A gépek nem érzelegnek
Az érzelmek elemzése nem erős oldala általában a gépeknek, egy üzenet mögöttes tartalmát eddig csak emberek voltak képesek igazán értelmezni. A mesterséges intelligencia ugyanakkor kiváló a logikai adatelemzésre, sőt képes arra releváns válaszokat is adni. A hangulatelemzés és az érzelmek azonosítása azonban egy komplexebb feladat.
Csak megfelelő mennyiségű adatra volt szükség
A szakemberek hatékonyan tanították meg a számítógépes modellt olyan minták megtalálására, amelyek gyakran jelzik a gúnyos hangvételt. A minták segítségével felkészítették a programot, hogy helyesen válasszon ki olyan kifejezéseket szócsoportokból, melyek nagyobb valószínűséggel fejeznek ki szarkazmust. Rengeteg adatot tápláltak a modellbe, majd természetesen ellenőrizték is annak pontosságát.
Összetett feladathoz összetett modell
A gúny azonosítása a legnagyobb nehézség egy szöveg érzelmi elemzése során. A szarkazmust sokszor még az élő beszélgetésekben sem tudjuk egyértelműen azonosítani, így nem meglepő, hogy ugyanez hatalmas kihívás egy számítógépes program számára. Az egyetem munkatársai kifejlesztettek egy mély tanulási modellt, többfunkciós, önreflexív és ismétlő egységek felhasználásával. A többfunkciós, önreflexív egység segíti a kulcsfontosságú gúnyos szavak azonosítását a szövegben, míg az ismétlődő egységek tanulják meg a szavak közötti összefüggések felismerését. A két funkció kombinációja már elég nagy hatékonysággal képes azonosítani az adott szöveg szarkasztikus vonásait.
Online érzelmek
A kutatócsoport egyébként olyan összetett jelenségeket tanulmányoz, mint a globális gazdaság, az innovációs ökoszisztémák, a globális információs környezet, valamint a társadalmi és kulturális dinamika és ezek evolúciója. Véleményük szerint a szarkazmus komoly akadályt jelentett az érzelmek pontos elemzésében, hiszen a gúny nagymértékben támaszkodik a hangnem, az arckifejezés és gesztusok eszköztárára, melyek írott formában nem ábrázolhatóak. Azonban az internethasználat robbanásával szükség volt arra, hogy kiküszöböljék ezt a nehézséget, ezáltal a gépek számára is könnyebben értelmezhetővé válik az online kommunikáció.
A cikk szerzője Papp Helga.