Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
Lengyel közgazdász: Mit adott nekünk az EU?
2022. január 03. 09:55
Az Európai Unióhoz való csatlakozás számos és rendkívüli fontosságú előnnyel járt a közép- és kelet-európai gazdaságok számára, véli Jan Hagemejer, a Varsói Egyetem gazdaságpolitikai professzora. Az Emerging Europe nevű portálon Hagemejer friss kutatása eredményeit foglalta össze, kiemelve, hogy egyaránt üzenetet is kíván küldeni a régióban található euroszkeptikus politikusok számára.
2022. január 03. 09:55
Már több mint tizenöt év telt el a közép- és kelet-európai régió csatlakozása óta az Európai Unióhoz, ami Hagemejer szerint egy megfelelő idősáv a csatlakozás által kiváltatott hatások újraértékeléséhez. A közgazdász az egy főre jutó többlet GDP-ben méri a csatlakozás átfogó gazdasági hasznait, összehasonlítva az EU-n kívül maradás hipotetikus forgatókönyvével.
Mivel meglehetősen nehéz megjósolni mi történhetett volna abban az esetben, ha a közép- és kelet-európai országok nem csatlakoznak az Európia Unióhoz, a közgazdász „szintetikus országokat” hozott létre: olyan országok súlyozott átlagáról van szó, amelyek nem vettek részt az EU-integrációban. Természetesen ezen országok kiválasztása sem véletlen, hiszen olyan országjellemzők alapján történik, amelyek jól megjósolhatják az egy főre jutó GDP-t, hangsúlyozza Hagemejer.
A Varsói Egyetemen tanító professzor kiemeli, hogy eredményei arra utalnak, hogy az EU-csatlakozás jelentős haszonnal jár, ráadásul ami ennél is fontosabb, hogy ezek a „nyereségek” tartósak és idővel növekvő tendenciát mutatnak:
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Tovább a cikkhez
sok elemzett ország esetében a számított nyereség legalább megduplázódott a csatlakozást követő hatodik és 12. év között,
hangsúlyozza Hagemejer.
Ezen túlmenően,
a tíz elemzett ország közül öt esetében az egy főre jutó GDP 12 éves növekedése a csatlakozás hiányának forgatókönyvével szemben legalább 30 százalékos többletet mutat,
teszi hozzá.
A többletek azonban nem mutattak hasonló dinamikát minden közép- és kelet-európai gazdaságban, hiszen különösen azoknál az országoknál, amelyek viszonylag magas gazdasági fejlettséggel és megfelelő fizikai infrastruktúrával léptek be az EU-ba, meglehetősen marginálisak voltak, jegyzi meg a közgazdász.
Ide tartozik Szlovénia, ahol a teljesítménynövekedés szinte nulla volt, valamint Csehország és Magyarország, ahol a számított javulás 3 százalékról 10 százalékra, illetve hét százalékról 28 százalékra ugrott 12 év után, teszi hozzá.
Ezzel szemben Lengyelországban, Szlovákiában és a balti országokban a nyereség jóval nagyobb volt – Litvánia és Észtország csatlakozása után 12 év alatt meghaladta az egy főre jutó többlet GDP 50 százalékát, mutat rá Hagemejer.
A közgazdász továbbá megjegyzi, hogy a tanulmányában bemutatott eredmények még több bizonyítékot szolgáltatnak az EU-csatlakozás jelentős előnyeiről hozzátéve, hogy ezek különösen fontosak az EU-tagságra törekvő országok számára, hiszen azt sugallják, hogy a számos strukturális és intézményi reform követelményeinek betartása hosszú távon megtérül.
Hagemejer az euroszkeptikus politikusokat figyelmezteti, hogy e „nyereségek” egy része visszafordítható, mivel az egységes piachoz való hozzáférésből – ami tulajdonképpen az EU-tagság alapvető feltétele – és az EU fejlettebb államaiból érkező közvetlen külföldi befektetésekre (FDI) támaszkodik.
A közgazdász végül arra hívja fel a figyelmet, hogy bár mindez fontos tanulság lehet a régió más országai számára, azt is fontos megérteni, hogy Közép- és Kelet-Európa számos alapvető, az EU-csatlakozáshoz szükséges reformon ment keresztül, amelyek a piacgazdaságra való zökkenőmentes átmenet támogatásához is szükségesek voltak. Következésképpen ezek megfordítása veszélyeztetheti az EU-tagságból és a további integrációból származó előnyök kihasználásának lehetőségét, zárja írását.
Valóban vitathatatlan, hogy az Uniós csatlakozásból egy országnak számos előnyei származhatnak, azért érdemes elvégezni egy „költség-haszon” elemzést, hogy legitim következtetésre juthassunk.
Ami Közép- és Kelet-Európát illeti, bár az Uniós csatlakozás egész folyamata segíthetett az országok gazdasági növekedésében, egyaránt könnyebé tette az úgynevezett „magországoknak” (a tőke szabad mozgásán keresztül), hogy költséghatékonyan kiszervezzék alacsony hozzáadott-értékű gazdasági tevékenységüket az úgynevezett „perifériára”. Nem véletlen, hogy Thomas Piketty is kiszámolta, hogy több profit megy ki a régióból nyugatra, mint amennyi uniós támogatás visszajön. Ezen túlmenően, bár a strukturális támogatások, amelyeket a főáramlat Közép- és Kelet-Európa dinamikus növekedési okának tart, valójában a német tőkét gyarapítják, mutat rá Oláh Dániel közgazdász egy régebbi elemzésében.
Ami pedig Dél-Európát illeti, ott szinte ki lehet jelenteni, hogy az Uniós – de leginkább az euróhoz való csatlakozás rendkívüli kétségekkel járt. Ahogyan azt nemrég mutattuk be a Makronómon, a gazdaságpolitikai szakirodalom szinte már tényként kezeli, hogy az EU-n belül folytatott szabadkereskedelem az erősebb, gazdaságilag fejlettebb „magországoknak” kedvez. Ráadásul friss kutatások arra is fényt derítenek, hogy e „laissez-faire” típusú gazdaságpolitika akár az államokon belüli egyensúlytalanságokat is növelheti.
Magyarország szomszédjában is felemelték a hangjukat Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása ellen
Az osztrákok európai ügyekért felelős minisztere hosszasan sorolta érveit.
Hiába csapott Zelenszkij az asztalra, nagyon keserű pirulát kapott most az EU-tól Ukrajna
Brüsszel új csatlakozási feltételeket készít elő, amelyek akár másfél évtizeden át korlátozhatják a belépő országok befolyását a legfontosabb döntésekben.
Erre Brüsszelben is felkapták a fejüket: a szerb parlament elnökével tárgyalt Forsthoffer Ágnes
A magyar Országgyűlés elnökének első külföldi útja Belgrádba vezetett. Szerbia EU-csatlakozása is szóba került.
Nagyon szeretne visszatérni az EU-ba London, de nemigen van rá fogadókészség
A munkáspárti elképzelések hideg fogadtatásra találtak a kontinensen.
Megkezdődött a tárgyalás Orbán Anita és Andrij Szibiha között: Ukrajna EU-csatlakozása kiemelt téma volt
Online formában hivatalosan is elindultak a magyar–ukrán konzultációk, amelyek célja, hogy új alapokra helyezzék a két szomszédos állam viszonyát.
Szóltunk előre: Magyar Péter beáll Ukrajna EU-csatlakozása mögé – van azonban egy feltétele
Mind Brüsszelnek, mind Kijevnek csalódást okozhat a leendő magyar miniszterelnök.
Összesen 35 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Ben Jeremiah
2022. január 07. 10:40
A klasszikus közgazdász vicc plasztikusabb változata:
Megy a két közgazdász, látnak egy ronda békát. Azt mondja az egyik: fogadjunk ezer forintba, hogy én ezt a békát bekapom, és lenyelem.
Á, nem mered.
De, merte, megfogta, lenyelte. Megkapta az ezer forintot. A másikat nagyon bántotta a dolog, bukott ezer forintot. Láttak egy másik ronda nagy békát. Azt mondja: na, fogadjunk egy ezresbe, hogy ezt most én kapom be!
Á, az lehetetlen, fogadjunk.
És megfogja, bekapja, lenyeli, megkapja az ezrest.
Ballagnak egymás mellett. Megszólal az egyik: mekkora hülyék vagyunk. Megettünk két ronda nagy békát, a semmiért.
A másik felel:
Az lehet, de mekkora forgalmat csináltunk!
Válasz erre
6
0
lofejazagyban
2022. január 07. 10:36
láttuk már 2002-10 között milyen hatékonyan tudtok kormányozni. Szárnyalt a gazdaság, ja nem.
Válasz erre
6
0
McFoker
2022. január 07. 10:35
"A 12 év Fidesz-kormány ezen a tendencián gyengített, az egyéni jólét végre látványosan nőtt. De megfordítani nem tudta és nem tudja az ország szerkezezeti leromlását, mivel Románia, Szlovákia, Lengyeo. stb. hatalmas fejlődését titkos nemzetközi forrásokból szervezték és szervezik ma is, ezek pedig blokkolják Magyarországot, mivel itt a cél a teljes lerohasztás."
Ilyen az amikor az alufóliasisakos konteó találkozik a közgazdaságtannal.
12 év Fidesz eredményének tökéletes összefoglalása az amikor a bécsi vonat robog be a málló és húgyszagú keletibe és cirka hat darab üres stadion mellett megy el.
Válasz erre
0
12
az ember
2022. január 06. 21:20
Az más kérdés.
Az ingázók miatt főleg. A luxemburgi GNI (bruttó nemzeti jövedelem) 30%-kal kisebb, mint a GDP (bruttó hazai termék).
Válasz erre
0
0