A legutóbbi adásban a zöld hitelekről volt szó, azonban az ott taglalt szolgáltatások tovább szofisztikálhatók egy zöld hitelezési rendszer felállításával. A zöld hitel scoring megoldások lényege, hogy egy objektív rendszer kerül felállításra olyan szempontok integrációjával, melyek lehetővé teszik az egyes kliensek besorolását és ez alapján történő hitelbírálat elvégzését.
Ezáltal egy bank képes pozitív irányba terelni a hitelezési tevékenységén keresztül kifejtett hatását és csökkenteni a környezetre nézve káros szereplők részére kihelyezett hitelek mennyiségét, ehelyett előnyben részesítve a környezettudatosabb szereplőket.
Ez a megoldás lakossági fronton talán kevésbé értelmezhető, kivételt jelenthet a jelzáloghitelek piaca, ahol a megvásárolni kívánt ingatlanok energiahatékonysági besorolását lehet integrálni egy modellbe és kedvezőbb kamatokat kínálni az ügyfeleknek.
Később azonban akár a lakossági ügyfelek költési szokásai is figyelembe vehetők lesznek, vagyis a környezettudatosabb életet folytató ügyfelek nagyobb eséllyel kaphatnak hiteleket. Erre rövid távon nem érdemes számítani, de vannak már ígéretes megoldások, melyek idővel lehetővé tehetik egy ilyen hibrid modell (pénzügyi és fenntarthatósági mutatókat tartalmazó) felállítását.
Ide jó példa az Aspiration egy megoldása. Az Aspiration Personal Impact Score (személyes hatás pontszám) névre keresztelt funkciója
egy 1-100-ig terjedő skálán mutatja meg az ügyfeleknek, mennyire számítanak előrehaladottnak a környezettudatosság tekintetében, ezáltal igyekszik megkönnyíteni számukra a saját fogyasztói döntéseik hatását,
valamint arra sarkallni őket, hogy a környezetkímélő szolgáltatások és termékek igénybevételével, valamint a karbon emissziók faültetéssel való semlegesítése által növeljék saját pontszámukat és minden korábbinál nagyobb pozitív hatással legyenek a környezetükre. Az ilyen scoring megoldások idővel beolvaszthatók lehetnek egy hitelezési modellbe és így pozitív hatást fejthető ki a bank részéről.
Vállalati irányba nagyobb potenciál van a zöld scoringban, hiszen a vállalat működésének környezetre gyakorolt hatásának felmérésével hatékony döntések hozhatók a hitelezési folyamat során is.
Egy ilyen modell esetén hatékony inputot jelenthet a vállalatok karbonlábnyomának mérete, a vállalat által tett fenntarthatósági vállalások megléte (vagy hiánya), illetve akár a beszállítók, ügyfelek és munkavállalók fenntarthatósága is. A bankok számára a hitelezés jelenti a legnagyobb profitszerzési tevékenységet, így logikus, hogy a lehető legnagyobb pozitív környezeti hatást is ezen a területen fejthetik ki. Éppen ezért a saját működés karbonsemlegessé tétele, bármily elismerendő vállalás is, közel sem gyakorol akkora hatást, mint a hitelezési tevékenység fenntarthatóbbá tétele.