A szocialisták külföldi kézbe adták, a kormány visszaszerezné a budapesti repülőteret

Újra hazai lehet a budapesti reptér

„A fővárosi repteret üzemeltető Budapest Airportot pillanatnyi költségvetési szempontoknak engedve adta el a baloldali kormányzat 2005-ben, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségének idején. A 75 évre megkötött koncessziós szerződés rendkívül erős védelmet biztosított a külföldi befektetőknek. A repülőtéri szolgáltatásokból származó szinte minden bevétel és jövedelem az új tulajdonosokat illeti meg” – írja a lap a Magyarország számára előnytelen megállapodásról, hozzátéve, hogy „az állam mindössze az árbevétel fél százalékát kitevő éves vagyonkezelési díjban részesülhet. A tulajdonos által végrehajtott repülőtéri fejlesztések finanszírozási kamatterhe miatt gyakran ebből sem látott egy fillért sem a hazai költségvetés.”

A Magyar Nemzet szerint a koronavírus-járvány világszerte drasztikus mértékben vetette vissza a légi közlekedés teljesítményét. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a tavalyelőtti, 16 milliót is meghaladó rekordértékhez viszonyítva 2020-ban háromnegyedével kevesebb, 3,8 millió utas fordult meg.

„Az üzemeltető jelenlegi tulajdonosai között a szakmai befektető mellett profitorientált befektetési és nyugdíjalapok is megtalálhatók, amelyek a jelenlegi helyzetben nyitottak lehetnek az értékesítésre. Iparági forrásokból lapunk úgy értesült, hogy a többségi tulajdon megszerzésének az előkészítése Palkovics László, az innovációs tárca vezetőjének a feladata lehet” – írja a lap.

Így privatizáltak a kétezres években

Mint a Makronóm szerzői korábbi elemzésükben rámutattak, miután 1998 és 2002 között az első Orbán-kormány befagyasztotta a stratégiai vállalatok külföldieknek való értékesítését, 2003-ban a privatizációs bevételek az előző évi 28-szorosára ugrottak, az értékesített cégek száma pedig megháromszorozódott.

A patrióta gazdaságpolitikai keretrendszertől idegen módon 2010 előtt számos esetben a közvéleményben és a médiában kérdéseket ébresztő privatizációs sorozat valósult meg a budapesti reptér, a Földhitel és Jelzálogbank, a MOL részvénycsomagjának privatizációjával – utóbbin a hazai adófizetők 120 milliárd forintot vesztettek, amiből négyszer lehetett volna rendezni a kórházaink adósságát. Megtörtént a Főgáz, az Antenna Hungária, a Mahart Passnave, a MÁV Cargo, a Hungexpo, a Nemzeti Tankönyvkiadó vagy a Bábolnai Élelmiszeripari Rt. Magánosítása is, többnyire külföldi tulajdonba adva számos vállalatot, amely stratégiai ágazatokban működik. 

Érdekesség, hogy az Antenna Hungáriát egy többségi állami tulajdonban lévő svájci cég vette meg. Míg a magyar repteret 2005-ben külföldi tulajdonba adták annak reményében, hogy ezzel Magyarország nemzetközi szerepe és a szolgáltatás minősége növekedhet, 2006-ban Amszterdam városa épp megvétózta a ma is állami tulajdonú Schiphol privatizációját, azzal érvelve, hogy a privatizáció hatására a repülőtér veszíthetne a nemzetközi központi légiforgalmi szerepéből. 

A Bábolnai Élelmiszeripari Rt., a Mol, a Földhitel- és Jelzálogbank, a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. privatizációjával kapcsolatban a Nemzeti Nyomozó Iroda még nyomozást is indított, mivel az Állami Számvevőszék megállapította, hogy ezen ügyek 2004 és 2007 között legalább tizenötmilliárdos kárt okoztak az államnak.

Az ebből a költségvetésbe befolyó 756 milliárd forintot az utókor nem érzékelte, hiszen épp a privatizációs pénzbőség (és a globális gazdasági fellendülés) idején küzdött a legnagyobb pénzhiánnyal a magyar költségvetés.

A magyar gazdaság ellenállóképességére mért közvetett kár még nagyobb volt, hiszen

2010 után a kormány és magyar gazdasági szereplők ezért visszavették a felsorolt nemzeti vagyon számos elemét, a bankoktól a közműcégekig, ez hozzájárult a rezsiköltségek csökkenéséhez és a hazai háztartások életszínvonalának emelkedéséhez. A gazdaság egészére nézve jelképes, hogy a magyar devizahiteles családok otthonait is a magyar államnak kellett visszavásárolnia – olvasható az Ösztönző állam, hatékonyabb vállalatok című kötetben.
 

(Fotó: MTI/Máthé Zoltán)