A szlovákok és németek is Amerikát hibáztatják az orosz-ukrán konfliktusért

Dacára a kormány álláspontjának, az egyoldalú sajtó nyomásának,

 csupán 34,7 százalékuk nevezte meg Oroszországot, illetve 21,2 százalékuk nem tudott válaszolni a kérdésre.

Az eredmény nem meglepő, hiszen a szlovákoknál a 19. századtól máig jelen van bizonyos pánszláv együtttartozás tudata, szimpátia az nagy orosz testvér irányában. Ezért szinte minden párt szavazótáborából érkeztek oroszbarát válaszok. Persze az Amerikát elítélő válaszok inkább a nacionalista pártokkal, illetve az ellenzékkel szimpatizálók közül érkeztek.

Bezzeg a németek!

Németországban is ezer embert kérdezett meg a Forsa közvélemény-kutató intézet.

Csupán 21 százalékuk hibáztatja az USA-t, és csak 7 százalékuk az EU-t. 2018-ban ez másképp volt: akkor 50 százalékuk okolta az Egyesült Államokat a konfliktus eszkalálódásáért, és csak 25 százalékuk Oroszországot.

Az viszont már érdekes, hogy komoly eltérés van a keleti és nyugati németek között.  Mind keleten, mind nyugaton egy 7-8 százalékos kisebbség az EU-t tartja felelősnek. Nyugaton 52 százalékuk szerint Oroszország a felelős, és csak 17 százalékuk látja az Egyesült Államokat a problémának.

Ezzel szemben

Ez az eredmény szinte teljesen azonos a szlovákok véleményével. A szlovákok viselkedésére még csak-csak megtaláljuk a választ, de a keletnémetekére már képzettebb néplélek-turkász szaktudása szükségeltetik, hogy az eredményben vajon Honecker csókja köszönt vissza, vagy csak a német egyesítés fájdalma tükröződik.  

A német felmérés azért bővebb volt, például azt is megtudták, hogy az 53 százalékos országos többség - kelet-nyugati különbség nélkül - nagyon fél egy háború kitörésétől. A németek csupán 20 százaléka fél közvetlenül Oroszországtól. Keleten csak 12 százalék, nyugaton 21 százalék.

és szorgalmazzák, hogy a Nyugatnak mindent meg kellene tennie annak érdekében, hogy a Föld legnagyobb országa Európa részének érezze magát. Keleten 69 százalék, nyugaton pedig 51 százalék vélekedik így. 2018-ban országosan még több mint 63 százalék volt azon a véleményen, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Oroszország Európa része legyen.

A nyugat- és keletnémetek egyöntetűen mondják, hogy fontos a jó kapcsolatok Oroszországgal. Két éve a németek 94 százaléka volt ezen a véleményen, jelenleg 90 százalék.

A németek azonban átérzik a feszült helyzetet, csupán 15 százalékuk mondja azt, hogy a kapcsolatok jók. Nyugaton és Keleten egyaránt, a nagy többség, 81 százalék, kevésbé jónak vagy kevésbé rossznak ítéli meg a két ország jelenlegi viszonyait. A baloldali szavazók itt kitűnnek, 39 százalékuk továbbra is jónak tartja a viszonyokat.

Rákérdeztek a külpolitikára is. Itt,

Ezt 85 százalék mondta országosan. Nyugaton 84, keleten pedig 94 százalék. Mindössze 10 százalék (keleten: 2, nyugaton: 11 százalék) támogatja a lehető legszorosabb nyugati és amerikai kapcsolatokat, valamint az Oroszországtól való egyértelmű távolságtartást.

Többségük, 51 százalékuk úgy gondolja, hogy az Európai Uniónak kellene elsősorban közvetítenie az orosz-ukrán konfliktusban. Csak a 4 százalékos kisebbség mondja azt, hogy az Egyesült Államoknak és Oroszországnak egyedül kell ezt elrendeznie. 17 százalékuk támogatja a NATO közvetítését, 20 százalékuk pedig az Oroszország és az egyes EU-tagállamok, például Németország vagy Franciaország közötti tárgyalásokat.

A CDU és a CSU szavazói különösen bírálják, 88 százalékuk szerint Scholz passzív, őket követik az FDP (76%) és az AfD (73%) szavazói.

A részben Oroszországnak tulajdonítható gázár-robbanás ellenére

Keleten 75 százalék, nyugaton 47 százalék. A 47 százalékuk elfogadja az Északi Áramlat 2 balti-tengeri földgázvezetéket Oroszország és Németország között, 45 százalékuk ellenzi, 8 százalékuk nem válaszolt. Itt is nagyobb az igenek aránya keleten, 68 százalék, míg nyugaton csak 44 százalék.