Az MRSZ Barométer kutatás szerint 55,6 milliárd forint tűnhet el a médiapiacról, míg a teljes kommunikációs iparág 148,8 milliárd forintos visszaeséssel számolhat az idén – derült ki a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és a Scores Group kutatóintézet kérdőíves kutatássorozatából.
Az MTI-hez pénteken eljuttatott MRSZ Barométer kutatássorozatot az iparág meghatározó szereplőinek körében azzal a céllal indították, hogy felmérje a koronavírus okozta válság hatását a kommunikációs szakmára és annak bevételeire, valamint megismerje a piac jövőbeli kilátásait, az iparág szereplőinek javaslatait.
Az első adatfelvétel április-május fordulóján készült, az aktuális lekérdezés augusztusban és szeptember elején zajlott, a második koronavírus hullám berobbanása előtt, a harmadik etapját november végére tervezik. Az első adatfelvételben 386, a másodikban 359 cégvezető vett részt, elsősorban a szövetség tagvállalatai vagy a társszövetségek képviselői válaszoltak, de bekapcsolódtak egyéb iparági szereplők is – tették hozzá.
A felmérés szerint a májusi prognózisban előre jelzetthez képest, kissé csökkent a válaszadók szerint becsült visszaesés mértéke, de iparági szinten még mindig nagyon jelentős piaci esés várható. A 2019-es médiatorta 245,08 milliárdról idén 189,48 milliárdos méretűre apadhat. A kutatásban résztvevő piaci szereplők prognózisa szerint 2020-ban - a médiatortát is magába foglaló - kommunikációs torta várható csökkenése pedig a 2019-es bázisévhez képest 467,96 milliárdról 2020-ban 319,16 milliárd méretűre csökkenhet.
Az iparág üzleti helyzetének romlási esélye továbbra is fennáll, de 23 százalékkal kevesebben, – az előző lekérdezés 76 százaléka helyett – a legutóbbi adatfelvétel alapján mindössze a kitöltők 53 százaléka számol ezzel a forgatókönyvvel. Stagnálásra 25 százalékkal többen gondolnak, javulásra az első etapban rögzített 4 százalékhoz képest 10 százalék lát esélyt. A legelkeserítőbbnek az ügynökségek látják a jövőt – ismertették.
A felmérésből kiderült az is, hogy a válaszadók 96,8 százaléka úgy gondolja, hogy jelen helyzetben továbbra is szüksége lenne célzott kormányzati intézkedésekre. A munkavállalók fizetésének részleges átvállalását választók aránya csökkent a legnagyobb mértékben, 60 százalékról 44 százalékra. Ez arra enged következtetni, hogy ebben a lehetőségben már kevésbé bíznak a cégvezetők. A cégek átlagánál az ügynökségek részéről jóval magasabb arányú a kormányzati segítség igénye szinte minden pontban: a járulékterhek csökkentését 92 százaléka várja. Az állami költések szintjének emelését leginkább a médiatulajdonosok igényelnék.
(MTI)
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Ilyen még nem volt, az AfD minden egyes felmérésben agyonveri az összes többi pártot.
A legújabb felmérés alapján kiderült, hogy a legfontosabb utcai megmozdulás címét az október 23-i Békemenet vitte el.
A sajtóban egészen eltérő hangsúlyok jelentek meg ugyanazon kutatás adatairól.
A Népszava rendelte meg a felmérést, de könnyen lehet, hogy már meg is bánta.
Tapintható a különbség a két politikus megítélése között.
Az európaiak képtelenek megfejteni az energiaszámláikat, így a zöldátmenet bukásra van ítélve – figyelmeztet az Eurobarometer friss felmérése.
Az MCC főigazgatóját és a Nézőpont Intézet vezetőjét Kacsoh Dániel és Lentulai Krisztián kérdezte a Mandiner pódiumán, a Hungexpón.
Egy különleges felvétel a miniszterelnök közvetlen közeléből mutatja meg, hogyan zajlott a nagyszabású esemény.
