A kamara az MTI-vel csütörtökön közölte: a közös álláspontot a BKIK mellett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Magyar Iparszövetség (OKISZ), az Adótanácsadók Egyesülete, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete (MOKLASZ) támogatta.
A javaslatok szerint erősíteni kell az ellenőrzést, a bújtatott foglalkoztatási visszaélés ellen fel kell lépni, de a becsületes katásokat – akik többségben vannak – igazságtalan büntetőadóval sújtani. Ezért a 2021-től hatályos „Lex Parragh” helyett azt javasolják, hogy ne 3 millió forintig, hanem 6 millió forint bevételig maradjon a jelenlegi adóteher, fölötte legyen a bevételre egy 15 százalékos új adómérték, de minimum a havi átalány, azonban a plusz befizetésért járjon arányosan magasabb TB-jogviszony is.
Azt is megjegyezték, hogy a katát harmonizálni kell a munkajövedelmek rendszerével, hogy a rendszer fenntartható legyen. Fontosnak tartották, hogy az eddigiekhez képest a magasabb befizetést az évi egyszeri bevallás során egy minimális adminisztrációval történhessen, de a befizetés ne egy összegben, hanem az összeg nagyságától függően több hónapra elosztva történjen, hogy ne jelentsen egy egyszeri jelentősebb kiadást a vállalkozóknak. E javaslat eredményeképpen gyakorlatilag 8 millió forint bevételig, ami a katás vállalkozások több mint 70 százalékát jelenti, nem lenne magasabb az adó, mint eddig. A résztvevők alternatívaként 6 millió forint bevétel felett egy magasabb átalányadót is el tudnak képzelni.
További javaslat, hogy járjon családi adókedvezmény a főállású katásoknak is, és két éven keresztül terhelje 40 százaalékos különadó bármely szerződéses összeg esetén azt az új katás jogviszonyt, ahol az egykori munkavállaló a volt munkáltatójával vagy annak kapcsolt vállalkozásával köt vállalkozói szerződést.
A résztvevők egyhangúlag egyetértettek abban, hogy vissza kell vonni a Lex Parragh büntetőadót. Gál Pál Zoltán (MGYOSZ) a kijátszhatóságát, Vadász György (OKISZ) az igazságtalanságát és kisvállalkozó ellenességét emelte ki az elfogadott szabálynak, mely az éven belül egy kifizetőtől származó 3 millió forint feletti összeget 40 százalékos büntetőadóval sújtja január 1-től. Vadász György a közlemény szerint a büntetőszabály visszavonása melletti érvként hangsúlyozta a járvány miatti gazdasági visszaesést is, mely a katások jelentős részét sújtja.
(MTI)