Lengyelországban a felső határa a mentességnek évi 85.528 zlotyi (nagyjából 6,7 millió forint), ami meghaladja az átlagos 60 ezer zlotyis (megközelítőleg 4,7 millió forintos) jövedelmet. A határ feletti bevétellel rendelkezőknek a szokásos 32 százalékos adókulccsal kell számolni életkortól függetlenül. A kormány szerint az intézkedés évi kétmilliárd zlotyiba (nagyjából 158 milliárd forintba) fog kerülni.
2019-ben a döntéshozóknak az is célja volt, hogy az adómentességgel hazacsábítsák vagy otthon tartsák a fiatalokat, visszaszorítva az egyre nagyobb méreteket öltő demográfiai problémát. Az ENSZ kutatása szerint Lengyelország népessége 2050-re 40 százalékkal csökkenhet, ha a jelenlegi kivándorlási trend tovább folytatódik. Akárcsak Magyarországon, Lengyelországban is jellemző volt, hogy a balliberális kritikusok populista, szavazatvásárló eszköznek tekintették az intézkedést, már-már áldozatként feltüntetve a fiatalokat, akiket így a munkapiacra „löknek” és dolgozniuk kell.
Az Aljazeerának nyilatkozó 19 éves lengyel, Paulina Rokicka szerint az adómentesség nem állítja meg őt és a társait a kivándorlástól, mert külföldön továbbra is jobb lehetőségek vannak. Ezt a Makronómnak nyilatkozó Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna is így véli, mivel szerinte a magyar és külföldi bér között azért nagyobb a különbség, mint tizenöt százalék, így az elsődleges motiváció a kedvezmény mögött nem az elvándorlás megállítása lehet.
Minden kedvezménynek hátulütője, ha elveszik: így a Tax Foundation szerint a lengyel fiataloknak bevételcsökkenést eredményez, ha átlépik a mentességi korhatárt, illetve – ha akár néhány zlotyival is – többet keresnek, mint az éves bér felső határa, mivel akkor nulla százalék helyett egyből 32 százalékos teherrel szembesülnek.

Ellenszél
Ungár Péter LMP-s politikus szerint a kormány által bejelentett intézkedés csak egy kampányfogás, szerinte a költségvetésből kieső pénz hiányozni fog máshonnan. Az LMP is azzal vádolja a Fideszt, hogy pár hónap adómentességgel meg akarja vásárolni a 25 éven aluliak szavazatát, amivel „mélységesen lebecsüli őket”. Ungár Péter azzal magyarázza véleményét, hogy Magyarország elsődleges céljának a koronavírus okozta gazdasági válságból való kilábalás és ezt az egyes szektorok támogatásával lehet elérni, mivel a munkanélküliek nem tudnak mit kezdeni az adókedvezménnyel – fejezte be gondolatmenetét az LMP-s politikus.
Ungár azt nem vette figyelembe, hogy Magyarországon ma már többen dolgoznak, mint a koronaválság előtt, így a munkanélküliségi probléma folyamatosan csökken, ráadásul a fiatalok adómentessége, mint korábban írtuk, viszonylag kis összeget jelent a költségvetésnek, de annál nagyobb összeget a karrierüket kezdő fiataloknak.
Pogátsa Zoltán közgazdász sem tartja a válságkezelés megfelelő eszközének a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-mentességét. Pogátsa az ATV-ben mondta el, hogy Orbán Viktor minden gazdasági gondra adócsökkentéssel válaszol – furcsa módon ezt az extrém módon adóztató északi jóléti államok univerzális alkalmazhatóságát hirdető Pogátsa egy szomorú folyamatnak tartja –, ami szerinte ellentétes az EU logikájával.
A baloldali közgazdász szerint aki segíteni akar a fiatalokon az emelje a tankötelezettséget, a pénzt pedig költse azok képzésére, akik nem tudnak elhelyezkedni. Pogátsa Zoltán egyetért Ungár Péterrel abban, hogy progresszív adóra lenne szükség, ami az összes felnőttre ugyanúgy vonatkozik és a bevételekre koncentrál.
Makronóm vélemény
Pogátsa a szokásos állami paternalizmus érvrendszerét követve tehát azt támogatná, ha a pénzt nem a pályakezdők, hanem az állam költené el, eldöntve, hogy a fiataloknak mire van szükségük. Ráadásul minden felnőttre, sőt, progresszív módon vetne ki adót, így többen, többet adóznának Magyarországon – kérdés, hogy ez az adóemelés hogyan segítene a koronavírus okozta gazdasági válsághelyzetben. A balliberális szereplők az elmúlt évtizedekben megszokott módon tehát adóemeléshez nyúlnának ahelyett, hogy többet hagyjanak az emberek zsebében. Ezzel tovább növelnék az állam méretét, többet vennének el a munkával megkeresett bérből, hogy ismeretlen szempontok alapján többet oszthassanak újra.
Pogátsa a szokásos állami paternalizmus érvrendszerét követve tehát azt támogatná, ha a pénzt nem a pályakezdők, hanem az állam költené el, eldöntve, hogy a fiataloknak mire van szükségük. Ráadásul minden felnőttre, sőt, progresszív módon vetne ki adót, így többen, többet adóznának Magyarországon – kérdés, hogy ez az adóemelés hogyan segítene a koronavírus okozta gazdasági válsághelyzetben. A balliberális szereplők az elmúlt évtizedekben megszokott módon tehát adóemeléshez nyúlnának ahelyett, hogy többet hagyjanak az emberek zsebében. Ezzel tovább növelnék az állam méretét, többet vennének el a munkával megkeresett bérből, hogy ismeretlen szempontok alapján többet oszthassanak újra.Ruszin Zsolt szerint a könyvelők és bérszámfejtők számára óriási adminisztrációs terhet jelentene a progresszív adózás és teljesen megtervezhetetlenné tenné a jövedelmeket. Az adószakértő úgy látja, csak egyfajta társadalmi igazságosság-felfogás ürügyén lehetne növelni a magasabb jövedelműek adóztatását, ami azonban szerinte kontraproduktív. Már csak azért is, mert az MKOE alelnöke szerint
a leggazdagabbak egyébként sem adót, hanem adótanácsadót fizetnek.
(Címlap: MTI/Koszticsák Szilárd)