték feléjük.
Musk nem nagyon gyötri magát lelkiismereti kérdésekkel. A kifelé paradicsomi állapotok képét vetítő munkahely álomképe folyamatosan töredezik, a korrektségnek pedig már a látszata is csak nyomaiban található meg. Musk azonban láthatóan remekül szórakozik, és már nem is nagyon akar jó fej főnöknek tűnni. Néhány napja a Financial Timesnak adott interjújában a kínai és az amerikai munkavállalókat hasonlította össze. Mint mondta: a kínai elektromosjármű-gyártás azért lesz annyira sikeres, mert az országban hihetetlenül erős a munkamorál, ami az USA-ban tulajdonképpen nem is létezik. Kínában a tehetség és a szorgalom mellé a gyártásba vetett hit is betársul, az ottani munkások, ha kell, hajnalig nem állnak le a gyárban a munkával, annyira átérzik, miért is dolgoznak.
– tett rá egy lapáttal Musk, azt azonban nem említette, hogy a kínaiak lelkesedése mellett az ő utasítása is ott áll a 12 órás, gyárban éjszakázós munkanapok hátterében.
Nem csoda, hogy a Twitter felvásárlásának a hírére az ottani alkalmazottak kissé idegesen reagáltak, tudva a Musk cégeinél uralkodó kiszolgáltatottságról és nyomásgyakorlásról. A technológiai oligarcha ezúttal sem hazudtolta meg önmagát: megüzente a twittereseknek, hogy akinek nem tetszik majd a vezetése, az bármikor elmehet.
Elvégre az Amerikai Egyesült Államok egy szabad ország.
Borítókép: Elon Musk, a Tesla Motors amerikai elektromosjármű-gyártó és a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat vezérigazgatója nyilatkozik a sajtó képviselőinek a Tesla Gigafactory nevű gyárának építési területén a Berlin szomszédságában fekvő Grünheidében 2020. szeptember 3-án.
MTI/EPA/Alexander Becer
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
A Mandiner lapigazgatója a szegedi háborúellenes gyűlésen beszélt a béke fontosságáról.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
Az NGO-k továbbra is aggályosnak tartják a javaslatot – írja a Les Echos.
A miniszterelnök személyesen küldött ajándékot egy „Edina” nevű hölgynek, mellé pedig egy sokatmondó bibliai idézetet írt.
Ez igen, fiam, ügyes, magam is így csinálnám!
