Ami kedvezményt egyszer odaadtak, azt utána tűzzel-vassal sem sikerül visszavenni.
„A Fővárosi Közgyűlés ma megszavazta, hogy január 1-től a regisztrált álláskeresők is ingyen használhassák a BKK szolgáltatásait.
Tettünk egy kitérőt a múltba, a 90-es évek közlekedéspolitikájába, egy versenyképes tömegközlekedés kialakítása helyett.
https://index.hu/…/fovaros_kozgyules_budapest_karacsony_al…/
Szociális alapú utazási kedvezményeket osztogatni a 90-es években volt nagy divat. Alapvetően az a politikusi gondolkodás volt az alapja, hogy a tömegközlekedés ideális repiajándék: a kedvezményezett örül neki, és a szociálisan érzékeny politikus úgy látja, az államnak/önkormányzatnak mindez alig kerül valamibe, a költségek eltűnnek valahol egy hatalmas feneketlen rendszerben. És egyébként is mindig vannak üres helyek a buszon, oda majd most leülnek a rászorulók. Közben azt is látjuk, hogy
ami kedvezményt egyszer odaadtak, azt utána tűzzel-vassal sem sikerül visszavenni;
a nyugdíjasok esetében még egy ingyenes regisztrációs jegyet sem sikerült átvinnie a Gyurcsány-kormánynak.
A közlekedési szakmában konszenzus van arról, hogy a magyar közforgalmú közlekedés fejlődésének éppen a szövevényes szociális kedvezményrendszer megléte az egyik legnagyobb kerékkötője.
Az elmúlt két évtizedben inkább azon ment a tanakodás, hogyan lehetne ezeket leépíteni, ésszerűsíteni, vagy legalább megmutatni a valós költségeiket.
Ugyanis nem mindig vannak meg azok az üres helyek, amit költségek nélkül el lehetne ajándékozni szociális alapon. Csúcsidőben kapacitásai határán van a BKK, tömeg van. Ha új utazásokat kezdünk el ösztönözni ingyenes bérletekkel, azzal (1) vagy kapacitást kell bővíteni, vagy (2) a zsúfoltság fog fokozódni, adott esetben utaslemaradásokkal. A kapacitásbővítés nagyjából felejtős a következő években, ismerve a kormányzati szándékot a finanszírozás terén; a meglévő járműpark életben tartása és a jelenlegi járművezetői létszám megtartása is kihívást fog jelenteni.
A zsúfoltság pedig rontja a szolgáltatás minőségét, amit látva akik tehetik, visszaülnek az autójukba.
Ilyen feltételek mellett azt is hatékonyabbnak tartanám, ha a Főváros pénzben kezdené segélyezni az álláskeresőket (ha ők most, a munkaerőhiány kellős közepén erre valóban rászorulnak; ezt én nem tudom megítélni).
A Fővároshoz bekötött, civil közlekedési szakértőkből álló munkacsoportban arra a konszenzusra jutottunk, hogy csak csúcsidőn kívül szabad bevezetni ezt a kedvezményt, úgy viszont jó pilotja lenne, hogy a későbbiekben más szociális kedvezmények is így alakuljanak át.
Végül az előterjesztésben nyoma sem volt csúcsidei korlátozásnak, az előterjesztő figyelmen kívül hagyta a javaslatot.
Fel kell ismerni, hogy a jelenlegi pénzügyi korlátok mellett nem fog menni az, hogy egyszerre tovább bővítjük a tömegközlekedés szociális funkcióját, és még ráadásul a fenntarthatóság jegyében vonzóbbá is tesszük az autóhasználattal szemben.
Pénzügyi korlát mellett ezek egymást kizáró opciók. Az utóbbit kellene választanunk, a kilencvenes évek közlekedéspolitikájának felélesztése helyett.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Magyar Péter a hétfői sajtótájékoztatón bejelentette, nem céljuk, hogy bedőljenek az önkormányzatok, de elvárják, hogy az adókat mindenki befizesse, és ez Budapestnek sem fog gondot okozni.
Tesztelje tudását Budapest egyik ikonikus épületéről!
Aggasztó mértékben nő a közfeladatot ellátó jegyvizsgálók és járművezetők elleni agresszió a magyar közösségi közlekedésben.
Az eseményt úgy tartja elképzelhetőnek, hogy ne épüljön több stadion, viszont a játékok kapcsán megvalósulhatnának azok a – főleg közlekedést érintő – városfejlesztések, amelyekre Budapestnek amúgy is szüksége van.
A nemrég kinevezett miniszter az ATV műsorában is azt hangsúlyozta, hogy véget kell vetni a „vasútrombolás korszakának”.
Hozzátette, hogy középtávon az egész kormányhivatali rendszert átalakítják, aminek jelentős újítása lesz.
A Semmelweis-egyetem rektora nem tartja kizártnak, hogy ősszel az Erasmus is visszatérjen.
