Ki is emelik, hogy a cseh kamatláb emelésével kapósabbak lehetnek a cseh állampapírok. Mellette drágulhatnak a hitelek kamatai is, ami a hitelfelvevők egy részét elriaszthatja, így kisebb lesz valamivel a fogyasztás, ami szintén az áremelkedések ellenében hat. Bár elismerik, hogy a jelenlegi áremelkedések mögött az áruhiány van, amire nem minden esetben gyógyír a magas kamat.
A Szlovák Nemzeti Bank rövid idejűnek tartja az áremelkedéseket. Arra számítanak, hogy 2022 első negyedévében a szlovák infláció 5 százalék fölé emelkedik, és ezután csökkenni kezd.
Az érdekes az, hogy a szlovák közgazdászok először kezdték emlegetni, hogy az eurónak árnyoldala is lehet, ami most abban mutatkozik meg, hogy az eurozóna összes jegybankja hasonlóan értékeli az infláció gyors lefolyását.
Sokan ezt annak tudják be, hogy ezzel is igyekeznek megőrizni a déli országok finanszírozásának képességét.
Olyan országokét, mint Görögország, ahol az államadósság a GDP 205 százaléka, Olaszország, ahol 156, Portugáliában 133, vagy Spanyolországban 120 százalék. Az itt felsorolt országoknak komolyan növekednének az adósságszolgálatra fordított kiadásai, ha az Európai Központi Bank alapkamat-emelésre szánná el magát.