Két éve tartó kutatást zárt le a Political Capital kutatóműhelye: tanulmányukban azt próbálták meg kiderítani az Európai Parlament szavazási eredményei alapján, hogy mekkora befolyással bír Kína illetve Oroszország az uniós képviselők körében. Az eredmények szerint nem kell félni attól, hogy az EP az autoriter hatalmak bábjává válna: a kínai és orosz befolyásszerzési törekvések nem hatékonyak az uniós intézményekkel szemben, legfeljebb a nemzetállamok szintjén tudnak érvényesülni.
Július 14-én mutatta be egy online rendezvény keretében a Political Capital a friss eredményeit az EP-képviselők és a kínai és orosz befolyás kapcsolatáról. A kutatás szakmai részleteinek ismertetése után egy kerekasztal-beszélgetésre is sor került, ahol három EP-képviselő – akik közül ketten is szerepelnek a Kína által kitiltott személyek szankciós listáján – fejtette ki gondolatait a téma kapcsán. A kerekasztal résztvevői név szerint Reinhard Bütikofer, német zöldpárti, Radan Kanev bolgár néppárti képviselő, valamint magyar részről Cseh Katalin, a Renew Europe momentumos képviselője voltak.
A szélsőségesek hátán juthatnak be ez EU-ba a keleti diktatúrák
A kutatás részletes eredményeit Szicherle Patrik, a Political Capital elemzője ismertette. Elmondta, hogy
Ehhez 90 szavazás eredményeit dolgozták fel, majd öt szempont mentén értékelték az eredményeket:: vizsgálták a Kína és a Kreml kritikus megítélését (China-Critical és Kremlin-Critical index), a dezinformáció és az autoriter-ellenességet (Counter-Disinformation és Counter-Authoritarian index), valamint a közös uniós külpolitikához való viszonyt is (Common Foreign Policy index). Az ötös szempontrendszer alapján öt csoportot tudtak felállítani az EP-képviselőkből.
Az integrációpárti sólymok (integrationist hawks) alkotják a legnépesebb csoportot 359 képviselővel: ők nemcsak szóban kritikusak az autoriter államokkal szemben, hanem a közös uniós külpolitikán keresztül hatékonyan meg is akarják azokat valósítani. Az intézménykritikus sólymok (establishment-critical hawks, 176 fő) szintén kritikusak a keleti hatalmakkal szemben, ugyanakkor elutasítják a további uniós külpolitikai integációt.
ezt a kutatók azzal magyarázzák, hogy bár Magyarországon egyértelmű az orbáni politika orosz és kínai barátsága, az EP-ben viszont európai arcot mutatva a képviselők hajlandók kevésbé hangsúlyos, viszont egyértelműen Kína- vagy Kreml-kritikus állásfoglalások megszavazására.
A többi képviselő három kisebb csoportra osztható: a szuverenista egyensúlyozók (sovereignist balancers, 52 fő) Kínát egyértelműen kritikusan szemlélik, de Oroszországot nem feltétlenük. Ők az EU-s intézkedéseket leginkább esetileg támogatják. A hipokrita pacifisták (hypocritical pacifists, 39 fő) csak ritkán kritizálják az autoriter rezsimeket, s sokszor hasonlítják az ottani agressziót az USA, az EU vagy a NATO egyes intézkedéseihez. Az euroszkeptikus diktátor-ölelgetők (eurosceptic dictator-huggers, 54 fő) pedig szimplán az autoriter rezsimek oldalán állnak.
A kutatók az európai pártcsaládok szerinti bontásban is vizsgálták az egyes országokhoz fűződő képviselői attitűdöket. Ez alapján arra jutottak, hogy
– egyedül az EP szélsőbaloldala szimpatizál Hszi Csin-ping rezsimjével. A kutatók szerint így a kínai soft power szerzési kísérletek nem sikeresek az EP-ben, viszont a gazdasági erő által, tagállami szinten szerzett befolyás fontos jelenség – erre példaként többek közt Magyarországot és a Budapest-Belgrád vasútvonal projektjét hozzák fel.
Ami az orosz befolyást illeti, a helyzet már nem ilyen rózsás. A Kremlt a szélsőbal mellett a szélsőjobb is támogatja, s Putyinnak megvannak a maga szövetségesei az Európai Unióban, akik által gátat tud szabni az oroszellenes lépéseknek. Emellett Moszkva a pénzügyi és természeti erőforrásait is be tudja vetni, hogy megvesse a lábát az uniós színtéren, az Északi Áramlat kapcsán például már rég megbomlott az EU egysége.
A Political Capital a konkrét kínai és orosz példa mellett általánosságban is vizsgálta az autoriter rezsimekkel szembeni viselkedést. Az adatok szerint ezen országokra sokkal kisebb figyelem helyeződik, és így a legtöbb párt támogatja a például a szíriai vagy belarusz szankciókat. A kutatók ugyanakkor kiemelik, hogy
Lengyelország például a törökökkel szimpatizál, Magyaroroszág pedig a keleti nyitás partnerországaival szemben üt meg enyhébb hangnemet.
Az EP-képviselők szerint Kína már nagyobb veszély az EU-ban, mint Oroszország
Krekó Péter, a Political Capital igazgatója erős gondolattal adta meg a beszélgetés alaphangját: állítása szerint
„az Európai Parlament az EU lelkiismerete”
abban az értelemben, hogy legalább bűntudatot ébreszt az uniós szereplőkben, amikor nem megfelelően cselekszenek az autoriter államokkal szemben. Krekó szerint ezen lelkiismeretiség legjobb formáját testesítik meg a kerekekasztal beszélgetés résztvevői az EP-ben, s bár a meghívott képviselők különböző politikai pártcsaládokhoz tartoznak, az mégis közös bennük, hogy tevékenyen kiállnak az autoriter befolyás európai kiépülése ellen.
Abban mindhárom meghívott EP-képviselő egyetértett, hogy
– ennek kapcsán többször is elhangzott az uniós zsargonba egyre jobban beépülő rendszerszintű kihívó kifejezés. Azt ugyanakkor szintén elismerték a politikusok, hogy az orosz befolyásszerzéssel szintén foglalkozni kell.
Cseh Katalin a keleti diktatúrákról beszélve azt hangsúlyozta, hogy szerinte egyértelmű üzeneteket kell küldeni Kínának, mivel
Radan Kanev szerint az most a legfontosabb, hogy az EU-ban végre hosszútávon, stratégiai szemmel kezdjenek el gondolkodni Kínáról, és ne csak a rövidtávú előnyöket nézzék. A magyar képviselő az eddigi, Kínával szemben hozott szankciókról azt mondta, azok gyengék és túl későn születtek meg, szerinte az EU gazdasági erejét is ki kellene használni Kínával szemben, és például importkorlátozást kellene bevezetni a hszincsiangi termékekre.
Cseh a külpolitika mellett Krekó Péter kérdésére a magyar belpolitikát is érintette. Elmondta, hogy a Fudan-ügye azért különleges, mert egy alapvetően külpolitikai kérdés uralta le a magyar belügyeket is. A Momentum képviselője szerint ha a Fidesz nyer 2022-ben, akkor a kormány további teret fog nyitni az autoriter államok számára.
Reinhard Bütikofer szerint Kínának hegemónikus ambíciói vannak, s egy Kína-centrikus világ kiépítésén dolgozik: ez a német képviselő szerint veszélyt jelent az európai értékekre épülő közösségre. A képviselő azt is elmondta,
ennek egyik eszköze például a 16+1 elnevezésű Kelet-Európa és Kína közti együttműködés. Bütikofert – aki Cseh Katalin mellett szintén kínai tiltólistán van – Kína európai politikusokkal szembeni szankcióiról is kérdezték. A zöldpárti politikus szerint ezzel lábon lőtte magát Kína, mivel a kitiltások hatására még azok a képviselők is az EU-Kína átfogó befektetési megállapodás (CAI) ellen fordultak, akik eredetileg támogatták volna.
„A CAI egyelőre jó helyen van a fagyasztóban”
– foglalta össze véleményét a német képviselő.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Hogyan korlátozza a szólásszabadságot az Európai Unió, mégpedig annak nevében? Miként von el lopakodó módon jogköröket a tagállamoktól és szervezi ki a cenzúrát az Európai Unió NGO-knak? Megjelent egy átfogó útmutató!
Európai politikusok bírálják Volodimir Zelenszkij kijelentéseit, miközben Ukrajna tovább kapja a pénzt, az oroszok pedig megcélozták a magyar fővárost.
Az elnök úgy látja, hogy Irán katonai képességei súlyosan meggyengültek.
Zelenszkij diplomáciai hazárdjátékot űz: ezzel a lépéssel igyekszik Trump és az arab országok kedvében járni.
Kaja Kallas szerint máshogy nem lehet legyőzni az „orosz imperializmust”.
Moszkvának kártérítést kell fizetnie Kaja Kallas szerint.
Már fellebbezési lehetősége sincs Magyar Péteréknek.
Nem viccel a polgári védelmi miniszter.
