Peking csütörtökön elítélte a legújabb amerikai szankciókat, amelyeket Washington a Dél-kínai-tengert illető tevékenység kapcsán rótt ki 24 kínai vállalatra.
Az amerikai pénzügyminisztérium szerdai bejelentésére reagálva Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján az intézkedést Kína belügyeibe avatkozásnak és a nemzetközi jogok megsértésének minősítette. Csao szerint
a lépés „hegemón logikáról” és „hatalmi politikáról” árulkodik.
Az amerikai pénzügyminisztérium 24 kínai vállalatot szankcionált amiatt, mert szerinte az érintett vállalatok „segítettek a kínai Kommunista Pártnak mesterséges szigetek létrehozásában a Dél-kínai-tengeren.” Az Egyesült Államok katonai provokációként értékeli, hogy a szigeteken a kínai hadsereg támaszpontokat hoz létre.
A kínai külügyi szóvivő úgy vélekedett: „a szóban forgó építkezések, amelyeket Kína a saját területén hajtott végre, teljes mértékben a szuverenitás körébe tartoznak, és semmi közük a militarizálódáshoz.” Csao szerint az amerikai vezetésnek nincsen oka rá, hogy „illegális szankciókat” vessen ki kínai vállalatokra, amiért azok belföldi építkezésekben vettek részt. Hangsúlyozta: Kína határozott lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy megvédje a vállalatokat és egyéneket megillető jogokat, valamint érdekeiket. A szóvivő mindazonáltal esetleges ellenlépésekről nem tett említést.
Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadicélokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.
A South China Morning Post (SCMP) című lap csütörtökön bennfentes forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy
Egy nappal korábban egy amerikai U-2-es típusú kémrepülő repült be a Kína által önkényesen kijelölt azonosítási övezetbe. A kínai hadügyminisztérium csütörtöki sajtótájékoztatóján a rakétakilövésekről szóló értesülést nem erősítették meg. Vu Csien, a kínai hadügyminisztérium szóvivője mindazonáltal úgy fogalmazott:
Vu szerint „egyes amerikai politikusok mindent megtesznek azért, hogy aláássák a két ország hadseregei közötti kapcsolatokat, és ezzel akár baleseteket, akár katonai konfliktust okozzanak, veszélyeztetve a tűzvonalban álló katonák életét.” Hangsúlyozta továbbá: Kína határozottan ellenzi, hogy az Egyesült Államok rövid vagy közepes hatótávolságú rakétákat telepítsen ázsiai országokba, de ha mégis így tenne, azzal „válaszlépést váltana ki.”
(MTI)
Kiss Rajmund szerint a szigetország politikai vezetésének és Raúl Castrónak nem kell attól tartania, hogy kommandósok rúgják rájuk az ajtót.
Franciaország a Kínával folytatott párbeszédét arra használja fel, hogy sürgesse Pekinget, gyakoroljon nyomást Moszkvára az Ukrajna elleni háború beszüntetésére.
A demokraták „gyávának” nevezték a republikánusokat.
Ha a tízmilliós határt mégis átlépnék, a svájci hatóságoknak akár az Európai Unióval kötött szabad mozgásról szóló megállapodások felmondását is mérlegelniük kellene.
Horváth Levente Kína-szakértő, az MCC Ázsiai–Magyar Kapcsolatok Irodájának vezetője szerint a világgazdaság mellett a világpolitika súlypontja is egyre látványosabban Kelet felé tolódik.
A Magyar Péter vezette kormány nem működött együtt Sulyok Tamással, ennek ellenére a köztársasági elnök közreadta a birtokukban lévő dokumentumokat.
Szerhij Rebrov szívesen visszatérne hazánkba.
A kispesti klub vezetősége közös megegyezéssel szerződést bontott Feczkó Tamás vezetőedzővel.
