Ausztriából hazatérve vívja a pálinkaforradalmat a kerítésszaggató, a guggolós és az asszonyszomorító ellen

Hogyan jött a pálinka szeretete az életébe?

Kertészmérnökként végeztem Kecskeméten, ami után gyümölcstermesztési ágazatban helyezkedtem el Móron még az akkori állami gazdaságban. Idővel kikerültem Ausztriába, ahol gyümölcstermesztési szaktanácsadóként dolgoztam. Egy ilyen munkám során jutottam el egy gazdához, akinél olyan párlatot kóstoltam, mint még soha. Könnyedén lehetett érezni a gyümölcs ízét és még a hideg se rázott ki. Ekkor

Ezzel a minőségi kategóriával sosem találkoztam. Azonnali szerelem lett és elkezdtem magam szakmailag is fejleszteni, valamint egy kis főzdét is alapítottunk Ausztriában.

Hogyan került vissza Magyarországra?

Egy érettségi találkozó alkalmával Szabó Lászlóval, az üzlettársammal megismertettem a párlatunkat. Ezt nem lehet pálinkának hívni, mivel nem Magyarországon készült. Pár hét után jött az ötlet, hogy csináljunk egy magas minőséget képviselő pálinkafőzdét itthon. Éjszakákon át dolgoztunk a koncepción, hiszen

A pálinkarendelet 2002-ben lépett érvénybe és az ebből alakult törvény írta le, hogy pálinkának azt az italt lehet hívni, ami Magyarországon termett gyümölcsből állítottak elő cukor és aromák hozzáadása nélkül. Ez a kilencvenes évek végén nem volt annyira általános az ágazatban, viszont mi a borászok példáját követve a saját utunkat akartuk járni, így lettünk az első fecske a piacon. Meg akartuk mutatni azt, hogy jó minőségű alapanyagokkal, megfelelő technológiával és szaktudással teljesen más vonalat tudunk hozni, mint amit addig a fogyasztó pálinka néven kapott. Nem hiába alakult ki az, hogy a pálinkára általában pejoratív jelzőket aggatunk:

Nagy ódák nem születtek a pálinkáról.

Mitől volt annyira rossz az akkori pálinka?

Általában olyan gyümölcsből készítették, ami frisspiaci értékesítésre, illetve egyéb élelmiszeripari feldolgozásra nem volt alkalmas. Rossz alapanyagból nincs az a technológia vagy szaktudás, amitől jó lesz a pálinka. Éppen ezért mi eleve jó minőségű alapanyagokkal dolgoztunk, modern technológiába fektettünk be, amiket megfelelő szaktudással működtetünk. Amióta működünk ez a célunk és ez is lesz a jövőben.

Mitől volt annyira jó az Ausztriában kóstolt párlat?

Nem volt benne dohosság, penészesség, szúrós szagok, egyszerűen hibátlan volt. Mindennek gyümölcsös illata volt, nem volt karcos, nem voltak benne kilógó alkoholok. Mind az alapanyag, mind a technológia kifogástalan volt. A pálinka desztillálásakor nagyon fontos a különböző forráspontú illókomponensek leválasztása. A főzés során keletkező frakciókat – elő-, közép- és utópárlat – megfelelő módon kell leválasztani, ez egy tipikus hiba lehet.

Hogyan járhattak ennyivel előrébb?

Nagyon jó a szakirodalmuk, valamint a kóstoló- és gyártóképzésük. Ezt próbáltam autodidakta módon megtanulni. Megcsináltam az első cefrémet és kerestem egy olyan főzdét, ahol véleményem szerint jól kifőzik azt. Ezután úgy voltam vele, hogy akkor veszek én is egy főzdét Ausztriában.

Szépen lassan, lépésről-lépésre alakítottam át az elméleti tudást gyakorlativá, amivel felvértezve kezdtük el Szabó Lászlóval az Agárdi Pálinkafőzdét.

Az ausztriai főzde még most is működik?

Mivel egy fenékkel nehéz két lovat megülni, ezért azt eladtam, bár még most is működik.

Mikor alapították meg az Agárdi Pálinkafőzdét?

Cégünk 2001-ben alakult és 2002 óta dolgozunk Agárdon. A főzde egy zöldmezős beruházás keretén belül valósult meg, vagyis egy teljesen új üzemet húztunk fel. A beruházás helyszínének kiválasztásakor két fontos paraméter volt meghatározó: legyen a közelben gyümölcs-, vagy szőlőtermesztés, valamint Budapest közelsége is nagy szerepet játszott.

mi viszont egy más világot szerettünk volna a magyar gasztronómiába pálinka néven becsempészni. Ezért lett fővárosunk a bevezetéskor egy fontos bástya, hiszen Budapest mindig is a központja volt az új divatoknak és trendeknek, de persze a fizetőképes kereslet is koncentráltabban van itt. A mi általunk kínált pálinka akkor sem minőségében, sem árkategóriájában nem volt általános a polcokon, illetve a vendéglátásban.

Az alapításkor már voltak itthon nagy főzdék?

Csak gyümölcsből készült, minőségi termékkel nem nagyon találkozott akkor a fogyasztó. Az első modern üzem a Zwack kecskeméti főzdéje volt, de az a pálinkájáról valamiért nem lett a köznép számára annyira ismert. Mi voltunk az elsők, akik meg is nyitották a főzdét a közönség számára. Az első pillanattól kezdve jöhetett bárki megnézni hogyan és mivel dolgozunk. Pálinkakóstolókat, valamint szakmai konferenciákat tartottunk és erre meghívtuk ide az egész szakmát. Ez nem volt megszokott, mivel

Ezt a rendezvényt tovább bővítve külföldi és magyar előadókat hívtunk meg oktatási céllal, mivel az egész szakmát fel kellett ébreszteni, mert láttuk, hogy egy fecske nem csinál nyarat. Találnunk kellet olyan versenytársakat, akik hozzánk hasonló morállal dolgoznak, mivel együttesen fel lehet emelni a pálinka hírnevét és szélesebb réteget érhetünk el.

Sikerült ezt elérni?

Ha ennyi idő alatt sikerült volna az maga lenne a csoda, de folyamatban van. 2002-ben elsők voltunk a piacon, de most már elég nagy a kínálat. Sajnos ez nem azt jelenti, hogy a boltok polcain található összes termék hibátlan, de már sok olyan gyártó van, mint mi.

Miben tértek el az akkori főzdéktől?

Kizárólag első osztályú gyümölccsel dolgozunk, ennek sajnos magas ára volt, valamint a palackok minőségéből sem engedtünk. Negatív volt, hogy korábban nem volt a piacon ilyen termék, de ugyanakkor pozitív is volt, mert mi voltunk az elsők. Nagyon nehéz volt bevezetni a termékeket, mivel az ár közel megháromszorozódott ahhoz képest, amit megszokott egy vendéglátós és

Az üzlettársamnak óriási szerepe volt abban, hogy az emberek megismerjék a termékünket. Meghatározó helyekre próbált bejuttatni minket. Ezt sikerült és idővel a vendéglátósok is rájöttek, hogy a fogyasztók megfizetik a jót. Ezután jelentősen sikerült növelni a forgalmunkat.

Mennyi idő után jött a siker?

Növekedésünkkel tudtunk állományt bővíteni, fejleszteni. Mindig próbáltuk a költségeket megfogni és igény esetén bővítettünk, de például

Sokat fejlődtünk a kezdetek óta, az akkori üzem nagyjából egynegyede volt a jelenleginek. Úttörőként belevágtunk a vállalkozásba kétezres évek elején, de úgy szálltunk be, hogy nem tettünk kockára az egész vagyonunkat. Akkor kezdtünk bele jelentős fejlesztésekbe, illetve kapacitásnövelésbe, amikor láttuk, hogy megmozdult a piac. Idővel észrevettük, hogy ez egy olyan termék, mint a bor, tehát személyhez kötött,

Láttuk, hogy az embereknek szükségük van arra, hogy idejöjjenek, megismerkedjenek velünk, ezért építettük fel az 50 fő befogadására alkalmas kóstolótermünket és már bisztrót is működtetünk a főzde területén.

Mekkora beruházási igénye volt az üzemnek alapításkor?

2002-ben 80 millió forinttal indítottuk el a főzdét, de a mostani állapot megvalósítása akkori értékén elérte a 400 millió forintot. Ezt részben saját erőből, részben banki finanszírozásból valósítottuk meg. A jelenlegi értékét nehéz lenne megjósolni, mivel az alapanyagárak jelentősen nőttek azóta.

Induláskor kaptak bármilyen állami támogatást?

Az elején kaptunk hétmillió forint támogatást, de működésünk óta összesen 25-30 millió forintot kaptunk. Ez az ágazat a kétezres évek elején nem volt a támogatottak között, de mire elkészültünk már

A bővítés óta nem is pályáztunk termelést növelő fejlesztésekre, mert úgy érzem elértük azt a szintet, amit még személyesen tudok felügyelni. Azt nem szeretném, hogy folyamatosan növekszik a főzde, de valamin elsiklunk.

Ha kizárólag whiskyt gyártanánk akkor ez nem lenne probléma, de mi friss gyümölcsből dolgozunk, ami pedig szezonális, a kajszibarack például három héten keresztül terem. Ennyi idő alatt kell feldolgozni a szükséges mennyiséget ahhoz, hogy legalább másfél évig a polcokon tudjunk maradni. Furcsán hangzik, de

de ha én nem, akkor a főzdevezető, aki 18 éve van nálunk biztosan.

Hányan dolgoznak most a cégnél?

A főzdében van egy vezető és három munkás, két adminisztrációs és három kereskedelmi tevékenységet folytató munkatársunk. A vendéglátórészlegen pedig három állandó személy dolgozik.

Mennyit termelnek egy évben?

Mivel gyümölcsből dolgozunk ezért vannak jobb és rosszabb évjáratok is. Egy normális évben körülbelül ötszáz tonna gyümölcsöt dolgozunk fel, amiből 100-120 ezer palack pálinka készül 0,35 vagy félliteres kiszerelésben.

Akkor már nem is terveznek fejleszteni?

Üzlettársammal egy automata palackozógépen gondolkoztunk, de elvetettük, mivel a gép három hetet dolgozna egész évben, így pedig tudunk munkát adni az embereknek akkor is, ha áll a feldolgozás. Még a legkisebb automata palackozógép is óránként háromezer üveget készít el, ami nagyon sok a mi évi 100-120 ezer palackunkhoz. Ráadásul az értékesítés is szezonális, általában az év második felében nagyobb forgalmat tudunk generálni.

Mennyire nehéz hozzájutni a magas minőségű, friss alapanyaghoz?

Nagyon nehéz, főleg kajsziból. 18 éve vagyunk a piacon, így lehetőség szerint állandó partnerekkel dolgozunk, akiknek nem kell elmagyaráznunk, hogy mire van szükségünk. Ha egy új partner kerül a célkeresztbe, akkor szerződés előtt mindig megnézem a gyümölcsöst és az embert mögötte, mivel

Milyennek néz ki az idei termés?

Egyelőre kifejezetten jó évjáratnak tűnik, bár a hűvös csapadékos tavasz miatt körülbelül

és a késői fagy miatt biztosan kevesebb lesz bizonyos típusokból. Kajsziból idén is nagyon kevés lesz, így ismét nagy lesz a harc érte, ami az árakat még feljebb pumpálja. A pálinkafőzdék ilyenkor az egész élelmiszeriparral harcolnak a minőségi alapanyagokért. Ekkor már cseresznyével szoktunk dolgozni. Jelenleg a szamócát lehetne már feldolgozni, de az nem szerepel a kínálatunkban.

Magyarországon a bor körül kialakult egyfajta sznobizmus, ez a pálinka esetében is kialakult?

Az igényes fogyasztó egyre inkább megválogatja, hogy mit és kitől fogyaszt.

és ekkor kezdtek el kóstolókat, rendezvényeket szervezni a főzdék és ennek nyomán elindultak pálinkaversenyek is. Ezeknek köszönhetően egyre ismertebbé vált a pálinka és a szó pejoratív megközelítése is elkezdett kopni. Az igényes követői bázisa már megvan a pálinkának és bízom benne, hogy ez a kör egyre növekedni fog akár sznobizmusból, akár más okból.

Akkor már egy elegáns és felkapott étteremben sem kellemetlen pálinkát kérni?

Egyáltalán nem, hiszen az éttermek kínálatában már megtalálható más nemzetközileg is ismert italok társaságában. Mostanra a körítés is teljesen megváltozott, nem hűtik már le, hanem helyesen, szobahőmérsékleten kínálják. Ezeket a harcokat mi is megvívtuk.

Nehéz harc volt?

Nagyon. A poharat még az Ajka Kristállyal csináltattuk és egy új partnernek adtunk poharat is, hogy méltó körítést kapjon a termékünk. 18 évvel ezelőtt mi kezdtük el használni a golyós kiöntőt. A tequilának is megvan a maga szertartása, a pálinkának akkor miért ne lehetne. Régen a pálinka fehér, csavaros üvegben volt, de mi behoztuk a sötét, most használt palackokat és dizájnt. Ezzel a váltással még UV védelmet is adtunk az italnak. A pálinka nem romlik meg, de fény hatására különféle aromák jöhetnek elő. Ezért találtuk ki, hogy a megszokottnál inkább kisebb 0,35-ös üveggel jöjjünk ki és viszonylag rövid időn belül igya meg a fogyasztó a pálinkát. Olyanokra is figyeltünk, hogy a palack olyan magas legyen, hogy ne férjen be az akkor használt otthoni bárokba és inkább kerüljön ki a polcra. Öndicséretnek tűnhet, de mi hoztuk be ezeket az újításokat és csak később csatlakoztak más üzemek is.

Hol találkozhatnak a vevők a termékeikkel?

Pálinkáinkat közvetlenül a helyi boltunkban és a webshopban áruljuk, de vannak viszonteladóink, italnagykereskedőink és bizonyos kereskedelmi láncokban is jelen vagyunk.

Éttermekbe is szállítanak?

Általában italnagykereken keresztül jutnak el a vendéglátásba a termékeink.

Sok magyar kistermelő panaszkodik, hogy nehéz bekerülni a multik polcaira, ezt önök is tapasztalták?

Nagyon kemény tárgyalás előzi meg a szerződést, de ha a megállapodás megtörténik, akkor nem szokott probléma lenni.

Valóban nehéz bekerülni, mert az előírt mennyiségnek meg kell lennie, amit egy kis főzde nem is tudna kiszolgálni.

Laikus szemmel nézve a főzdében található technológia a legmodernebbnek tűnik, szakmai szemmel is így van?

Ami itt van az olyan, mint a kocsiknál a legextrább Mercedes. Természetesen szoftveresen lehetne frissíteni, mivel az üzemben található technológia már 18 éves. Szerencsére a tanulópénzt nem itt kellett megfizetnem, Ausztriában már kitanultam a folyamatokat.

Ezt részben sikerült is megvalósítani, a gyümölcsfeldolgozó és az erjesztő rész gépeinek 95 százaléka magyar gyártótól vannak. A lepárló berendezésben sajnos nem találtunk minőségi magyar gyártmányt, így egy német gépet vettünk, amivel teljes mértékben kontrolállhatjuk a termelést.

Akkor 18 évvel ezelőtt igazi technológia úttörők voltak Magyarországon.

Nagyon modern technológiával indultunk, visszagondolva semmit sem csinálnék máshogy.

Nem is terveznek a közeljövőben nagyobb beruházást?

A szoftverfrissítésre már kaptunk árajánlatot és támogatásra is pályázni fogunk, valamint kisebb alkatrészeket cserélni kell, de alapvetően nem. A pálinka mellett gyártunk más nemzetközi szeszesitalokat is, mint például a gint, whiskyt és rumot. A whiskygyártás első lépcsőfoka még hiányzik, a malátának az elcukrosítását egy sörfőzdében csinálják. Egy ilyen tartályt szeretnénk vásárolni, hogy a whiskykészítés minden elemét házon belül végezhessük, de ezek nem kifizethetetlen technológiák.

Miért kerültek bele az imént említett nemzetközi szeszesitalok a portfólióba?

Részben keresleti okai vannak, de sokat járok külföldre és figyelem a nyugati trendeket, mivel azok Magyarországon is meg szoktak jelenni. Szinte már az összes lehetséges gyümölcsből készítettünk pálinkát, így nagy játékterünk nincs már. A portfólió bővítése és a holtidőszak kihasználása miatt indultunk el a nemzetközi szeszesitalok irányába, így jött a képbe a gin, a whisky és a rum. Külföldön láttam, hogy a régiós, illetve országon belül készített whiskyk egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek és az éttermek már kimondottan keresik ezeket a termékeket. Természetesen itt is a minőségre törekedtünk, mert a fogyasztónak nem elég az, hogy régiós a termék,

Sokat kísérleteztünk, magyar aszús hordókkal dolgozunk, maga a melasz Paraguayból érkezik, bár most rendeltünk Kubából is, hogy megnézzük melyik a jobb.

Egyre többfajta gint lehet találni a polcokon, ennek mi az oka?

A gin kultusza körülbelül 15 évvel ezelőtt indult el tőlünk nyugatra. Ezt felismerve 2012-ben Magyarországon elsőként elkészítettük az első ginünket. Jelenleg három különbözö típusú gin található a portfóliónkban.

Mennyire jött be a megérzés?

Nagyon keresett termék a gin. Pálinkában tartjuk a forgalmunkat és növekedni is tudunk, de a gin növekedése jelenleg sokkal dinamikusabb. A rumban óriási potenciált látok, de egyelőre a magyar fogyasztó még nincs abban a periódusban, hogy azt keresse, de

Ilyen termékek lesznek a fenntarthatóságot támogató biotermékeink is.

A sörpiac nagyon koncentrált és piac jelentős részét néhány oligopol helyzetben lévő vállalat uralja. Ez a szeszesitaloknál is így van?

Van konkurencia és van versenytárs. A konkurens cégek ügyeskedéssel próbálnak piacot szerezni, a versenytársak pedig ugyanolyan elkötelezettséggel dolgoznak, mint mi. A versenytársak minket is fejlődésre ösztönöznek.

bár a számuk a koronavírus miatt kialakult piaci helyzet nyomán biztosan csökkenni fog. Minőségben azt a mennyiséget, amit mi csinálunk talán egyik főzde se tudja tartani. Szerencsénk volt, hogy elsők voltunk a piacon, bár az is hozzájárult a sikerünkhöz, hogy

Sokak által vitatott téma volt az adómentes főzési szabályozás. Ez mennyire változtatta meg a piacot?

Nagyon megváltoztatta, mi is megéreztük a forgalom csökkenését. Szerencsére a fogyasztóink nem a zugfőzdék kedvelői közé tartoznak. A szabályozás eltorzítja a versenyhelyzetet annak ellenére is, hogy ezek a termékek hivatalosan nem jelenhetnének meg boltok polcain, de még a bögrecsárdákban sem, de valahogy mégis elfogynak. Folyamatosan keressük a kiutat és az exportpiacokat, valamint a magyart is próbáljuk még jobban megnyerni magunknak.

El lehet adni a magyar pálinkát külföldön?

Nehéz, de dolgozunk rajta.

de Angliába, Svájcba, Luxemburgba és Szlovákiába is szállítunk. A pálinkát inkább a magyarok isszák, bár Amerikában már valószínűleg nem csak az egykori magyarok leszármazottai fogyaszthatják, mivel jelentős mennyiséget tudunk eladni ott.

Ausztriában is dolgozott, ott hogyan védik a hazait?

Magyarországhoz hasonlóan egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a regionális és a szezonális vásárlásra és a vásárlók tudatosságának növelésére. A bor és a szeszesitalok piacán a fogyasztók jobban odafigyelnek arra, hogy helyit vegyenek.

bár ez fokozatosan javul. Szerintem lassan elér oda a társadalom, hogy megnézi egy termék esetén, hogy az honnan van, ki csinálta és milyen technolóiával készült. Ugyanez a tendencia figyelhető meg nyugaton, ami az élelmiszeriparnak nagyon jó.

A koronavírus milyen hatással volt a főzde működésére?

Mindenkit megviselt, de számunkra óriási szerencse volt, hogy jelentős mennyiséget szállítunk a multikhoz. Aki csak a vendéglátóiparba szállított annak fel volt adva a lecke. Szerencsére már nyitnak az üzletek, öröm nézni és hallani, hogy mennyi helyről rendelnek.

Mi volt a válság tanulsága?

Senki sem számított arra, ami 2020-ban volt.

A webshopunkat próbáltuk elérhetőbbé tenni és a közösségi médiában felpörgettük az aktivitásunkat.

Rengeteg különböző italuk van, hogyan működik a kóstolás és a termékfejlesztés? Van univerzális recept?

Univerzális nincs, de rengeteget járok nemzetközi kóstolókra és az ott szerzett tapasztalataimat itthon kamatoztatom. Új gyümölcsfajták és technológiák tesztelésekor a kisebb négyezer literes tartályt használjuk és megnézzük, hogy a végterméknek van-e létjogosultsága, de már a kezdetek óta együttműködünk a Kertészeti és Élelmiszeripar Egyetemmel, ahonnan érkeznek hozzánk gyakornokok, valamint

de én is oktatok az egyetem lepárlómester képzésén.

Sokan jelentkeznek rá?

Ez egy diploma utáni kétéves képzés, amiből már négy turnus volt. Megmutatjuk neki, hogyan működik a lepárlás egy ilyen üzemben, mivel a lombikba teljesen más élmény. Nincsenek titkaink, ezeket a gépeket bárki megveheti, de egy versenyautóban is a sofőr fog vezetni.

Melyik a kedvenc alkoholos itala?

Mindegyiket szeretem, mindegyik a gyerekem. Attól függ milyen kedvem van, mit eszem, milyen társaságban vagyok. Én például nagyon szeretem a szilvát és a kajszit, inkább az általános pálinkákat részesítem előnybe, nem vagyok annyira oda a bodzáért, a feketeribizliért, de még a málnáért se, pedig azért meg vannak őrülve az emberek.

A kajszibarack a szakma csúcsa?

Ott lehet e legtöbbet hibázni.

Ez miből fakad?

Alapanyag és technológiai problémákból, illetve szakmaiatlan hozzáállásból. A kajszi júliusban érik, nagyon meleg van akkor, rengeteg fertőzési forrás van, nem lehet vele várakozni. Majdnem minden főzdének van kajszipálinkája, de egy kezemen meg tudom számolni, hogy az országban kinek a kajsziját kóstolom meg.

Három szóban hogyan foglalná össze, hogy mi a titka a jó pálinkának?

Alapanyag, technológia és szaktudás és ebből az utolsó a legfontosabb. Olyanok vagyunk, mint a karmester: különböző „hangszereket” kell úgy összehangolni, hogy abból szép muzsika legyen.