Egy új tanulmány szerint a nagyvárosok gazdagabb negyedeiben, különösen a száraz vidékeken nagyobb a biológiai sokféleség, mint a szegényebb környékeken. A feltárt mintázatot a kutatók luxushatásnak nevezték el.
A tanulmányt egy nemzetközi, az olaszországi Torinói Egyetem, a Fokvárosi Egyetem és a Dél-afrikai Witwatersrand Egyetem, valamint a magyar Ökológiai Kutatóközpont kutatóiból álló csoport készítette. Megállapításaik a héten jelennek meg a Global Ecology & Biogeography című nemzetközi tudományos folyóiratban, közölte az Ökológiai Kutatóközpont.
A kutatóközpont beszámolója szerint a kutatók a világ nagyvárosaiban végzett 96 különböző tanulmányt felhasználva állapították meg, hogy a jómódú környékeken nagyobb a biodiverzitás, vagyis a növények, madarak, hüllők és rovarok sokfélesége. Ugyanakkor az eredményekből az is kiderült, hogy a különbség a szegényebb és gazdagabb negyedek között a világ szárazabb régióiban sokkal jelentősebb; a csapadékos vidékeken szinte eltűnik.
Ezek alapján a kutatók arra következtetnek, hogy
a luxushatás valószínűleg a víz elérhetőségével áll összefüggésben.
A száraz területeken élő vagyonos emberek többet áldoznak a vízi elemekre, például kerti tavakra, medencékre vagy akár öntözésre kertjeikben és parkjaikban. Mint írják, egy másik magyarázat lehet, hogy a jómódú környékek a száraz tájakon belül a vizesebb területekhez köthetőek. A tavak, folyók és más vizes elemek közelében az ingatlanárak is magasabbak.
A tanulmány szerint az ország általános jóléte meglepő módon nem befolyásolta a luxushatás előfordulásának valószínűségét.
„Tanulmányunk rámutat arra, hogy a városokban, különösen a világ száraz területein a gazdag emberek nagyobb mértékben részesülnek a biológiai sokféleségből. Ez azért fontos, mert bár a biodiverzitás a városi életminőség kulcsfontosságú eleme, nyilvánvalóan egyenlőtlenül oszlik meg a társadalom különböző rétegei között. Ráadásul ez az egyenlőtlenség a jövőben egyre hangsúlyosabb lesz, mivel az éghajlatváltozás várhatóan sok városban vezet egyre nagyobb szárazsághoz” – mutat rá a közleményben a cikk első szerzője, Dan Chamberlain, a torinói egyetem professzora.
A tanulmány vezető kutatója, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, Batáry Péter szerint Dél-Afrikában a nagy szélsőségek és a szárazság miatt különösen súlyos a luxushatásból eredő környezeti igazságtalanság. „Annak megértése, hogy ezek a mintázatok miből alakulnak ki, a jövőben igazságosabb/méltányosabb városok létrehozását segítheti elő” – magyarázza a kutató.
A szerzők azt remélik, hogy az eredmények előmozdítják a városi területek igazságosabb kezelését, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a városi biodiverzitás előnyei a gazdagok és a szegények számára egyaránt elérhetők legyenek.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Persze nem a szó politikai, hanem szellemi értelmében. Angolként valahogy otthonosan mozog a világ bármely tetszőleges pontján. Ilyesmire mi, magyarok soha nem voltunk és nem is leszünk képesek. Győrffy Ákos írása.
Nézzük akkor a tényeket.
Beszédes számokat közöltek.
Hónapokon át botrányos hírekkel került a figyelem középpontjába Göd városa. A helyi Samsung-gyár okozta állítólagos szennyezés az országgyűlési választás egyik kiemelt témájává vált, de pár nappal a voksolás után hirtelen kiderült, szó sem volt semmiféle mérgezésről. Kammerer Zoltánt, a település polgármesterét kérdeztük.
Nem mutatnak jól a friss adatok.
Az új kormány tagjai letették a hivatali esküjüket, holnaptól el kell kezdeniük dolgozni.
Így kell lezárni egy idényt!
Persze nem a szó politikai, hanem szellemi értelmében. Angolként valahogy otthonosan mozog a világ bármely tetszőleges pontján. Ilyesmire mi, magyarok soha nem voltunk és nem is leszünk képesek. Győrffy Ákos írása.
