Orosz-kínai közös holdbázis fokozza az űrversenyt

2021. március 19. 22:29

Bár látszólag többpólusú nemzetközi rendszerbe tagozódik a világ, a hidegháború éveiben megszokott bipoláris hatalom elosztás továbbra is fennáll. Így az űrkutatás terén a pólusoknál csoportosulnak az erők. Az USA és a szövetséges nyugati államok állnak szemben az orosz-kínai összefogással.

2021. március 19. 22:29
null

Régi és új szereplők

Az Egyesült Államok és Oroszország (akkor még Szovjetunió) a hidegháború idején gyakran a Föld helyett az űrben vívott kemény csatákat. A kiélezett űrverseny olyan teljesítményekre sarkallta a résztvevőket, melyeket bámulva csodált az egész emberiség. Aztán a verseny látszólag elcsendesült, de közel sem maradt abba. 

Bár néhány évtizedig a Nemzetközi Űrállomáson Amerika és az oroszok képesek voltak az együttműködésre, az elmúlt évtizedekben egymással versenyezve terítették be az égboltot kommunikációs, navigációs és katonai műholdakkal. Ezek pedig jogosan adhatnak okot bármelyik félnek a gyanakvásra és óvatosságra. 

A hetvenes évek második felében jött létre az Európai Űrügynökség, melynek 2015 óta Magyarország is teljes jogú tagja, és amely az Európai Uniótól függetlenül működik. Az európai országokat tömörítő kormányközi szervezet a világűr felderítésével és felhasználásával foglalkozik.

A legújabb szereplő az újkori űrversenyben Kína, amely az eddigi hátrányát félelmetes sebességgel dolgozza le. Májusra várható a Marsra küldött szondájuk landolása, és az ország 2030-ra a világ vezető űrhatalmai közé szeretne kerülni.

Mit keresnek a Holdon?

Mindkét oldal nagy erőkkel dolgozik azon, hogy biztos helye legyen a Holdon, hiszen egyikük sem szeretne kimaradni az erőforrások kitermeléséből. Úgy vélik ugyanis, hogy az égitesten sokkal több lehet bizonyos fémekből, mint azt a tudósok korábban gondolták. 

Arra számítanak az országok, hogy több milliárd dollár értékben található vasérc, nikkel, titán és egyéb nemesfémek a Hold felszínén. Ráadásul vélhetően ezek a fémek sokkal nagyobb koncentrációban találhatóak meg ott, mint a Földön. Így aztán a Hold meghódítása ma már sokkal inkább jövedelmező üzlet, mint sem egyszerű presztízskérdés, és remek indok az összefogásra.

Újkori űrverseny

Oroszország és Kína a napokban megállapodást kötött egy közös holdbázis megépítéséről. Közleményük szerint a Hold felszínén vagy a Hold körüli pályán keringő komplexum kísérleti kutatásoknak biztosít majd helyszínt. 

A szerződést a Kínai Nemzeti Űrhivatal és az orosz Roscosmos Űrügynökség írta alá. Az amerikai védelmi szakértő, Bruce Jones aggodalmát fejezte ki az összefogással kapcsolatban, hiszen véleménye szerint, ha Oroszország és Kína egyesíti erőforrásait és szakértelmét, az komoly biztonsági fenyegetést jelenthet az Egyesült Államok számára. 

Mások is aggódnak, hogy a két ország közötti megállapodás megsokszorozza azok erejét és potenciálját. Nagy-Britannia szerint is kiemelt figyelmet kell szentelni az űrbiztonság kérdésének, és egy ilyen együttműködés aggodalomra adhat okot. Mivel a mindennapi életünket meghatározó elemek alapja a műholdas technológia, így mindnyájunk számára fontos, hogy az űrverseny továbbra is verseny maradjon, és ne fokozódjon háborúvá. 

A cikk szerzője: Papp Helga
 

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2021. március 21. 18:29
"A hetvenes évek második felében jött létre az Európai Űrügynökség, melynek 2015 óta Magyarország is teljes jogú tagja," Néhány millió eurós tagdíjjal. Erősen jelképes és komolytalan űrkutatáshoz.
Akitlosz
2021. március 21. 15:51
"Oroszország és Kína a napokban megállapodást kötött egy közös holdbázis megépítéséről. Közleményük szerint a Hold felszínén vagy a Hold körüli pályán keringő komplexum kísérleti kutatásoknak biztosít majd helyszínt." :-) Ég és Föld egy holdbázis és egy űrállomás között a különbség.
Akitlosz
2021. március 20. 11:47
"Aztán a verseny látszólag elcsendesült," Nem csak látszólag. Az Amerikai egyesült Államok az ötödét ha költi űrkutatásra manapság, mint az 1960-as években. A Szovjetunió helyetti Oroszország pedig még annyit sem. Az állítólag a világ legjobb helye hű de gazdag Európa meg eleve soha nem is költött sokat ilyesmire.
Akitlosz
2021. március 20. 11:44
Hiszem, ha látom. Az amerikait is. A sajtó által írogatott, amúgy reális és megvalósítható - tehát a nyilvánvalóan sci-fi elképzeléseket figyelmen kívül hagyva is - űrtervek 95%-a nem valósul meg. Minden huszadik reális űrporgram válik csak valósággá. Ezért aztán semmilyen sajtócikknek nem szabad hinni űrtervekről, ameddig el nem startolt a rakéta.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!