Hihetetlen számok: egymást taposva menekülnek Magyarországra a külföldi befektetők

Visszaestek a globális közvetlen befektetések

A globális közvetlen külföldi befektetések 2020-ban 859 milliárd amerikai dollárra rúgtak, ami 42 százalékos zuhanás volt 2019-hez képest.

A járvány miatt bekövetkező válság következtében az UNCTAD elemzése szerint a zöldmezős beruházások 35 százalékkal, a határon átnyúló vállalati egyesülések (M&A) 10 százalékkal, a projektfinanszírozásra épülő beruházások 2 százalékot csökkentek.

Az autóiparban estek vissza globálisan legnagyobb mértékben a bejelentett zöldmezős beruházások, itt 52 százalékos volt az esés.

Számos nemzetközi elemzés szól arról, hogy elapadtak a nemzetközi tőkeáramok. Többen mutattak rá, hogy a 2020-as év nagy nyertese Kína. A járvány miatt az ázsiai ország lett a közvetlen működőtőke-befektetések legfőbb célja. A járvány a Wall Street Journal szerint csak felerősítette a globális gazdasági erőközpont keletre való visszatolódását. 

Magyar csoda

„Mi más utat választottunk, mint a többiek. A világban szinte mindenhol csökken a beruházási kedv, nálunk nő. Azt mondtuk, hogy a beruházásokon keresztül kívánjuk megerősíteni a magyar munkahelyeket és azokat a cégeket támogatjuk, akik súlyos pénzeket költenek gépek, eszközök, technológia vásárlására, gyárüzemek építésére, hiszen a jövőbe fektetnek be. A hazaiak mellett pedig támogatunk minden olyan vállalkozást, amely otthonának tekinti hazánkat és megélhetést nyújt a magyar munkavállalók száma. Ennek hatására, miközben a világon 42 százalékkal csökkent a beruházási kedv, Magyarországra csaknem 2,5-szer annyi beruházási célú tőke áramlott 2020-ban, mint az azt megelőző évben. Ez jó alap arra, hogy a világgazdaság újraindulásának győztesei legyünk” – kommentálta a hírt György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.

Hazánkban ugyanis 140 százalékkal nőttek a közvetlen külföldi tőkebefektetések, 1,154 milliárd dollárról 2,769 milliárd dollárra. Érdemes megnézni, hogy Magyarországon kívül mely országok voltak képesek hasonló vagy jobb eredményt elérni.

Az FDI visszaesése a fejlett gazdaságokban mutatkozott a legnagyobbnak (-69 százalék), az FDI a becslések szerint 229 milliárd dollárt ért el ezen gazdaságokban.

A visszaesés egyébként Európában volt a legnagyobb (több mint 100 százalékos, -4 milliárd dolláros), az USA-ba irányuló működőtőke csak felével csökkent, 134 milliárd dollárra. Ebben a tekintetben jelentős, hogy Kína még növelte is a bevonzott külföldi befektetések nagyságát.

Németországot elhagyják a befektetők

Az EU-ban (a brit gazdaságot nem tekintve) 71 százalékkal csökkent a működőtőke báramlása (110 milliárd dollárra), összesen 17 EU tagországban csökkent, a legnagyobb mértékben Németországban (-61 százalékkal), Olaszországban (több mint -100 százalékkal), Ausztriában és Franciaországban (-39 százalékkal). A száz százalékos esések azt jelentik, hogy a megelőző évhez képest leállt a külföldi tőke beáramlása a válság hatására. 

Néhány európai országban nőtt csak a tőkebeáramlás: Svédországban és Spanyolországban duplázódott a megelőző évhez képest. Svédországban az amerikai multinacionális vállalatok fiókvállalataiknak nyújtott tőkeinjekciók következtében, Spanyolországban pedig a Masmovil telekommunikációs vállalatban történt amerikai részesedésszerzés következtében.

Nagy-Britanniában is igen jelentősen csökkent az FDI áramlás (több mint 100 száz százalékkal esett és -1,3 milliárd dollárra rúgott).

Régiónkban érdekes, hogy szomszédainknál is elapadtak a külföldi beruházások: Szlovákiában például 87 százalékkal, Csehországban 54 százalékkal, Romániában 56 százalékkal estek a befektetések, csak Lengyelországban emelkedtek egy szerény, 9 százalékos értékkel.

Ázsia továbbra is vonzó

A fejlődő országokba irányuló közvetlen külföldi befektetések 12 százalékkal csökkentek, 616 milliárd dollárra rúgtak. Az ázsiai fejlődő országokba áramlott a globális FDI több mint fele (476 milliárd dollár).

Dél-Kelet Ázsiában, ahol Szingapúr, Indonézia és Vietnám számítanak a legnagyobb célországnak, 31 százalékkal csökkent a működőtőke-áramlás.

Az UNCTAD 2020. évi World Investment Report dokumentuma  5-10 százalékos FDI-visszaeséssel számol globális szinten 2021-ben.

Hiába indul be a világgazdaság, az állóeszközfelhalmozás és a világkereskedelem, a beruházók óvatosak maradhatnak, az FDI áramlás az UNCTAD szerint csak 2022-ben állhat újra növekvő pályára. Addig is minden nemzetgazdaság célja az lehet, hogy sokkal vonzóbb legyen más országoknál – és Magyarországhoz hasonlóan akár a csökkenő tortából hasítson ki sokkal nagyobb szeletet.

Magyarországra menekül a tőke, és ez csak a kezdet

Az UNCTAD szerint a koronavírus járvány a regionalizációs folyamatokat erősítheti a multinacionális vállalatok működésében, illetve a közvetlen külföldi befektetések áramlásában 2020 után. Az ellátási láncok ellenállóképességének a javítása céljából ugyanis

A globális ellátási láncok emiatt lerövidülnek majd, a termelés hozzáadott értéke földrajzilag sokkal koncentráltabb lesz majd, a vállalatok több termelési fázist végeznek majd ugyanazokban a térségekben.

ezért is táplálhat nagy reményeket a magyar gazdaság. Ez különösen a magas technológiát képviselő iparágakban lesz majd jellemző, mint a járműgyártás, a gépek és berendezések gyártása vagy az elektronika. A Makronómon épp a minap adtunk hírt arról, hogy nemzetközi elemzők szerint lényegében az újraiparosításnak köszönhető a magyar gazdaság válságállósága. Rámutattunk arra is, hogy a járműipar erősítése az egyik legjobb elképzelhető iparfejlesztési lépés volt a magyar kormányzat részéről.

Mindezeket a folyamatokat erősíti az is, hogy a koronavírus válság következtében

illetve növelni a nemzeti és regionális termelési kapacitásokat. A jövő tehát a patrióta gazdaságpolitikáé ebben a tekintetben, amely a gazdasági-politikai szuverenitást is kiemelten kezeli (erről a Makronóm cikke itt, a Makronóm főszerkesztőjével készült podcast itt található).

Mindezek a tendenciák tovább növelhetik Magyarország tőkevonzó képességét az olyan multinacionális vállalatok beruházásai kapcsán, amelyek az EU-ban kívánják termelőkapacitásaikat bővíteni annak érdekében, hogy az európai gyártáshoz felhasznált alkatrészeket a termelés folyamatossága érdekében ne Európán kívüli forrássokból (például Kínából) kelljen beszerezni.

Bulgária konkrétan azt tűzte ki célul, hogy az ország legyen az új, európai Kína, Közép-Kelet-Európa léphet ugyanis Kína helyébe az unió szempontjából kritikus gazdasági ágazatokban, hiszen térségünkben még számos feltétel és olyan ipari adottság létezik ehhez, ami a nyugati szolgáltató gazdaságokban már leépült.

Ilyen lesz az új világ

A Makronóm ebben az elemzésben is rámutatott, hogy a járvány után hogyan alakul át a világgazdaság: különösen fontos lesz a regionalizáció, a biztonság, a helyi termelés. A gazdaságitól elválaszthatatlanok a kulturális változások: az üzletben és a társadalmi életben egyszerre válunk konzervatívabbá – ezt már a gazdasági gondolkodás történetének neves szakértője, a volt görög pénzügyminiszter, Nicos Christodoulakis árulta el a Makronóm kérdésére.

*

(Címlapképünkön: az érzékelőket és érzékelőrendszereket gyártó svájci Sensirion első, anyaországon kívül épülő európai gyártóüzemének bokrétaavató ünnepsége Debrecenben 2021. január 19-én. Elérte legmagasabb pontját a 3,5 milliárd forintos beruházással épülő, ötezer négyzetméteres csarnok, amely a tervek szerint májusra készül el. A magas műszaki színvonalú üzemben a svájci tulajdonú elektronikai cég magyar leányvállalata, a Sensirion Hungary Kft. ötven fővel kezdi majd meg a termelést. MTI/Czeglédi Zsolt)