220 év járványait elemezte ki a svéd jegybank kutatója, a kapott adatok pedig egy irányba mutatnak: bár közel sem hoztak mindig gazdasági visszaesést a betegségek, a protekcionista törekvésekre utaló jelek mégis gyakran megjelentek.
Ahogy a világ egyre inkább halad afelé, hogy végre kilábaljon a koronavírus-járványból, és visszaálljon az élet a normális kerékvágásba, egyre többen próbálják az elmúlt évszázadok járványaiból kikövetkeztetni a posztpandémiás időszak folyamatait. Legutóbb a svéd jegybank (Sveriges Riksbank) közgazdasági folyóiratában foglalkozott a témával a helyi monetáris politikáért felelős részleg elemzője, Stefan Laséen.
A skandináv kutató – kihasználva az évszázadokra visszamenő, megbízható svéd statisztikai forrásokat – több mint 200 év járványainak adatait dolgozta fel, hogy választ kapjon a kérdésre: vajon milyen hosszúak egy világjárvány gazdasági hatásai? Laséen a különböző demográfiai változók (halálozások, születések, házasságkötések száma) mellett olyan gazdasági mutatókat is vizsgált, mint a fogyasztói árindex alakulása, a bérek változása, vagy épp a fontosabb külkereskedelmi mutatók.
A szakértő első fontos megállapítása, hogy
A járványok nem meglepő módon kihatással voltak a halálozási mutatókra, a családokra, de közgazdasági szemmel nézve a külső és belső piacokra, valamint a keresleti és a kínálati oldalra is. Kicsit konkrétabban nézve az adatokat az látszik, hogy nem minden járvány okozott komoly visszaesést a svéd GDP-ben, sőt voltak olyan időszakok, melyek során bár járvány sújtotta az országot, a gazdaság mégis növekedni tudott. Ugyanakkor ha csak azokat a járványokat tekintjük, melyek komoly emberáldozatokat is követeltek, akkor ezek esetében mindig komoly volt a visszaesés – és ezt a sort folytatta a koronavírus is.
A kutató azonban nemcsak a konkrét korrelációkra helyezte a hangsúlyt, hanem azt is vizsgálta, hogy a járványokat követő húsz évben átlagosan hogyan alakultak az egyes elemzett mutatók. A demográfiai adatokat illetően a Laséen kiemeli, hogy a halálozások száma a pandémiákat követő 4-5 év után kismértékben ismét emelkedésnek indult. Összességében pedig
Ami a gazdasági mutatókat illeti, önmagában a GDP-re nem voltak szignifikáns hatással a járványok a pandémiák lecsengését követő években. Ha azonban a GDP egyes komponenseire tekintünk, egészen más képet kaphatunk. A GDP arányos fogyasztás növekedni tudott a járványok utáni években, ugyanakkor a befektetések és az export jelentősen csökkentek, és ezek a hatások hosszútávúnak bizonyultak. Ennek kapcsán a kutató megjegyzi, hogy ebből arra következtethetünk, hogy
mint például a kiviteli korlátozások bevezetése vagy a vámok emelése.
Az elmúlt hónapok inflációs számait figyelve némileg meglepő lehet, hogy az árak változására a történelmi tapasztalatok alapján nincsenek szignifikáns hatással a járványok: ezt a kutató azzal magyarázza, hogy a járványok a piac mindkét oldalát negatívan érintik, így az áremelő és árcsökkentő hatások többnyire kioltják egymást.
Nem árt megbarátkozni a posztpandémiás robbanás fogalmával
Bár a koronavírus-járvány a világ egyes pontjain ezekben a percekben is javában tombol, a közgazdászok már másfelé fordították a figyelmüket. Az elemzők árgus szemekkel figyelik, hogy vajon bejönnek-e a járvány végeztével hatalmas gazdasági robbanást váró jóslatok. Az Economist elemzése szerint ahogy az élet visszaáll a normális kerékvágásba, a költekezés növekedni kezd, mely segít a foglalkoztatottság helyreállításában is. A New York Times még ennél is erősebben fogalmaz: szerintük a felhalmazott pénzek úgy ömlenek majd a gazdaságra, mint a hegyekben megolvadó hó. Ez pedig egyfajta láncreakciót indíthat be: ahogy az emberek kiszabadulnak a bezártságból, megindulhat a verseny a hotelszobákért és az éttermek asztalaiért. A megugró kereslet kiszolgálásra a vállalatok újra kapkodni fognak a munkaerőért, így pedig az eddigi munkanélkülieket is gyorsan felszippanthatja munkaerőpiac – írtuk korábbi cikkünkben, melyben a történelmi tapasztalatok fényében elemeztük a járvány után várható gazdasági folyamatokat.
A teljes kutatást angol nyelven itt olvashatják.
(Címlap: Fortepan / Jezsuita Levéltár)
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A szlávok vándorlása az utolsó demográfiai esemény volt, amely alapvetően rajzolta át Európa képét. Sikerük nem a hódításban, hanem egy pragmatikus, alulról szerveződő életformában rejlett.
A svéd miniszterelnök nem tétlenkedik.
A 2024-es cannes-i premier után 2025 márciusában végre itthon is bemutatkozott a Bán Mór-regények ihlette Hunyadi-sorozat, ami aztán kapott hideget-meleget. A mi olvasóinkat ez érdekelte legjobban az azóta streamingen is látható tízrészes széria kapcsán.
A pakisztáni válogatott csapatkapitánya.
Ezelőtt 43 évvel hunyt el a '48-as ágyúöntő székely leszármazottja. Egy magyar író, újságíró, aki az emigráció, és majdnem a világ legelső Gulag-krónikása lett.
Olvasóink történelem iránti érdeklődése töretlen, mutatjuk, melyek voltak 2025 legolvasottabb cikkei a témában!
Összefoglalt a miniszterelnök.
A szlávok vándorlása az utolsó demográfiai esemény volt, amely alapvetően rajzolta át Európa képét. Sikerük nem a hódításban, hanem egy pragmatikus, alulról szerveződő életformában rejlett.
