Az ukránok már az időpontot is tudják: így állítanák félre Orbán Viktort az uniós csatlakozás útjából
Úgy módosítaná a szabályokat Brüsszel, hogy semmi és senki ne állhasson Zelenszkij útjába.
Lengyel közgazdász: Mit adott nekünk az EU?
2022. január 03. 09:55
Az Európai Unióhoz való csatlakozás számos és rendkívüli fontosságú előnnyel járt a közép- és kelet-európai gazdaságok számára, véli Jan Hagemejer, a Varsói Egyetem gazdaságpolitikai professzora. Az Emerging Europe nevű portálon Hagemejer friss kutatása eredményeit foglalta össze, kiemelve, hogy egyaránt üzenetet is kíván küldeni a régióban található euroszkeptikus politikusok számára.
2022. január 03. 09:55
Már több mint tizenöt év telt el a közép- és kelet-európai régió csatlakozása óta az Európai Unióhoz, ami Hagemejer szerint egy megfelelő idősáv a csatlakozás által kiváltatott hatások újraértékeléséhez. A közgazdász az egy főre jutó többlet GDP-ben méri a csatlakozás átfogó gazdasági hasznait, összehasonlítva az EU-n kívül maradás hipotetikus forgatókönyvével.
Mivel meglehetősen nehéz megjósolni mi történhetett volna abban az esetben, ha a közép- és kelet-európai országok nem csatlakoznak az Európia Unióhoz, a közgazdász „szintetikus országokat” hozott létre: olyan országok súlyozott átlagáról van szó, amelyek nem vettek részt az EU-integrációban. Természetesen ezen országok kiválasztása sem véletlen, hiszen olyan országjellemzők alapján történik, amelyek jól megjósolhatják az egy főre jutó GDP-t, hangsúlyozza Hagemejer.
A Varsói Egyetemen tanító professzor kiemeli, hogy eredményei arra utalnak, hogy az EU-csatlakozás jelentős haszonnal jár, ráadásul ami ennél is fontosabb, hogy ezek a „nyereségek” tartósak és idővel növekvő tendenciát mutatnak:
sok elemzett ország esetében a számított nyereség legalább megduplázódott a csatlakozást követő hatodik és 12. év között,
hangsúlyozza Hagemejer.
Ezen túlmenően,
a tíz elemzett ország közül öt esetében az egy főre jutó GDP 12 éves növekedése a csatlakozás hiányának forgatókönyvével szemben legalább 30 százalékos többletet mutat,
teszi hozzá.
A többletek azonban nem mutattak hasonló dinamikát minden közép- és kelet-európai gazdaságban, hiszen különösen azoknál az országoknál, amelyek viszonylag magas gazdasági fejlettséggel és megfelelő fizikai infrastruktúrával léptek be az EU-ba, meglehetősen marginálisak voltak, jegyzi meg a közgazdász.
Ide tartozik Szlovénia, ahol a teljesítménynövekedés szinte nulla volt, valamint Csehország és Magyarország, ahol a számított javulás 3 százalékról 10 százalékra, illetve hét százalékról 28 százalékra ugrott 12 év után, teszi hozzá.
Ezzel szemben Lengyelországban, Szlovákiában és a balti országokban a nyereség jóval nagyobb volt – Litvánia és Észtország csatlakozása után 12 év alatt meghaladta az egy főre jutó többlet GDP 50 százalékát, mutat rá Hagemejer.
A közgazdász továbbá megjegyzi, hogy a tanulmányában bemutatott eredmények még több bizonyítékot szolgáltatnak az EU-csatlakozás jelentős előnyeiről hozzátéve, hogy ezek különösen fontosak az EU-tagságra törekvő országok számára, hiszen azt sugallják, hogy a számos strukturális és intézményi reform követelményeinek betartása hosszú távon megtérül.
Hagemejer az euroszkeptikus politikusokat figyelmezteti, hogy e „nyereségek” egy része visszafordítható, mivel az egységes piachoz való hozzáférésből – ami tulajdonképpen az EU-tagság alapvető feltétele – és az EU fejlettebb államaiból érkező közvetlen külföldi befektetésekre (FDI) támaszkodik.
A közgazdász végül arra hívja fel a figyelmet, hogy bár mindez fontos tanulság lehet a régió más országai számára, azt is fontos megérteni, hogy Közép- és Kelet-Európa számos alapvető, az EU-csatlakozáshoz szükséges reformon ment keresztül, amelyek a piacgazdaságra való zökkenőmentes átmenet támogatásához is szükségesek voltak. Következésképpen ezek megfordítása veszélyeztetheti az EU-tagságból és a további integrációból származó előnyök kihasználásának lehetőségét, zárja írását.
Valóban vitathatatlan, hogy az Uniós csatlakozásból egy országnak számos előnyei származhatnak, azért érdemes elvégezni egy „költség-haszon” elemzést, hogy legitim következtetésre juthassunk.
Ami Közép- és Kelet-Európát illeti, bár az Uniós csatlakozás egész folyamata segíthetett az országok gazdasági növekedésében, egyaránt könnyebé tette az úgynevezett „magországoknak” (a tőke szabad mozgásán keresztül), hogy költséghatékonyan kiszervezzék alacsony hozzáadott-értékű gazdasági tevékenységüket az úgynevezett „perifériára”. Nem véletlen, hogy Thomas Piketty is kiszámolta, hogy több profit megy ki a régióból nyugatra, mint amennyi uniós támogatás visszajön. Ezen túlmenően, bár a strukturális támogatások, amelyeket a főáramlat Közép- és Kelet-Európa dinamikus növekedési okának tart, valójában a német tőkét gyarapítják, mutat rá Oláh Dániel közgazdász egy régebbi elemzésében.
Ami pedig Dél-Európát illeti, ott szinte ki lehet jelenteni, hogy az Uniós – de leginkább az euróhoz való csatlakozás rendkívüli kétségekkel járt. Ahogyan azt nemrég mutattuk be a Makronómon, a gazdaságpolitikai szakirodalom szinte már tényként kezeli, hogy az EU-n belül folytatott szabadkereskedelem az erősebb, gazdaságilag fejlettebb „magországoknak” kedvez. Ráadásul friss kutatások arra is fényt derítenek, hogy e „laissez-faire” típusú gazdaságpolitika akár az államokon belüli egyensúlytalanságokat is növelheti.
Háború és lopás 2. rész – így kényszerítették ki a nemzetközi pénzügyi intézmények az ukrán termőföldek kereskedelmét
Döbbenetes összegű hitelek egy csődhelyzetben lévő országnak, amelyeknek egyetlen feltétele az volt, hogy az ukrán kormány feloldja a földkereskedelmi moratóriumot. Ez pedig 2020-ban meg is történt.
Ukrajna EU-csatlakozása: a tagállamok kárára erőlteti a háború sújtotta ország felvételét az Európai Bizottság
Ukrajna Közélet
Ursula von der Leyen és Manfred Weber vezetésével a brüsszeli balliberális politikai közösség nagyon igyekszik elérni, hogy az ukránokat gyorsított eljárásban beléptessék az Európai Unióba. Ám Ukrajna EU-csatlakozása számos uniós tagállam lakosságának ellenére van, és nem véletlenül, hiszen óriási veszélyeket rejt.
Ennyi, Von der Leyen végleg lesétált a józanság térképéről: olyan ömlengésbe kezdett Ukrajnáról, amilyet még nem hallott a világ
Az Európai Bizottság elnöke az EU-csúcson azt mondta, továbbra is kísérnie kell Ukrajnát az uniós csatlakozás útján.
Ezzel a módszerrel hallgattatná el Von der Leyen és az EP az útban álló országokat
Dömötör Csaba szerint semmitől sem riadnak vissza Brüsszelben, hogy véghez vigyék Ukrajna EU-csatlakozását.
„Brüsszelben nem tűrik, hogy bárki kétségeket fogalmazzon meg, ha Ukrajnáról van szó!” – EP-képviselő a Mandinernek
Ukrajna uniós tagsága nem üres ígérgetés, a brüsszeli vezetés komolyan veszi a dolgot. A magyar vétót pedig a kormány elmozdításával szeretnék elkerülni – többek között erről is beszélgettünk László Andrással, a FIDESZ európai parlamenti képviselőjével.
Megkezdődött Amerika új háborúja: Trump az ellenséget az Iszlám Államhoz hasonlította
A hadügyminiszter kijelentette, hogy az ellenségeket az amerikai katonák nem őrizetbe veszi, hanem kiiktatják.
Nagyon úgy néz ki, a meccset a Békemenet nyerte
Igazából a valódi számháború jövő áprilisban lesz.
Összesen 35 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kailniris
2022. január 07. 10:41
Akkor azt magyarázd meg, hogy mér akkora a luxemburgi egy főre eső gdp!
Válasz erre
1
0
fogas paduc
2022. január 07. 10:40
LMBTQKJHVUGFDF-t, idiótizmust, illegális migrációt, anarchiát, káoszt.
Válasz erre
1
0
kailniris
2022. január 07. 10:40
Dehogy nem! kérdezd erről a luxeburgiakat.
Válasz erre
1
0
Ben Jeremiah
2022. január 07. 10:40
A klasszikus közgazdász vicc plasztikusabb változata:
Megy a két közgazdász, látnak egy ronda békát. Azt mondja az egyik: fogadjunk ezer forintba, hogy én ezt a békát bekapom, és lenyelem.
Á, nem mered.
De, merte, megfogta, lenyelte. Megkapta az ezer forintot. A másikat nagyon bántotta a dolog, bukott ezer forintot. Láttak egy másik ronda nagy békát. Azt mondja: na, fogadjunk egy ezresbe, hogy ezt most én kapom be!
Á, az lehetetlen, fogadjunk.
És megfogja, bekapja, lenyeli, megkapja az ezrest.
Ballagnak egymás mellett. Megszólal az egyik: mekkora hülyék vagyunk. Megettünk két ronda nagy békát, a semmiért.
A másik felel:
Az lehet, de mekkora forgalmat csináltunk!
Válasz erre
6
0