Paolo Gentiloni volt olasz miniszterelnök, egyúttal az Európai Unió gazdaságpolitikáért felelős biztosa, még szeptemberi dublini látogatása előtt nyilatkozott a The Irish Times lapnak, többek között rámutatva a neoliberális válságkezelő gazdaságpolitika, azaz a megszorítások kudarcára és arra, hogy a hasonló politikákat a jövőben is el kell kerülni.
Teljesen tévesnek ítélte meg Paolo Gentiloni a 2008-as válság kapcsán bevezetett megszorító intézkedéseket, amelyeknek főleg a dél-európai államok voltak legnagyobb áldozatai. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) már 2013-ban is beismerte, hogy e válságkezelési módszer több kárt okozott, mint hasznot Görögország számára, ennek ellenére két évvel később újabb „megmentő csomag” és további megszorítások érkeztek a dél-európai államba.
A volt olasz miniszterelnök a The Irish Times lapnak nyilatkozva többek között elárulta, hogy a neoliberális válságkezelési gazdaságpolitika – amely adóemeléseket és bércsökkentéseket tartalmazott – tovább húzta a recessziót, így a válság kirobbanása után további hét-nyolc évig kellett a negatív utóhatásokkal küzdeni.
A közgazdász kiemelte, hogy fontos lenne elkerülni ennek a megközelítésnek a megismétlését, amelynek eredményeképpen az állami beruházások egy évtizeddel ezelőtt szinte nullára süllyedtek az Európai Unióban. Hozzátette, hogy a jövő kihívásaina, például a klímaváltozásnak a leküzdése érdekében az állami beruházások ösztönzése rendkívül fontos lesz.
Az ír lap szerint Gentiloni megjegyzései az EU gazdaságpolitikai szemléletváltását tükrözik, ennek a jelenlegi válságkezelés alatt is tanúi lehettünk.
Tegyük hozzá: Magyarország Európában elsőként utasította el a nemzetközi szervezetek, köztük Brüsszel által kényszerített megszorítási politikát 2010 után, azonban akkor még komoly kritikákat kapott ezért. A koronaválságban azonban már az egykori magyar álláspont vált az általánosan elfogadott stratégiává. Meglepő ugyanakkor, hogy a gazdasági szakterület nemzetközi vezetőiként feltűnni kívánó
Daniel Freund, az Európai Bizottság és az EU igazságügyi biztosa is arra figyelmeztetett, hogy a támogatások folyósítása előtt még számos feltételt kell teljesíteni.
Az Európai Bizottság elnöke szerint ugyanazokat a szabályokat és feltételeket kell kialakítani minden tagállamban.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
Miközben Magyar Péter áttörésről beszél, Brüsszelből jóval óvatosabb üzenetek érkeznek.
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
Miközben már kész tényként beszélnek a milliárdokról, az Európai Bizottság emlékeztet: előbb végre kell hajtani mindazt, amiben megállapodtak.
Mutatjuk, mit reagált a jobboldal Magyar Péter pénteki bejelentésére!
Az RTL új sorozata a kéteshírű rendező és producer pályafutását dolgozza fel.
