Ismétli magát a történelem? A járványok után két évszázada folyton szárnyra kap a protekcionizmus

Ahogy a világ egyre inkább halad afelé, hogy végre kilábaljon a koronavírus-járványból, és visszaálljon az élet a normális kerékvágásba, egyre többen próbálják az elmúlt évszázadok járványaiból kikövetkeztetni a posztpandémiás időszak folyamatait. Legutóbb a svéd jegybank (Sveriges Riksbank) közgazdasági folyóiratában foglalkozott a témával a helyi monetáris politikáért felelős részleg elemzője, Stefan Laséen.

A skandináv kutató – kihasználva az évszázadokra visszamenő, megbízható svéd statisztikai forrásokat – több mint 200 év járványainak adatait dolgozta fel, hogy választ kapjon a kérdésre: vajon milyen hosszúak egy világjárvány gazdasági hatásai? Laséen a különböző demográfiai változók (halálozások, születések, házasságkötések száma) mellett olyan gazdasági mutatókat is vizsgált, mint a fogyasztói árindex alakulása, a bérek változása, vagy épp a fontosabb külkereskedelmi mutatók.

A szakértő első fontos megállapítása, hogy

A járványok nem meglepő módon kihatással voltak a halálozási mutatókra, a családokra, de közgazdasági szemmel nézve a külső és belső piacokra, valamint a keresleti és a kínálati oldalra is. Kicsit konkrétabban nézve az adatokat az látszik, hogy nem minden járvány okozott komoly visszaesést a svéd GDP-ben, sőt voltak olyan időszakok, melyek során bár járvány sújtotta az országot, a gazdaság mégis növekedni tudott. Ugyanakkor ha csak azokat a járványokat tekintjük, melyek komoly emberáldozatokat is követeltek, akkor ezek esetében mindig komoly volt a visszaesés – és ezt a sort folytatta a koronavírus is.

A kutató azonban nemcsak a konkrét korrelációkra helyezte a hangsúlyt, hanem azt is vizsgálta, hogy a járványokat követő húsz évben átlagosan hogyan alakultak az egyes elemzett mutatók. A demográfiai adatokat illetően a Laséen kiemeli, hogy a halálozások száma a pandémiákat követő 4-5 év után kismértékben ismét emelkedésnek indult. Összességében pedig

Ami a gazdasági mutatókat illeti, önmagában a GDP-re nem voltak szignifikáns hatással a járványok a pandémiák lecsengését követő években. Ha azonban a GDP egyes komponenseire tekintünk, egészen más képet kaphatunk. A GDP arányos fogyasztás növekedni tudott a járványok utáni években, ugyanakkor a befektetések és az export jelentősen csökkentek, és ezek a hatások hosszútávúnak bizonyultak. Ennek kapcsán a kutató megjegyzi, hogy ebből arra következtethetünk, hogy

mint például a kiviteli korlátozások bevezetése vagy a vámok emelése.

Az elmúlt hónapok inflációs számait figyelve némileg meglepő lehet, hogy az árak változására a történelmi tapasztalatok alapján nincsenek szignifikáns hatással a járványok: ezt a kutató azzal magyarázza, hogy a járványok a piac mindkét oldalát negatívan érintik, így az áremelő és árcsökkentő hatások többnyire kioltják egymást.

A teljes kutatást angol nyelven itt olvashatják.

(Címlap: Fortepan / Jezsuita Levéltár)