Ahogy a világ egyre inkább halad afelé, hogy végre kilábaljon a koronavírus-járványból, és visszaálljon az élet a normális kerékvágásba, egyre többen próbálják az elmúlt évszázadok járványaiból kikövetkeztetni a posztpandémiás időszak folyamatait. Legutóbb a svéd jegybank (Sveriges Riksbank) közgazdasági folyóiratában foglalkozott a témával a helyi monetáris politikáért felelős részleg elemzője, Stefan Laséen.
A skandináv kutató – kihasználva az évszázadokra visszamenő, megbízható svéd statisztikai forrásokat – több mint 200 év járványainak adatait dolgozta fel, hogy választ kapjon a kérdésre: vajon milyen hosszúak egy világjárvány gazdasági hatásai? Laséen a különböző demográfiai változók (halálozások, születések, házasságkötések száma) mellett olyan gazdasági mutatókat is vizsgált, mint a fogyasztói árindex alakulása, a bérek változása, vagy épp a fontosabb külkereskedelmi mutatók.
A szakértő első fontos megállapítása, hogy
a pandémiák rövidtávon a társadalom teljes szövetét átalakítják.
A járványok nem meglepő módon kihatással voltak a halálozási mutatókra, a családokra, de közgazdasági szemmel nézve a külső és belső piacokra, valamint a keresleti és a kínálati oldalra is. Kicsit konkrétabban nézve az adatokat az látszik, hogy nem minden járvány okozott komoly visszaesést a svéd GDP-ben, sőt voltak olyan időszakok, melyek során bár járvány sújtotta az országot, a gazdaság mégis növekedni tudott. Ugyanakkor ha csak azokat a járványokat tekintjük, melyek komoly emberáldozatokat is követeltek, akkor ezek esetében mindig komoly volt a visszaesés – és ezt a sort folytatta a koronavírus is.