Egyértelmű jelzést küldtek a tudósok: vagy azonnal nullázzuk a CO2-kibocsátást, vagy nem lesz holnap

Augusztus 9-én fontos dokumentum látott napvilágot az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének tollából. A világ vezető klímakutatói immár hatodik alkalommal vágtak bele abba, hogy egy átfogó jelentésben értékeljék és foglalják össze a klímaváltozással kapcsolatos tudományos eredményeket és előrejelzéseket. A most megjelent, nagyjából négyezer oldalas dokumentum a hatodik jelentés első része csupán, a teljes jelentést 2022-ben tervezik publikálni. Mindazonáltal már a mostani anyagban is számos olyan megállapítást tettek a kutatók a klímaváltozásról, melyek lesújtó képet festenek a jelenlegi helyzetről, és nem sok bizakodásra adnak okot.

A szakértők elemzésükben három fő szempont mentén vizsgálták az éghajlatváltozás problémakörét. Elsőként felállítottak egy diagnózist a jelenlegi helyzetről, majd pedig megvizsgálták a legvalószínűbbnek tartott előrejelzéseket a jövőre vonatkozóan. Ezt követően pedig a kockázatokra adható válaszokkal valamint a klímaváltozás megfékezéséhez szükséges intézkedésekkel foglalkoztak.

A jelenlegi helyzetet illetően a kutatók leszögezik:

Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy az 1850-1900 közötti időszakhoz képest az ember 1,1 °C-kal emelte meg a bolygó átlaghőmérsékletét. Emellett a jelentés azt is hangsúlyozza, hogy a most tapasztalt anomáliák évszázados, esetenként pedig évezredes távlatban is teljesen példa nélküliek. Ráadásul a klímaváltozás mára a mindennapok részévé vált: egyre gyakoribbak az időjárásbeli extremitások, mint például a hőhullámok, az ászolyos időszakok vagy épp a pusztító mértékű esőzések – ezek pedig ma már sokkal egyértelműbben köthetők az emberi tevékenységekhez, mint az előző jelentés idején.

A tudósok a jövőt illetően sem kecsegtetnek túl sok jóval:

Továbbá jelen állás szerint még ebben az évszázadban át fogjuk lépni mind a 1,5, mind a 2 °C-os átlaghőmérséklet-emelkedési célt, hacsak nem csökken radikálisan és azonnal a szén-dioxid-kibocsátás. A további melegedés pedig még a mostani extrém időjárási körülményeket is tovább fokozza majd. Ami viszont talán az egész jelentés leglesújtóbb állítása, az az, hogy a kutatók szerint

A jelentés emellett megjegyzi, hogy az átlaghőmérséklet megemelkedése az egyes régiókat nagyon másképp érintené: míg bizonyos helyeken a mindent elárasztó esőtől szenvednének az emberek, addig másutt pont, hogy az extrém szárazság pusztításától kellene tartani.

És hogy mindezt hogyan lehetne megelőzni? Egyre inkább úgy tűnik, hogy sehogy, a kutatók azonban még felvillantanak egy utolsó reménysugarat az emberiség számára: a globális felmelegedés megállításához azonnal és radikálisan kell visszavágni a szén-dioxid-kibocsátásunkat, amíg legalább nettó zérus eredményt nem tudunk felmutatni. Emellett pedig az összes többi üvegházhatású gáz kibocsátását is radikálisan csökkenteni kéne.

A friss jelentésre a világ számos vezetője reagált. António Guterres úgy nyilatkozott, hogy

Emellett Boris Johnson brit miniszterelnök „kijózanító olvasmány”-nak nevezte a dokumentumot, John Kerry amerikai elnöki különleges megbízott pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy „a világnak össze kell fognia, még mielőtt a globális felmelegedés 1,5°C-ra korlátozása nem lesz már lehetséges”.

(Címlap: Tűzoltók küzdenek a lángok megfékezésén az északnyugat-spanyolországi Rubiá környékén pusztító erdőtűz helyszínén 2021. augusztus 12-én. MTI/EPA/EFE/Brais Lorenzo)