Annyival azért árnyalta a szlovákiai autópálya építés koncepcióját, hogy a Pozsonyt Kassával összekötő jövőbeni autópálya nem csak a két város összeköttetéséről szól, hanem az az egész Szlovák köztársaság területét kívánják kiszolgálni.
A nagy szlovák autópálya építésénél, amelynél össze kívánták kötni a két nagyvárost, Pozsonyból a Vág völgyén keresztül felvezették a sztrádát Zsolnáig, majdnem a lengyel határig, innen folytatódna Eperjesig a Magas-Tátrát érintve, majd az autópálya lefordul délre Kassáig. Ezzel tulajdonképp kikerüli az összes magyarlakta régiót, pedig sokak szemében az autópálya az egyetlen út a lemaradt régiók felemeléséhez, mert úgy gondolják ezeken a végeken, hogy
a munkahelyeket hozó nyugati tőke csak oda megy, ahova a sztráda is.
Racionálisabb volt az a megoldás, amit a múlt kormányban a Híd vegyespárt forszírozott, Érsek Árpád közlekedési miniszter személyében, aki egy déli, a magyarok lakta régión keresztül kötötte volna össze a két várost gyorsforgalmi úttal. Ennek a koncepciónak az előnye, hogy egyrészt majdnem száz kilométerrel rövidebb, és mivel nem hegyes vidéken vezet, így olcsóbb is lett volna. Az út Budapesten keresztül is hasonló távolságú, mint a Tátrán keresztüli.
Azt már csak zárójelbe tenném, hogy Kárpát-medencei szemszögből mekkora értelme van a magyar M1-es és M3-as felett 30-50 kilométerrel vezetni egy újabb gyorsforgalmi utat. Persze ez már koncepciók kérdése, annak belátása, hogy a sok kelet-nyugati irányultságú sztrádák építése mellett esetleg át lehetne térni az észak-déli összeköttetésekre is. A szándékot magyarázza az is, hogy déli gyorsforgalmi útvonalon fekszenek a legelszegényedettebb járások. Az új kormány azonban, ezen szakaszok kiépítését teljesen kivette a prioritásai közül. Azt már teljesen magánvéleményként teszem hozzá, amennyiben a szlovák kormány a magyarlakta területeket nem kívánja bekötni az ország úthálózatába, akkor miért is ragaszkodik ezekhez a területekhez. Természetesen ez a vélemény nem tükrözi a szerkesztőség véleményét.