Olyat is olvastam magamról, hogy Surányi Györggyel együtt én adtam el Magyarország aranykészletét. Ugyan abban az időben nem dolgoztam a Magyar Nemzeti Bankban, de Surányival messzemenően egyetértettem ebben, mondta Király Júlia volt jegybankelnök, Márki-Zay Péter tanácsadója a Jelennek. Hozzátette, hogy apja és nagyapja is „komcsi” volt.
Király Júlia hosszan sorolta az ellene általában felhozott vádakat: „a következő információkat hozzák az emberek tudomására: az apám komcsi volt. Igaz? Igaz. Az egyik nagyapám is komcsi volt. Igaz? Ez is igaz. A másik meg falusi református lelkész, de az mindegy. Továbbá, vannak komcsi barátaim. Vannak. Köztük van Apró Piroska. Igaz.
Benéztem a 2008-as válságot. Így történt.
Egy egész könyvet írtam a »tornádó oldalszeléről«, megjelenésekor beszélgettünk is róla. Elhangzott a »devizahitelesek ellensége« eposzi jelző is, de az már történelem, megszoktam, noha még senki nem tudta megmutatni, mivel segítettem elő a devizaeladósodást. Az ellenkezőjére számtalan írásos bizonyíték van. De mindegy. Ennyi. Nem hiszem, hogy emiatt bárki is megváltoztatja a szavazatát.
És persze, úgy mellékesen, Soros-ügynök vagyok.
És olyat is olvastam magamról, hogy Surányi Györggyel együtt én adtam el Magyarország aranykészletét. Ugyan abban az időben nem dolgoztam a Magyar Nemzeti Bankban, de Surányival messzemenően egyetértettem ebben.”
A Soros-ügynöki léttel való viccelődés jellemző az ellenzéki oldalon, bár sajátos jelentéstartalmat kapott, amióta Gansperger Gyula üzletember, Bajnai Gordon üzlettársa egy kiszivárgott hangfelvételen arról beszélt, hogy szerinte tényleg részben Soros áll az ellenzék mögött. Gansperger a felvételen kifejti, hogy Bajnai gyakorlatilag a „Soros birodalom”, és a külföldi, amerikai és német nagytőke embere. Kiemeli a Friedrich Ebert Alapítvány szerepét is, amely konferenciákon és kiadványokon keresztül finanszírozza a balos politikai szakértőket. Emellett hangsúlyozza, hogy a 444 és a Magyar Narancs mögött is a külföldi tőke áll. A Friedrich Ebert alapítványról elmondta, „ezek tartják az ilyen Kéri László-féle politológusokat.” Az Anonymus-felvétel szerint egyébként Bajnai a kapcsolattartó a külföld és az ellenzék között.
Király csak a kevésbé komoly vádakat említette az interjúban. Arról megfeledkezett, hogy mint a jegybank kiszámolta, többszáz milliárd forintos károkat okozhatott Király a magyar nemzetgazdaságnak.
Idézzük a jegybank 2013-as közleményét: „olyan korábbi vezető bírálja most az MNB monetáris politikáját, aki a jegybank volt irányítóival együtt 2012 őszéig mesterségesen magasan tartotta a jegybanki alapkamatot, ezzel több százmilliárd forintnyi kárt okozva az országnak. E súlyos szakmai hibát tetézi, hogy az MNB vezetésében épp Király Júlia volt az, aki még a 7 százalékos mértékről is növelni szerette volna az alapkamatot 2012 áprilisában.
Ezzel szemben az új jegybanki vezetés idején a Monetáris Tanács fokozatosan, a globális befektetői környezet alakulását és az ország kockázati megítélését folyamatosan figyelve, 3,2 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Mára bebizonyosodott, hogy a pénzpiacok elfogadták az alacsonyabb kamatszintet, a kisebb alapkamat nyomán pedig olcsóbbá váltak a vállalati és lakossági hitelek, s mérséklődtek az államadósság törlesztésének kamatai.
Király Júlia és az MNB korábbi irányítói – jelentősen megterhelve a költségvetést – 203 milliárd forintos idei veszteséget terveztek a jegybank számára azzal a szándékkal, hogy hazánk ellen ne szűnhessen meg a túlzottdeficit-eljárás. Ha valóban ekkora vesztességgel zárná az idei évet az MNB, akkor az Európai Unió Magyarországot nem vette volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól. Ez beláthatatlan következményekkel járt volna hazánk külső gazdasági függését, sérülékenységét tekintve.
Ezzel szemben az új jegybanki vezetés – rögzített céljainak veszélyeztetése nélkül – kilenc hónap alatt elérte, hogy idén az MNB eredménye nulla körül alakul, így a költségvetés mentesül a terhek alól. (...)
Elfogadhatatlan, hogy Király Júlia időről időre – például leköszönő jegybanki alelnökként – a hazai és a nemzetközi befektetői közvélemény előtt megalapozatlan kritikát fogalmaz meg a MNB tevékenységéről. Teszi ezt olyan pénzügyesként, aki 2008-ban úgy vélekedett, csak a válság oldalszele érinti hazánkat, s aki olyan szűk rétegnek nevezte a devizahiteleseket, akiket nem szabad megmenteni. A pénzpiacok valós értékítéletét jelzi, hogy
2013 áprilisában, Király Júlia leköszönésének napján a forint árfolyama az euróval szemben erősödött.”
Decemberben ráadásul ismét nőtt a Magyar Nemzeti Bank devizatartaléka, a 38,3 milliárd euróból 4,9 milliárdot tesz ki a monetáris arany.
A jegybank honlapján megjegyzi, az MNB 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot, amelynek állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB legendás „Aranyvonatán” mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt menekített ki a jegybank az ausztriai Spital am Pyhrn-be. A kimenekített aranytartalék teljes mértékben visszakerült az ország tulajdonába a háború lezárását követően, ami fedezetként támogatta a magyar gazdaság stabilizációját és a pénzügyi konszolidációt a forint bevezetésekor.
A rendszerváltás idején a Magyar Nemzeti Bank akkori vezetésének döntése következtében Magyarország aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent, és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt.
Az MNB először 2018-ban döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, amelynek keretében 2018 októberében az aranytartalék szintje a korábbi állomány tízszeresére (3,1 tonnáról 31,5 tonnára) emelkedett.
Ez azért volt kiváló döntés, mert a bizonytalan világgazdasági környezetben az arany a stabilitást és a hitelességet jelképezi. Érdekesség, hogy óriási összeggel, a GDP 3 százalékának megfelelő hozammal lehetnénk gazdagabbak, ha már Gyurcsánynak eszébe jutott volna az aranytartalék visszaszerzése. A Surányi által elvert 62 tonna aranyat a magyar kormány 2010 után elkezdte visszapótolni. A World Gold Council szerint 2021 első felében az egész világon Magyarország volt az egyik legnagyobb aranyvásárló. Az egy főre jutó aranytartalék hazánkban már egészen magasnak számít, írtuk 2021 őszén.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
A plenáris üléseken több volt a politikai színjáték, mint a kézzelfogható eredmény a Parlamentben. A Tisza-kormány első hete megmutatta: a vitákban nincs hiány, a kormányzásban viszont annál több a kérdőjel.
Még május elején tett feljelentést a jegybak új vezetése hatáskör túllépésével elkövetett hivatali visszaélés bűntettének gyanújával.
A szlovák–cseh–magyar koprodukcióban, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Forrás című dráma a július 3-án kezdődő 60. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába is meghívást kapott.
A miniszternél a szívhangrendelet vitájakor szakadt el a cérna.
