Matus Tibor írása.
A sztrádarész egyben fontos eleme a Via Carpatia útvonalnak is, amely 3 300 kilométeren keresztül kapcsolná össze a Baltikumot Görögországgal. Sajnos Szlovákiában ehhez még egy fontos rész hiányzik az Eperjes és a lengyel határ közötti szakasz. Magyarországon Tornyosnémetitől a román határ déli szakaszáig már kiépült a sztráda. Az EU által is elfogadott és támogatott M30-as szakasz, mint a Via Carpatia része, 497 millió euróba került
Rövidül a Miskolc-Kassa utazás az autópályának köszönhetően
A HNonline portál megszólította Ľubomír Palčákot a Közlekedési Kutató Intézetből, aki szerint
az új szakasz fél órával fogja lerövidíteni a Miskolc és a Kassa közötti utazást, és várhatóan eltéríti a szlovák autósok egy részét a szlovák autópályákról.
Annyival azért árnyalta a szlovákiai autópálya építés koncepcióját, hogy a Pozsonyt Kassával összekötő jövőbeni autópálya nem csak a két város összeköttetéséről szól, hanem az az egész Szlovák köztársaság területét kívánják kiszolgálni.
A nagy szlovák autópálya építésénél, amelynél össze kívánták kötni a két nagyvárost, Pozsonyból a Vág völgyén keresztül felvezették a sztrádát Zsolnáig, majdnem a lengyel határig, innen folytatódna Eperjesig a Magas-Tátrát érintve, majd az autópálya lefordul délre Kassáig. Ezzel tulajdonképp kikerüli az összes magyarlakta régiót, pedig sokak szemében az autópálya az egyetlen út a lemaradt régiók felemeléséhez, mert úgy gondolják ezeken a végeken, hogy
a munkahelyeket hozó nyugati tőke csak oda megy, ahova a sztráda is.
Racionálisabb volt az a megoldás, amit a múlt kormányban a Híd vegyespárt forszírozott, Érsek Árpád közlekedési miniszter személyében, aki egy déli, a magyarok lakta régión keresztül kötötte volna össze a két várost gyorsforgalmi úttal. Ennek a koncepciónak az előnye, hogy egyrészt majdnem száz kilométerrel rövidebb, és mivel nem hegyes vidéken vezet, így olcsóbb is lett volna. Az út Budapesten keresztül is hasonló távolságú, mint a Tátrán keresztüli.
Azt már csak zárójelbe tenném, hogy Kárpát-medencei szemszögből mekkora értelme van a magyar M1-es és M3-as felett 30-50 kilométerrel vezetni egy újabb gyorsforgalmi utat. Persze ez már koncepciók kérdése, annak belátása, hogy a sok kelet-nyugati irányultságú sztrádák építése mellett esetleg át lehetne térni az észak-déli összeköttetésekre is. A szándékot magyarázza az is, hogy déli gyorsforgalmi útvonalon fekszenek a legelszegényedettebb járások. Az új kormány azonban, ezen szakaszok kiépítését teljesen kivette a prioritásai közül. Azt már teljesen magánvéleményként teszem hozzá, amennyiben a szlovák kormány a magyarlakta területeket nem kívánja bekötni az ország úthálózatába, akkor miért is ragaszkodik ezekhez a területekhez. Természetesen ez a vélemény nem tükrözi a szerkesztőség véleményét.
A Poszonyt Kassával összekötő sztrádát már sok kormány megígérte, azt is, hogy 2010-re befejezik, de Rózsahegy környékén még mindig hiányoznak szakaszok. 2023-ra be kellene fejezni amajdnem három kilométeres felsővisnyói alagútat ahhoz, hogy azt átfizesse az EU, de ebbe már több kivitelezőnek is beletörött a fúrója. Állítólag már meg van aki végre befejezi, de a szalagátvágásig még sok minden történhet.
Magyarország 2019-ben átadta az M1-est Rajkával öszzekötő M15-öst, majd 2022-re ígérte a miskolci szakasz befejezését. Ez is gyorsabban sikerült.
Mindenesetre megjegyzi a szlovák portál, hogy a magyarok a nem egész 60 kilométeres szakaszért, majdnem félmillió eurót inkasszálhatnak Brüsszeltől.
A forgalom elmegy Magyarországra?
Ľubomír Palčák nem számol azzal, hogy nagy százalékban választanák a szlovákiai sofőrök majd a magyar sztrádát. Szerinte azok a pozsonyi vállalkozók fogják használni azt, akik rendszeresen járnak Kassára.
Ami a teherforgalmat illeti a Česmad, a szállítmányozók szövetsége szerint nagy változások nem várhatóak, ugyanis a szlovák kamionosok inkább elkerülnék a problematikus magyar mérlegelést. Véleményük szerin a magyar mérlegek minőségével baj van, ugyanis többször megesett, hogy a belépéskor még megfelelt a súly, a kilépéskor már túlsúlyt mutatott.
Persze érv lehet a sztrádadíj is. A 10 napos jegy, hasonló árban mozog mindkét országban, viszont az egész éves jegy Magyarországon már 124 euró, ami kicsivel több mint kétszerese a szlovák éves pályamatricának. Viszont kiemelik, hogy Magyarországon kapható regionális jegy is, ami a keleti végeknek jelenthet segítséget.
Kassa városa és a megye mindenesetre pozitívan reagált, hiszen ezzel végre egy gyors kapcsolat teremtődött Miskolccal, és Budapest is közelebb jött.
A lehetőség elsősorban télen lesz érdekes, hiszen a hegyvidéken a fagyokban bonyolultabb a közlekedés.
A kassaiak azt remélik az új kapcsolódástól, hogy segíthet az ipar fejlesztésében a határ mindkét részén. Szerintük az első eredménye az lesz, hogy meggyorsíthatja a Kassa melletti enyickei ipari park befejését és megtöltését, ahol további új munkahelyek keletkezhetnek.
(Fotó: MTI/Benko Vivien Cher)