A teljes kommunikációs iparág közel 150 milliárd forintos visszaeséssel számolhat az idén

Az MTI-hez pénteken eljuttatott MRSZ Barométer kutatássorozatot az iparág meghatározó szereplőinek körében azzal a céllal indították, hogy felmérje a koronavírus okozta válság hatását a kommunikációs szakmára és annak bevételeire, valamint megismerje a piac jövőbeli kilátásait, az iparág szereplőinek javaslatait.

Az első adatfelvétel április-május fordulóján készült, az aktuális lekérdezés augusztusban és szeptember elején zajlott, a második koronavírus hullám berobbanása előtt, a harmadik etapját november végére tervezik. Az első adatfelvételben 386, a másodikban 359 cégvezető vett részt, elsősorban a szövetség tagvállalatai vagy a társszövetségek képviselői válaszoltak, de bekapcsolódtak egyéb iparági szereplők is – tették hozzá.

A felmérés szerint a májusi prognózisban előre jelzetthez képest, kissé csökkent a válaszadók szerint becsült visszaesés mértéke, de iparági szinten még mindig nagyon jelentős piaci esés várható. A 2019-es médiatorta 245,08 milliárdról idén 189,48 milliárdos méretűre apadhat. A kutatásban résztvevő piaci szereplők prognózisa szerint 2020-ban - a médiatortát is magába foglaló - kommunikációs torta várható csökkenése pedig a 2019-es bázisévhez képest 467,96 milliárdról 2020-ban 319,16 milliárd méretűre csökkenhet.

Az iparág üzleti helyzetének romlási esélye továbbra is fennáll, de 23 százalékkal kevesebben, – az előző lekérdezés 76 százaléka helyett – a legutóbbi adatfelvétel alapján mindössze a kitöltők 53 százaléka számol ezzel a forgatókönyvvel. Stagnálásra 25 százalékkal többen gondolnak, javulásra az első etapban rögzített 4 százalékhoz képest 10 százalék lát esélyt. A legelkeserítőbbnek az ügynökségek látják a jövőt – ismertették.

A felmérésből kiderült az is, hogy a válaszadók 96,8 százaléka úgy gondolja, hogy jelen helyzetben továbbra is szüksége lenne célzott kormányzati intézkedésekre. A munkavállalók fizetésének részleges átvállalását választók aránya csökkent a legnagyobb mértékben, 60 százalékról 44 százalékra. Ez arra enged következtetni, hogy ebben a lehetőségben már kevésbé bíznak a cégvezetők. A cégek átlagánál az ügynökségek részéről jóval magasabb arányú a kormányzati segítség igénye szinte minden pontban: a járulékterhek csökkentését 92 százaléka várja. Az állami költések szintjének emelését leginkább a médiatulajdonosok igényelnék.

(MTI)