Európa nem marad gáz nélkül, az oroszok több útvonalon is szállíthatnak
A kontinens nagy részén pedig hidegebb tél várható, ami növeli a gáz iránti keresletet, miközben a készletek az eddigieknél gyorsabban fogynak.
Október végén átadták azt az 57 kilométeres szakaszát az M30-as autópályának, amely összeköti Miskolcot Tornyosnémetivel, ahonnan már a sztráda kiépült Kassáig. Azaz megteremtette a kapcsot a két keleti centrum között, de nem csak azt, hanem egyben az autópályás összeköttetést a szlovák főváros, Pozsony és a második legnagyobb szlovákiai város, Kassa között.
A HNonline portál megszólította Ľubomír Palčákot a Közlekedési Kutató Intézetből, aki szerint
Annyival azért árnyalta a szlovákiai autópálya építés koncepcióját, hogy a Pozsonyt Kassával összekötő jövőbeni autópálya nem csak a két város összeköttetéséről szól, hanem az az egész Szlovák köztársaság területét kívánják kiszolgálni.
A nagy szlovák autópálya építésénél, amelynél össze kívánták kötni a két nagyvárost, Pozsonyból a Vág völgyén keresztül felvezették a sztrádát Zsolnáig, majdnem a lengyel határig, innen folytatódna Eperjesig a Magas-Tátrát érintve, majd az autópálya lefordul délre Kassáig. Ezzel tulajdonképp kikerüli az összes magyarlakta régiót, pedig sokak szemében az autópálya az egyetlen út a lemaradt régiók felemeléséhez, mert úgy gondolják ezeken a végeken, hogy
Racionálisabb volt az a megoldás, amit a múlt kormányban a Híd vegyespárt forszírozott, Érsek Árpád közlekedési miniszter személyében, aki egy déli, a magyarok lakta régión keresztül kötötte volna össze a két várost gyorsforgalmi úttal. Ennek a koncepciónak az előnye, hogy egyrészt majdnem száz kilométerrel rövidebb, és mivel nem hegyes vidéken vezet, így olcsóbb is lett volna. Az út Budapesten keresztül is hasonló távolságú, mint a Tátrán keresztüli.
A Poszonyt Kassával összekötő sztrádát már sok kormány megígérte, azt is, hogy 2010-re befejezik, de Rózsahegy környékén még mindig hiányoznak szakaszok. 2023-ra be kellene fejezni amajdnem három kilométeres felsővisnyói alagútat ahhoz, hogy azt átfizesse az EU, de ebbe már több kivitelezőnek is beletörött a fúrója. Állítólag már meg van aki végre befejezi, de a szalagátvágásig még sok minden történhet.
Mindenesetre megjegyzi a szlovák portál, hogy a magyarok a nem egész 60 kilométeres szakaszért, majdnem félmillió eurót inkasszálhatnak Brüsszeltől.
Ľubomír Palčák nem számol azzal, hogy nagy százalékban választanák a szlovákiai sofőrök majd a magyar sztrádát. Szerinte azok a pozsonyi vállalkozók fogják használni azt, akik rendszeresen járnak Kassára.
Ami a teherforgalmat illeti a Česmad, a szállítmányozók szövetsége szerint nagy változások nem várhatóak, ugyanis a szlovák kamionosok inkább elkerülnék a problematikus magyar mérlegelést. Véleményük szerin a magyar mérlegek minőségével baj van, ugyanis többször megesett, hogy a belépéskor még megfelelt a súly, a kilépéskor már túlsúlyt mutatott.
Persze érv lehet a sztrádadíj is. A 10 napos jegy, hasonló árban mozog mindkét országban, viszont az egész éves jegy Magyarországon már 124 euró, ami kicsivel több mint kétszerese a szlovák éves pályamatricának. Viszont kiemelik, hogy Magyarországon kapható regionális jegy is, ami a keleti végeknek jelenthet segítséget.
A lehetőség elsősorban télen lesz érdekes, hiszen a hegyvidéken a fagyokban bonyolultabb a közlekedés.
A kassaiak azt remélik az új kapcsolódástól, hogy segíthet az ipar fejlesztésében a határ mindkét részén. Szerintük az első eredménye az lesz, hogy meggyorsíthatja a Kassa melletti enyickei ipari park befejését és megtöltését, ahol további új munkahelyek keletkezhetnek.
(Fotó: MTI/Benko Vivien Cher)