Stabil hitelképességi kilátással kezdik az évet Közép- és Kelet-Európa gazdaságai, áll a Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő január 14-én Londonban ismertetett átfogó térségi helyzetértékelésében. Az ellenálló képesség titka épp az, amit a hazai balliberális közgazdászok rendszeresen ostoroznak, a magyar gazdaság jövőorientált újraiparosítása.
Alacsony sérülékenység
A tanulmány kiemeli, hogy a Moody's Magyarország Baa3 szuverén adósosztályzatának kilátását tavaly felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította az addigi stabilról.
A Moody's a 14 oldalas tanulmányban közölte: a térség egészére érvényben tartott stabil hitelképességi kilátásának fő tényezője az, hogy várakozása szerint középtávon is robusztus marad az országcsoport gazdasági teljesítménye.
A cég megítélése szerint a régió
A Moody's a közép- és kelet-európai gazdaságokban az idén 4,1 százalékos átlagos növekedést vár az általa 2020-ra valószínűsített 5,1 százalékos visszaesés után.
A hitelminősítő előrejelzése a 2022-2024-es időszakra 3,4 százalékos átlagos éves növekedést valószínűsít a térségben.
A Moody's kiemeli, hogy prognózisa ugyanerre az időszakra 2,2 százalékos átlagos évenkénti növekedéssel számol az euróövezetben.
A cég kimutatása szerint a koronavírus-járvány előtti öt évben a közép- és kelet-európai gazdaságok átlagos éves növekedése elérte vagy meghaladta a 3 százalékos ütemet, az euróövezet átlagos éves növekedése ugyanakkor 1,9 százalék volt ebben az időszakban.
Jóllehet a közép- és kelet-európai térség hosszabb távú növekedési potenciálját kihívások terhelik, például a demográfiai folyamatok miatt, nem várható azonban, hogy e kihívások markánsan befolyásolnák a régió kilátásait az előrejelzési távlatban, áll a Moody's csütörtökön Londonban bemutatott helyzetértékelésében.
A szolgáltató gazdaság lefagy, az ipar dübörög
A hitelminősítő szerint
A Moody's elemzése kimutatja, hogy a közép- és kelet-európai gazdaságok által megtermelt bruttó hozzáadottérték-tartalom 25 százalékát a feldolgozószektor és egyéb termelő iparágak adják, az euróövezetben ugyanakkor ez az arány csak 19 százalék.
A cég szerint ezek az ágazatok sok más gazdasági szektornál kevésbé érzékenyek a járvány megfékezését célzó korlátozásokra és fogyasztói magatartás változásaira.
Mindemellett a járvány hatásait súlyosan megszenvedő turizmusnak, Horvátország kivételével jóval kisebb a részaránya a közép- és kelet-európai gazdaságok teljesítményében, mint a valutaunióban, áll a Moody's elemzésében.
Utolsókból lesznek az elsők – a fejlődést csak a „szakértők” állíthatják meg
Ez azt jelenti, hogy régiónk a gazdasági felzárkózásban épp annyival követi a Nyugatot, hogy gazdasági szerkezete válságállóbbá tegye:
e gazdaságok újraiparosítása és az ipar eleve magasabb részaránya kimondottan kedvező.
Azért is, mert a történelemben ismert gyors és fenntartható felzárkózási sikertörténetek legtöbbje az iparosításon keresztül történt.
Létezik demokratikus, autoriter, szocialista, kapitalista és egyéb receptje is a gazdasági felzárkózásnak, amelyek közül szabadon válogathatunk? – tettük fel a kérdést Erik S. Reinert norvég sztárközgazdásznak, mire határozott nemet kaptunk válaszként. „Mindig is egyetlenegy módja volt: annak lemásolása, amit a legsikeresebb országok folytattak az iparosodással.” A közgazdász felhívta a figyelmet arra, hogy a kommunista és a kapitalista gazdaságfejlesztés meglepő hasonlóságokat mutat: a szovjetek folytatták a cári rendszerben megkezdett iparosítási stratégiát, s igyekeztek lemásolni az amerikai tudományos menedzsmentet és a taylorizmust – a gyári tömegtermelés módszereit. „Minden sikeres felzárkózási út gazdasági értelemben – legyen az politikailag kellemetlen vagy kellemesebb egyeseknek – ugyanaz volt,
a gazdasági felzárkózásnak egyetlen ismert útja van”
– hangsúlyozta az iparosodás fontosságát.
Reinert a kuruzslókhoz hasonlította a magyar ipar leépülését hozó gazdasági átmenetet „segítő” külföldi szakértőket: „vannak kuruzslók és sarlatánok, akik azt állítják, hogy létezik egyetlen gyógyszer, amely minden betegséget gyógyít, varázsszer, mindegy, hogy mi a betegség, mi a kontextus.”
Saját felzárkózási útjukról a gazdag országok ma már igyekeznek megfeledkezni. „Az 1820-as évektől az amerikaiak azt kezdték mondogatni, hogy nehogy azt tedd, amire a britek bátorítanak, azt tedd, amit a britek csináltak. Ma azt mondhatjuk, hogy ne aszerint cselekedj, amit az amerikaiak vagy a washingtoni intézmények mondanak neked, tedd azt, amit ők is tettek” – üzente Magyarországnak is. A Makronóm vele készült interjúja most először előfizetés nélkül is olvasható ide kattintva.
Nem azt látják, ami van
Álláspontját a hazai közgazdászok jelentős része politikai üléspontja miatt továbbra sem érti, a közgazdászból lett valóságtagadó, balliberális politikus, Mellár Tamás is keményen ostorozta az újraiparosítás stratégiáját, amely szerinte a 20. századba való visszatérést jelenti: „anakronisztikus és eleve kudarcra ítélt a 21. század elején a 20. század közepének sikeres iparosítási modelljét fejlesztési célként kitűzni” – írta a kutató, összetévesztve a szocialista iparosítást a 21. századi technológiákra, a mesterséges intelligenciára, a digitalizációra, az ipar 4.0 megoldásaira és a jövő iparágaira építő – jövőorientált – iparfejlesztési stratégiával, amely ráadásul összetett innovációs ökoszisztémákat igyekszik létrehozni, összekapcsolva az innovációtermelő rendszer egyes elemeit, a vállalkozásokat és az egyetemeket.
„Sosem járt még gyárban az, aki egyszerű összeszerelő üzemnek tartja a hazai autógyártást, mivel az a legbonyolultabb és legnagyobb hozzáadott értéket termelő iparágazatunk. Ha egyetlen autógyár sem települne az országba, akkor számos közgazdász ezt tartaná kudarcnak. Az iparosítás nem a semmibe, hanem a jövőbe vezető olyan út, amit a legtöbb sikeresen felzárkózó gazdaság is követett” – ezt már a BMW dízelmotorainak magyar atyja, Anisits Ferenc, a pesti srácból lett mérnök-innovátor nyilatkozta a Makronómnak, aki szerint kvantumugrás-szerű felzárkózás előtt áll a magyar gazdaság. Reagált Valentinyi Ákos Újraiparosítás: út a semmibe! című 2014-es írására is, amely az ipar és a szolgáltatások alapvetően téves szembeállításával próbálta általánosan igazolni az iparosodás káros voltát.
Az uniós pénz is jól jön
Visszatérve, a Moody's tanulmánya kiemeli azt is, hogy a cég várakozása szerint jelentős lendületet ad az Európai Unió által finanszírozott térségi beruházásoknak a Next Generation EU néven meghirdetett 750 milliárd eurós helyreállítási alap, amelyet az EU a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk felszámolására hozott létre.
a 2015-2017-es időszakban a közép- és kelet-európai országokban végrehajtott állami beruházások 52 százalékát EU-források finanszírozták, az euróövezetben ugyanakkor 25,7 százalék volt ez az arány, áll a Moody's csütörtöki tanulmányában.
Ugyanezt emelte ki előző nap Londonban ismertetett helyzetértékelésében egy másik globális hitelminősítő, a Fitch Ratings is.
Idén is a régió növekedési bajnoka lesz Magyarország
A Fitch hangsúlyozta, hogy a közép- és kelet-európai EU-tagállamok mindegyike az uniós helyreállítási alap térítésmentes juttatásainak nettó kedvezményezettje lesz, emellett ezek a gazdaságok új, olcsó hitelekhez is hozzájutnak a program keretében.
A cég szerint ez várhatóan jelentősen gyorsítja a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok kilábalását a koronavírus-járvány okozta sokkból, különösen jövőre.
A Fitch modellszámításai ennek alapján arra vallanak, hogy a hazai össztermék (GDP) reálértékével súlyozott átlagos gazdasági növekedési ütem 2021-ben 3,8 százalék, jövőre 5,5 százalék lesz a térség egészében.
Magyarország esetében a Fitch Ratings londoni elemzőinek számításai szerint az EU helyreállítási alapjának juttatásai elérik a GDP-érték 4,35 százalékát; a kedvezményes kondíciókkal hozzáférhetővé váló hitelek a magyar hazai össztermék 6,8 százalékával lesznek egyenértékűek.
Mindezt egybevetve a Fitch azzal számol, hogy a magyar gazdaság a 2020-ra valószínűsített 6,2 százalékos visszaesés után az idén 4,9 százalékkal, 2022-ben 6,9 százalékkal növekszik.
*
(MTI, Makronóm. Címlapkép: Dolgozók egyedi szabadalom alapján elektromos járművek akkumulátor házaihoz tartozó biztonsági záróegységeket készítenek magas hatásfokú automata lézerhegesztési technológiával a dél-koreai Shinheung Sec monori akkumulátor-alkatrész gyárában 2018. március 26-án. Az elektromos autók akkumulátoraihoz alkatrészeket gyártó cég nyolcmilliárd forintos beruházását kiemelt fejlesztésként 769 millió forinttal támogatta a magyar kormány. MTI Fotó: Mohai Balázs)
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A teljes flotta megújul.
Rés az ellenzéki pajzson. Petri Lukács Ádám írása.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Zavarja őket, hogy a tulajdonosok és a menedzsment nem érintettek a megszorításokban.
„Európának MEGA-múltja van, építsünk neki MEGA-jövőt!” – mondta a volt lengyel miniszterelnök Rómában.
Mikheil Kavelashvili elnökké választásával folytatódik a grúziai politikai válság.
