Elismerték: a Brüsszel által erőltetett megszorítósdi meghosszabbíthatta a 2008-as világválságot

Teljesen tévesnek ítélte meg Paolo Gentiloni a 2008-as válság kapcsán bevezetett megszorító intézkedéseket, amelyeknek főleg a dél-európai államok voltak legnagyobb áldozatai. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) már 2013-ban is beismerte, hogy e válságkezelési módszer több kárt okozott, mint hasznot Görögország számára, ennek ellenére két évvel később újabb „megmentő csomag” és további megszorítások érkeztek a dél-európai államba.

A volt olasz miniszterelnök a The Irish Times lapnak nyilatkozva többek között elárulta, hogy a neoliberális válságkezelési gazdaságpolitika – amely adóemeléseket és bércsökkentéseket tartalmazott – tovább húzta a recessziót, így a válság kirobbanása után további hét-nyolc évig kellett a negatív utóhatásokkal küzdeni.

A közgazdász kiemelte, hogy fontos lenne elkerülni ennek a megközelítésnek a megismétlését, amelynek eredményeképpen az állami beruházások egy évtizeddel ezelőtt szinte nullára süllyedtek az Európai Unióban. Hozzátette, hogy a jövő kihívásaina, például a klímaváltozásnak a leküzdése érdekében az állami beruházások ösztönzése rendkívül fontos lesz.

Az ír lap szerint Gentiloni megjegyzései az EU gazdaságpolitikai szemléletváltását tükrözik, ennek a jelenlegi válságkezelés alatt is tanúi lehettünk. 

Tegyük hozzá: Magyarország Európában elsőként utasította el a nemzetközi szervezetek, köztük Brüsszel által kényszerített megszorítási politikát 2010 után, azonban akkor még komoly kritikákat kapott ezért. A koronaválságban azonban már az egykori magyar álláspont vált az általánosan elfogadott stratégiává. Meglepő ugyanakkor, hogy a gazdasági szakterület nemzetközi vezetőiként feltűnni kívánó