Bár látszólag többpólusú nemzetközi rendszerbe tagozódik a világ, a hidegháború éveiben megszokott bipoláris hatalom elosztás továbbra is fennáll. Így az űrkutatás terén a pólusoknál csoportosulnak az erők. Az USA és a szövetséges nyugati államok állnak szemben az orosz-kínai összefogással.
Régi és új szereplők
Az Egyesült Államok és Oroszország (akkor még Szovjetunió) a hidegháború idején gyakran a Föld helyett az űrben vívott kemény csatákat. A kiélezett űrverseny olyan teljesítményekre sarkallta a résztvevőket, melyeket bámulva csodált az egész emberiség. Aztán a verseny látszólag elcsendesült, de közel sem maradt abba.
Bár néhány évtizedig a Nemzetközi Űrállomáson Amerika és az oroszok képesek voltak az együttműködésre, az elmúlt évtizedekben egymással versenyezve terítették be az égboltot kommunikációs, navigációs és katonai műholdakkal. Ezek pedig jogosan adhatnak okot bármelyik félnek a gyanakvásra és óvatosságra.
A hetvenes évek második felében jött létre az Európai Űrügynökség, melynek 2015 óta Magyarország is teljes jogú tagja, és amely az Európai Uniótól függetlenül működik. Az európai országokat tömörítő kormányközi szervezet a világűr felderítésével és felhasználásával foglalkozik.
Mit keresnek a Holdon?
Mindkét oldal nagy erőkkel dolgozik azon, hogy biztos helye legyen a Holdon, hiszen egyikük sem szeretne kimaradni az erőforrások kitermeléséből. Úgy vélik ugyanis, hogy az égitesten sokkal több lehet bizonyos fémekből, mint azt a tudósok korábban gondolták.
Arra számítanak az országok, hogy több milliárd dollár értékben található vasérc, nikkel, titán és egyéb nemesfémek a Hold felszínén. Ráadásul vélhetően ezek a fémek sokkal nagyobb koncentrációban találhatóak meg ott, mint a Földön. Így aztán a Hold meghódítása ma már sokkal inkább jövedelmező üzlet, mint sem egyszerű presztízskérdés, és remek indok az összefogásra.
Újkori űrverseny
A szerződést a Kínai Nemzeti Űrhivatal és az orosz Roscosmos Űrügynökség írta alá. Az amerikai védelmi szakértő, Bruce Jones aggodalmát fejezte ki az összefogással kapcsolatban, hiszen véleménye szerint, ha Oroszország és Kína egyesíti erőforrásait és szakértelmét, az komoly biztonsági fenyegetést jelenthet az Egyesült Államok számára.
Mások is aggódnak, hogy a két ország közötti megállapodás megsokszorozza azok erejét és potenciálját. Nagy-Britannia szerint is kiemelt figyelmet kell szentelni az űrbiztonság kérdésének, és egy ilyen együttműködés aggodalomra adhat okot. Mivel a mindennapi életünket meghatározó elemek alapja a műholdas technológia, így mindnyájunk számára fontos, hogy az űrverseny továbbra is verseny maradjon, és ne fokozódjon háborúvá.
A cikk szerzője: Papp Helga
Egyszerre feleslegesnek tartani az űrkutatás kormányzati támogatását és állítani, hogy a baloldaltól is megkapta a terület a kellő figyelmet, ordító ismerethiány! Ferencz Orsolya írása.
Sulyok Tamás köztársasági elnök ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy Farkas Bertalan és Kapu Tibor a magyarság szívébe is beírták a nevüket.
„Ma egy kicsit egyenesebb a hátunk, magasabbra emeljük a tekintetünket, és jobban csillog az arcunk is. Jó áll nektek az űrkutatás” – jelentette ki Kapu Tibor kutatóűrhajós a Liszt Ferenc repülőtéren, miután hazatért Amerikából.
Nyolc hónap után ismét magyar földre lépett Kapu Tibor, a HUNOR-program első kutatóűrhajósa.
Kína kristályokat használ a műhold-megsemmisítő lézerek teljesítményének fokozására, hogy elvakítsa az amerikai műholdakat és stratégiai fölényre tegyen szert az űrhadviselésben.
Ferencz Orsolya megszólalt.
Érzékenyen érintették a megállapítások a Tisza-vezért.
A Lévai família egyetlen tagja sem indul ezúttal.
