Elon Musk rajong a kínai munkaerőért, az amerikaiakról lesújtó a véleménye
2022. május 23. 06:14
A világ leggazdagabb emberének cégeinél a szervezeti kultúra gyakorlatilag nem is létezik. Musk szénája jelenleg nem áll a legjobban Kínában, ezért is meglepő, hogy éppen az amerikai munkavállalókba rúg bele: a Financial Timesnak adott interjújában nemes egyszerűséggel munkakerülőknek nevezte őket.
2022. május 23. 06:14
p
11
7
32
Mentés
Édes-savanyú
A Tesla nagyjából 100 000 munkavállalót alkalmaz világszerte. Elon Musk vállalatának kínai kirendeltsége pedig kiemelt jelentőséggel bír a piacon, a gyártási kapacitás mellett Kína az autók értékesítésének szegmensében is az élmezőnybe tartozik. Más kérdés, mekkora rizikót jelent ez annak fényében, hogy az USA és Kína közötti barátságtalan gazdasági viszony egyértelműen egy globális átrendeződéssel járó új konfliktust jelez, így hosszú távon lehetnek hátulütői Musk terveinek. Az európai piac ellátását talán éppen ezért igyekszik majd megoldani a pár hete megnyitott, Berlin melletti gyár.
Nem lehet mondani, hogy Kína nem ölelte keblére a milliárdost. Túl a helyi alacsony bér- és alkatrészgyártási költségen, a Teslának megadták azt, amit soha előtte külföldi autógyártónak nem: teljes tulajdonjogot a helyi összeszerelő-üzemre, azaz a vállalkozásba nem szálltak be kínai partnercégek, ahogyan tették azt más vállalatok esetében.
A mintegy másfél milliárd dollárt, amit Musk a sanghaji telep építésére vett fel a kínai bankoktól, olyan egyedi feltételekkel kapta meg, amelyről más cég csak álmodozhat.
Az elemzők szerint e mögött az a nem titkolt cél állt, hogy a helyi elektromosjármű-gyártókat versenybe kényszerítsék Musk és csúcstechnológiája kínai piacra engedésével. Ha valóban ez volt a terv, az fényesen bevált. A kínai típusok, mint a BYD, a SAIC és a NIO szárnyalni kezdtek, ennél azonban sokkal érzékenyebben érinthette Muskot, hogy bár beharangozta – és ígérete szerint 2024-re már piacra is fogja dobni – a Tesla robotaxi verzióját, a kínaiak csúnyán megelőzték. Pekingben már több mint egy tucat önjáró taxit tesztelnek forgalomban, sőt már az engedélyeket is kiadták két vállalatnak az üzemeltetésre.
Kis zűr a nagy Kínában
Ez a kudarc persze csak apró szellő a Tesla-vezér világában, az azonban, hogy Kínában idén április elején teljes leállást és kijárási tilalmat vezettek be a COVID-fertőzöttek számának emelkedése miatt, gyakorlatilag megállítva az életet Sanghajban, kisebb hurrikánnal ért fel a számára.
A zárás ugyanis a Tesla-gyárra is vonatkozott, és nincs az a kapcsolati tőke, amely felülírhatta volna a kötelezően betartandó szabályokat.
Musk 2020-ban már Amerikában is rendesen nekiesett a járvány alatt a korlátozásoknak, és akkora hülyeségeket nyilatkozott, hogy arra még 50 milliós Twitter-követő táborának jelentős része is a fejét fogta zavarában. (A teljesség igénye nélkül: a vírus csak náthaszerű tüneteket okoz, a gyerekek immunisak, néhány hónap alatt vége a járványnak, ami egyébként sem fertőz különösebben, nem is kell oltatni, mert alacsony a halálozási ráta stb.) 2020 májusában őrjöngőrohamot kapott attól, hogy a kaliforniai lezárások a Tesla-gyárat is érintették, és kijelentette, hogy márpedig ő akkor is folytatja a termelést. A nagyszerű ötlet eredményeképpen félezer dolgozó kapta el a fertőzést. Sejthető, mit érzett hát, amikor a sanghaji termelést le kellett állítania. Kínában ráadásul nem is fenyegetőzhetett perrel, mint tette azt az USA-ban.
A járvány komolyan érinti a Tesla-gyártást, hiába oldották fel április 19-én a teljes, járvány miatt elrendelt zárat.
Az alkatrészgyártó üzemekben észlelt újabb fertőzések miatt a beszállítók leálltak, ez pedig a gyártási számok drasztikus csökkenését eredményezte.
A jelenlegi kínai helyzet katasztrofálisnak mondható: míg a járvány után vissza tudták emelni a kapacitást napi 1200 autó összeszerelésére, a múlt héten már a kétszázat sem érte el a teljesítmény, egyes források szerint mára már a teljes leállással kell számolni. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy az autóeladások száma is mintegy a felére esett vissza Kínában. A Tesla árfolyama az idei évben 25 százalékot zuhant, így valahol érthető Elon Musk idegessége.
A szervezeti kultúra magányossága
Az már kevésbé, ahogyan a munkásaival bánik. Kínában persze más jogok illetik meg a munkavállalókat, mint Amerikában, az azonban sokaknak bántotta a szemét, hogy Musk a zárás feloldása után gyakorlatilag nem engedte haza az embereit, arra kényszerítve őket, hogy a gyárban egyenek és aludjanak, 12 órás műszakokban dolgozva heti hat napot. Musknak nem esik nehezére a végsőkig kizsigerelni alkalmazottait.
A Tesla arról is híres, hogy az egyetlen olyan autógyártó Amerikában, amelynek nincs szakszervezete.
Amikor a dolgozók megpróbáltak szervezkedni ez ügyben, a vezetőség nemes egyszerűséggel megfenyegette őket. A dolog odáig fajult, hogy Marty Walsh, az USA munkaügyi minisztere személyesen próbált a lelkére beszélni Musknak, aki ígéretet tett a helyzet felülvizsgálásra. A helyzet egyébként sem túl hízelgő a vezér számára: jelenleg is folyamatban van egy csoportos per ellene. A vád szerint a cég kaliforniai gyára faji alapon szegregált munkahely, ahol a fekete bőrű dolgozókat diszkriminálják, ellenséges munkahelyi környezetet teremtve. Ilyen ügyben bukott már munkaügyi pert a Tesla, egy Owen Diaz nevű volt munkavállalójának 1,5 millió dolláros kártérítést ítélt meg a bíróság, míg a Teslára 13,5 millió dolláros büntetést rótt ki. A Tesla-botrány csak súlyosbodott a szexuális zaklatások vádja óta, amelyek tavaly novemberben kerültek nyilvánosságra, a vád szerint pedig a cégvezetés semmit nem tett az áldozatok védelmében vagy a felelősök személyének megállapításában, hiába jelezték feléjük.
Felkészül: Twitter
Musk nem nagyon gyötri magát lelkiismereti kérdésekkel. A kifelé paradicsomi állapotok képét vetítő munkahely álomképe folyamatosan töredezik, a korrektségnek pedig már a látszata is csak nyomaiban található meg. Musk azonban láthatóan remekül szórakozik, és már nem is nagyon akar jó fej főnöknek tűnni. Néhány napja a Financial Timesnak adott interjújában a kínai és az amerikai munkavállalókat hasonlította össze. Mint mondta: a kínai elektromosjármű-gyártás azért lesz annyira sikeres, mert az országban hihetetlenül erős a munkamorál, ami az USA-ban tulajdonképpen nem is létezik. Kínában a tehetség és a szorgalom mellé a gyártásba vetett hit is betársul, az ottani munkások, ha kell, hajnalig nem állnak le a gyárban a munkával, annyira átérzik, miért is dolgoznak.
Ezzel szemben az amerikaiak egyenesen munkakerülők
– tett rá egy lapáttal Musk, azt azonban nem említette, hogy a kínaiak lelkesedése mellett az ő utasítása is ott áll a 12 órás, gyárban éjszakázós munkanapok hátterében.
Nem csoda, hogy a Twitter felvásárlásának a hírére az ottani alkalmazottak kissé idegesen reagáltak, tudva a Musk cégeinél uralkodó kiszolgáltatottságról és nyomásgyakorlásról. A technológiai oligarcha ezúttal sem hazudtolta meg önmagát: megüzente a twittereseknek, hogy akinek nem tetszik majd a vezetése, az bármikor elmehet.
Elvégre az Amerikai Egyesült Államok egy szabad ország.
Borítókép: Elon Musk, a Tesla Motors amerikai elektromosjármű-gyártó és a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat vezérigazgatója nyilatkozik a sajtó képviselőinek a Tesla Gigafactory nevű gyárának építési területén a Berlin szomszédságában fekvő Grünheidében 2020. szeptember 3-án.
MTI/EPA/Alexander Becer
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
p
4
0
24
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 32 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Gèbi
2022. december 13. 18:19
Nem véletlenül lett a gyár csak 2018-ban nyereséges.
Egyik legérdekesebb rész volt amikor az egyik alkalmazott panaszkodott, hogy a kínaiak érkezése előtt 23 dollár/óra volt a bére, most meg 12 dollár/óra.
Tehát előtte 180 dollárt (kb 60 000 ft) keresett egy nap, most meg 96 dollárt (35 000 ft) keres.
Gondolkodtam, hogy megsirassam-e szegényt........
a mandi belpolitikában jobboldali, külpolitikában fogalmatlan, a liberális fősodratra támaszkodik iránymutatásért, szinte könyörög, hogy a BBC, CNN, REUTERS, AP megmondja nekik, hogy mit kell gondolni a külpolitikai eseményekről.
Ennek egyik ékes példája, hogy sosem idéz, vesz át cikkeket pl a kínai állami médiától https://www.globaltimes.cn
pedig ott is vannak elfogulatlan gazdasági hírek, sok olyan cikk amire nem lehet rámondani, hogy hazug állami propaganda. Mintha nem létezne 1,4 millárd kínai, akik igen komoly hatást gyakorolnak a világgazdaságra... Csak az számít, hogy mi történik a transzimádó nyugaton.
Mi van a mandi is beszáll Musk gyepálásába?
Az amerikai és kínai munkaerő közötti döbbenetes különbséget nem Musk vette észre először. Obamáék nem vádolhatók rasszizmussal, azonban aki látta a dokumentum filmjüket, az "American Factory-t", az tisztában van vele, mekkora is a különbség az átlag kínai meg amerikai munkás között...