Egy súlyos ragály többé nem váratlan istencsapás, aminek védtelenül ki vagyunk szolgáltatva.
„Egy nagy különbség van a korábbi, hatalmas pusztítást végző járványok és a mostani koronavírus-járvány között:
a koronavírus egy alapvetően szabad (szabadabb) világban sújt le az emberiségre.
Szabadabb világban, aminek kezdete a XVIII. századba vagy mélyebbre nyúlik vissza. Ekkor kezdett lebomlani az embereket fogva tartó zárt, tradicionális társadalom kényszerzubbonya, ami foglalkozási rendek szerint eleve elrendelte mindenki sorsát és életútját, s korlátozottan nyújtott lehetőséget a váltásra, a tradícióból való kiszakadásra. A szabad(abb) kereskedelem és a rendi kötöttségek felszámolása hozta el, hogy bárki bármibe belefoghatott, amitől saját maga helyzetének jobbulását várhatta vagy anyagi értelemben, vagy abban az értelemben, hogy megvalósíthatta, ami izgatta az agyát. Egyszerű, technikai problémákon agyaló mesteremberből a gőzmozdony feltalálója lehetett, az ügyes eszű, találékony telegráfkezelőből meg a világ egyik legelismertebb feltalálója és a General Electric megalapítója.
A gondolkozás és a cselekvés szabadsága robbantotta be azt, amit úgy ismerünk: ipari forradalmak sora, jóléti társadalom és (modern) »globalizáció«. Ennek révén a távolságok elolvadtak, utazás és kereskedelem nemcsak egy nagyon kicsi bátor és vállalkozó réteg kiváltsága, s nemcsak az előkelőket szolgálja ki, hanem bárki utazhat, vállalkozásba foghat és válogathat a világ összes terméke közül.
Éppen ez a gondolkodási és cselekvési szabadság az, ami révén egy súlyos ragály többé nem váratlan istencsapás, aminek védtelenül ki vagyunk szolgáltatva. Hanem egy tudományos probléma:
minél gyorsabban meg kell találni az ellenszert, aminek tömeggyártásával gyorsan túllépünk ezen a ragályon is, mint annyi máson a XIX. század tudományos forradalma óta.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.