Az élelmiszeriparra az elmúlt hónapokban kiemelt figyelem hárult, hiszen először a robbanásszerű élelmiszerár-emelkedés, majd az azt követő élelmiszerárSTOP szolgáltatott témát a sajtónak. Azóta viszont a szomszédunkban zajló háborús konfliktus kipattanása többek között az élelmiszeriparra és a magyar importfüggőségre is ráirányította a figyelmet egyes területeken. Valószínűsíthetően mindezek is szerepet játszottak abban, hogy elinduljon az Élelmiszeripari technológiai Beszállító-fejlesztési Program.
Mihálovics Zoltán politológus a Makronómnak.
A projekt azzal a céllal indult, hogy támogassák a hazai élelmiszeripar-alapanyag termelést és az élelmiszeripari feldolgozásra irányuló gép- és eszközgyártás fejlesztését. A projekt keretében az élelmiszeripar ágazatán belül a technológiai beszállítók kaphatnak támogatást. Ezzel csökkenne Magyarország importfüggősége, amellyel párhuzamosan növekedhetnének a hazai kapacitások.
A program azokat a kategóriákat részesíti előnyben, amelyekből hazai szinten nincs biztosítva az önellátás vagy abszolút nincsenek itthoni gyártók, de az elkövetkező időszakban bővülő keresletre lehet számítani.
A program célja továbbá, hogy a hazai élelmiszer-alapanyag termelés és élelmiszer-feldolgozást célzó technológiák beszállítóinak ösztönzése arra irányulóan, hogy olyan folyamatokat alkalmazzanak, amelyek magasabb hozzáadott értéket jelentenek és új termékeket, illetve szolgáltatásokat állítanak elő.
Az iparágon belül a program ösztönzi továbbá a beszállítókat, hogy az ipar 4.0 technológiákkal, szervezetfejlesztéssel, kutatás-fejlesztéssel, képzéssel, illetve innovációkkal növeljék a termelékenységüket és a hatékonyságukat.
A program támogatási kerete 8 milliárd forint. A program egésze így a hazai élelmiszeripar fejlesztésében kulcsszerepet vállal.
Még mindig jelentkezhetnek a hazai élelmiszeripar felokosítói
A támogatási kérelmeket azok a vállalkozások nyújthatják be, amelyek kizárólag vállalkozóként működnek. Ezeknek a vállalkozásoknak rendelkezniük kell egy lezárt teljes üzleti évvel és mikro-, kis-, közép- vagy nagyvállalkozás minőségben kell működniük.
További kritérium, hogy ezeknek a vállalkozásoknak az éves statisztikai állományi létszámának minimum 1 főnek kell lennie a legutolsó teljesen lezárt üzleti év alapján. Végül pedig a támogatási kérelmet benyújtó vállalkozásoknak legalább nettó 40 millió forintos árbevétellel kell rendelkezniük a legutolsó teljesen lezárt üzleti év szerint.
A programra a pályázatok idén március 11. és március 31. között nyújthatók be, amit György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára is hangsúlyozott Facebook oldalán.
„Azért, hogy a #magyaroknak a jövőben is jusson egészséges és megfizethető élelmiszer az asztalára, 8 milliárd forint értékben hirdettünk pályázatot az agrárium hátterét adó hazai vállalkozások fejlesztésére. Így lesz az előttünk álló évtized magyar, high-tech és zöld” – szögezte le György László.
„A pályázatok 2022. március 11. - 2022. március 31. között nyújthatók be itt: https://sso.fair.gov.hu/eif” – folytatta az államtitkár.
„A pályázat további részleteiről a Valin (http://www.vali.hu/) tájékozódhatnak a vállalkozások” – zárta végül György.
Borítókép: MTI/Máthé Zoltán
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
Bár a technológiai fejlődésre hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint ami a tudományból ered, a technikai újítások jellemzően megelőzik a tudományt. Az új technológiák elterjedését nem gazdasági tényezők magyarázzák: azért vezetjük be őket, mert lehetőségünkben áll – ott is, ahol semmi szükség rájuk.
Akik olyannyira vágytak a repülő taxik megjelenésére, most megint el kell tolniuk a nagy esemény dátumát: 2024-es párizsi olimpiai játékokon valószínűleg az ilyen bérjárművek aligha fognak repkedni. Továbbra is hiányoznak az európai biztonsági engedélyek ahhoz, hogy az egyik sporteseményről a másikra utazhassunk légi taxival.
Mint mondja, lemásolja a baloldal a két évvel ezelőtt sem működő kampányát, csak mást tolnak a kirakatba.
Mindenki szuperlatívuszokban beszél honfitársunkról, de elhangzik néhány kritika is.
