Magyarországon nőttek a leggyorsabban a reálbérek – pozsonyi egyetem dékánja a Makronómnak

A Makronóm régiónk közgazdászait kérdezi az aktuális gazdasági helyzetünkről. Interjúalanyaink között szerepelt már több nemzetközileg is elismert közgazdász, úgy mint Vladimir Vano, aki szerint a digitalizáció felszabítja a lelket, vagy Marcin Piasecki, aki a magyar munkaalapú társadalmat követendő példának nevezte. Helena Horská, a cseh Raiffeisen vezető közgazdásza külföldi befektetésekben és bérnövekedésben Magyarországot a régiós éllovasnak tartja, amire szükség is van, mert innovációs szempontból és gazdasági fejlettségben bőven van mit behoznia. Az osztrák Richard Grieveson szerint mindig a drága munkaerő okozta az ipari forradalmat és a növekvő bérek által kikényszerített beruházási robbanással épp egy új ipari forradalom küszöbén áll Magyarország. Ezúttal Dudás Tamást kérdeztük, aki 2015-ben részt vett a rangos Globális Versenyképességi Jelentés elkészítésében. Jelenleg nemcsak dékán a pozsonyi Páneurópai Egyetemen, hanem aktív oktató is. Tudományos pályafutása során részletesen elemezte a közép- és kelet európai régió gazdasági helyzetét, számos publikáció fűződik a nevéhez.

Hogyan értékeli Közép- és Kelet-Európa gazdasági kilátásait? 

ez azonban 2020 után fokozatosan lassulni fog. A gazdasági növekedés várható üteme a nyugat-európai országoknál gyorsabb lesz, de csak egy-másfél százalékponttal, ami a gazdasági felzárkózás lassabb tempóját vetíti előre.

Figyelembe kell venni azt is, hogy a régió országai nagyon nyitott gazdaságok, ezért különösen érzékenyek a világgazdaság helyzetének változásaira, és az ebből következő külső gazdasági sokkokra.

Gazdasági szempontból a közép-kelet-európai régió melyik országa a legsikeresebb napjainkban?

Jelenleg mindenképpen Csehországot emelném ki, mely ma már eléri az unió egy főre eső GDP-jének 90 százalékát. A cseh gazdaság jól teljesített az elmúlt években, ez látható a rendkívül alacsony munkanélküliségben is, ami ma a legalacsonyabb az egész unióban. Ezzel együtt a cseh bérek is a legmagasabbak a régióban.

Csehország a közép-európai átlag felett költ kutatás-fejlesztésre, ami jelentősen javítja a gazdasági növekedés fenntarthatóságának esélyeit.

Sínpárok az Érchegység egyik bányájában, az északnyugat-csehországi Jáchymov város közelében 2019. július 10-én. A Szászországgal északkelet-délnyugati irányban mintegy 150 kilométeren természetes határt képező hegység több, iparilag fontos fém lelőhelye, amelyet a középkor óta bányásznak. Forrás: MTI/EPA/Martin Divisek

Mi történt a tátrai tigris lendületével, mely fénykorában a tíz százalékos növekedést is megugrotta? Milyen tényezők állnak a szlovák gazdasági növekedés lassulása mögött?

Szlovákia gazdasági növekedése a tátrai tigris éveiben, azaz 2002 és 2008 között nagyrészt a nagy zöldmezős külföldi beruházásokon alapult, melyek az elektrotechnikai iparban és főleg az autóiparban voltak jelentősek. Ezekben az években két nagy autógyár indult el Szlovákiában, és a már jelenlévő Volkswagen is jelentősen bővítette gyártási kapacitását. Ez a modell hosszú távon fenntarthatatlan volt, ugyanis

nem reális, hogy a magas GDP-növekedést kizárólag újabb és újabb nagy befektetésekkel tartsuk fenn.

Ez hozzájárult a gazdasági növekedés lassulásához a nagy gazdasági válság után, ugyanis a Jaguar Land Rover autógyáron kívül ekkor már nem sikerült további nagy befektetéseket bevonzani az országba. Az olcsó munkaerőn alapuló gazdasági modell kifulladásához hozzájárult az is, hogy a csökkenő munkanélküliségnek köszönhetően a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége is jelentősen csökkent, főleg Szlovákia nyugati régióiban.

Magyarország gazdasági növekedése a szlovákkal ellentétben viszont stabil öt százalék körüli maradt, nem lassult. Mi lehet ennek az oka?

A magyar gazdaság az elmúlt két évben valóban magasan a régiós átlag felett teljesített,

ami az adatoknak köszönhetően nagymértékben a beruházásoknak köszönhető, amelyek a gazdasági növekedés mintegy felét tették ki. A növekedésben kiemelkedően nagy szerepet játszottak az elmúlt években az építőipari beruházások, mely 2018-ban például a GDP 13,8 százalékát hozta létre.

Nem elhanyagolható az EU-s források szerepe sem, melyek az elmúlt években jelentősen hozzájárultak a beruházások magas volumenéhez. A beruházások ilyen a szintje hosszú távon szintén nem fenntartható, amit a következő évek elemzései ki is mutatnak, és a magyar gazdaság növekedése várhatóan a közép-európai átlagra esik majd vissza.

Melyik közép-kelet-európai ország érte el a legmagasabb reálbér-növekedést az elmúlt tíz évben? 

A globális gazdasági válság utáni alacsony inflációs évtizednek köszönhetően mind a négy visegrádi ország dinamikus reálbér növekedést könyvelt el. A reálbérek növekedése különösen az elmúlt néhány évben gyorsult fel, amikor a csökkenő munkanélküliségnek köszönhetően egyre égetőbb munkaerőhiány alakult ki, mely a bérek dinamikusabb növekedéséhez vezetett.

Az elmúlt két évben a reálbérek Magyarországon növekedtek a leggyorsabban,

de itt volt a legalacsonyabb átlagbér a V4-es országok közül.

Mely országok voltak a legsikeresebbek a közvetlen külföldi beruházások bevonzásában és az ipari termelésben az elmúlt évtizedekben?

A külföldi közvetlen beruházások terén egyértelműen a V4-es országok tekinthetőek a legsikeresebbnek Közép-Európában. A nagy zöldmezős beruházások terén ezen országok dominanciája egyértelmű, szinte mindegyik nagy befektetés ide érkezett. Ami az egyes országok sikerességét illeti, az egy főre eső külföldi működőtőke-állományt tekintve Csehország a legsikeresebb, Szlovákia és Magyarország fej-fej mellett halad, és a negyedik helyet Lengyelország foglalja el.

Az elmúlt két évtizedben mind a négy visegrádi ország képes volt nagy zöldmezős beruházások bevonzására, ezt jól mutatja például az autóipar, amely mindegyik országban nagy szerepet játszik, és döntő mértékben külföldi befektetéseken alapszik.

A közelmúltban heves verseny alakult ki Szlovákia és Magyarország között a BMW új gyáregységéért. A BMW végül Magyarországot választotta. Miért döntött így?

Mivel a befektetők nem szokták indokolni döntésük okait, ezért erről csak találgatni lehet. Magyarország mellett szólt bizonyosan az alacsony társasági nyereségadó, mely ma sokkal alacsonyabb, mint Szlovákiában. Szerepet játszhatott a döntésben az is, hogy a Szlovákia által kínált kassai telephely infrastrukturálisan nem volt a legideálisabb, ugyanis a Pozsonyt és Kassát összekötő autópálya még mindig nem készült el, és a jelenlegi tervek szerint az utolsó szakaszok építése csak 2024 körül fejeződik be.

Spekulálhatunk arról is, hogy a debreceni gyártelep közelebb van Szerbiához és Romániához, ugyanis

a munkaerőpiac jelenlegi helyzete mellett nagy esély van arra, hogy a gyár működtetéséhez külföldi vendégmunkásokra is szükség lesz.

Ne feledjük a befektetési támogatások szerepét sem, az uniós szabályoknak köszönhetően a debreceni telephely számára a magyar kormány magasabb befektetési támogatást volt képes nyújtani.

Szinte naponta avatnak új üzemet Magyarországon – nézze meg a magyar és a német ipar meglepő szétválását a Takarékbank vezető elemzőjének ábráján a Makronóm cikkében!

Munkagépek dolgoznak a leendő BMW-gyár építési területén Debrecen közelében 2019. június 14-én. Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Jó az nekünk egyáltalán, ha betelepül hozzánk még egy multi? Meddig tartható fenn a külföldi működőtőkére épített növekedési modell a régióban?

A nagy zöldmezős külföldi működőtőke befektetéseknek megvannak a maguk előnyei és hátrányai. Nézetem szerint a gazdasági fejlődés bizonyos szakaszában a rendszerváltás után a nagy zöldmezős beruházások bevonzása sikeres modell volt, ezek ugyanis sok munkahelyet tudtak közvetlenül és közvetetten teremteni, és hozzájárultak a GDP növekedéshez. Ennek azonban ára is van, elsősorban állami befektetési támogatások és magas profit repatriáció, azaz a profit kivitele formájában.

A jelenlegi alacsony munkanélküliség mellett egy gazdaságpolitikai váltásra van szükség,

mely előtérbe helyezi a nagyobb hozzáadott értéket teremtő, ideális esetben hazai vállalatok támogatását.  Ez megjelenhet például az innovatív kis- és középvállalatok támogatásának formájában.

Milyen hatással van ön szerint a külföldi tőke a hazai kis- és középvállalati (kkv) szektor finanszírozására, tudásfejlesztésére, fejlődésére?  

Ez a kérdés komoly vitákat váltott ki a szlovákiai politikai és szakmai körökben is. Szerintem a gazdaságpolitikában helye van a külföldi működőtőke befektetéseknek és a kkv-k támogatásának egyaránt. Szlovákiában a külföldi befektetők támogatásának legfontosabb eszköze a társasági nyereségadó elengedése, amihez nincs szükség extra költségvetési kiadásokra az adott évben.

Természetesen a külföldi befektető becsábítása után adóbevétel kiesésre lehet számítani, de ha a befektetőt nem sikerül bevonzani, akkor az ország az összes pozitív hatástól elesik. A kkv-k is profitálnak a nagy zöldmezős külföldi beruházásokból, sok szlovákiai kkv be tudott kapcsolódni a multinacionális vállalatok értékláncába és képes kiszolgálni azokat.

A gazdasági fejlődés mai szakaszában azonban már nagyobb figyelmet kell fordítani a hazai innovatív kkv-k támogatására,

mert ezek a munkahelyek hosszútávon fenttarthatóbbak, és ezek a vállalatok potenciálisan nagyobb hozzáadott értéket képesek termelni.

Dudás Tamás a komáromi Selye János Egyetemen tartott Kárpát-medencei geopolitikai konferencián Szlovákia gazdasági kihívásairól beszél 2019. június 27-én. Forrás: Körkép/Komjáthy Lóránt

Meddig folytatódhat az erős bérnövekedés Magyarországon és a közép-kelet-európai országokban?

Figyelembe véve a még mindig jelentős bérkülönbségeket a régió és Nyugat-Európa között, hiszem, hogy a reálbérek növekedése az elkövetkező években is magasabb lesz a régióban. A külföldi tulajdonban lévő vállalatok magasabb bérszínvonal mellett is nyereségesen tudnak működni a régióban,

a magasabb bérek viszont gondot jelenthetnek a hazai tulajdonban lévő vállalatoknak,

melyek termelékenysége minden régiós országban alacsonyabb a külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál.

Sokat vitatott téma a régiót érintő migráció. Nem venné el a vállalatok innovációs kedvét a munkaerő tömeges importálása? Mit gondol a migráció gazdasági hatásairól?

A munkaerő migrációja kényes téma a régióban. A tény az, hogy a mai rekord alacsony munkanélküliség mellett a visegrádi országok egyre nagyobb munkaerőhiánnyal küzdenek, és egyre több külföldi munkavállaló dolgozik ezekben a gazdaságokban. Szlovákiában a nyugati régiók munkapiaca már teljesen kimerült, ezért ma már több, mint 70 ezer nagyrészt szerb, román és ukrán vendégmunkás dolgozik az országban.

A nagy külföldi befektetők is egyre több külföldi vendégmunkást foglalkoztatnak, és ezzel a munkahelyteremtés pozitív hatásai elvesznek Szlovákia számára.

Mert külföldi tőkéből, külföldi dolgozókkal, szlovák támogatásokból és szlovák infrastruktúrát használva termelnek.

A külföldi vendégmunkások alacsonyabb bére ráadásul fékezi a szlovák bérnövekedést is,

ugyanis a szerb vagy román vendégmunkások hajlandóak alacsonyabb bérekért dolgozni.

Közép és hosszútávon figyelembe kell venni a régió negatív demográfiai helyzetét is: a népességcsökkenés miatt a rendelkezésre álló munkaerő száma is csökkenni fog. Ez további munkaerőhiányhoz fog vezetni, amit a külföldi vendégmunkások számának további növelésével lehet csak megoldani.

Ezt a problémát azonban ellensúlyozhatja a további robotizáció és a mesterséges intelligencia bevetése az iparban, mely több elemzés szerint is nagyszámú munkahely megszűnéséhez fog vezetni majd a régióban.

Melyek a fő mozgatórugói, illetve a legsúlyosabb korlátai a magyar és a régiós gazdaságok fejlődésének?

A közép-kelet-európai országok gazdaságainak legfontosabb elemei továbbra is a külföldi tulajdonban lévő vállalatok, melyek ugyan számban a vállalati szféra kisebb részét képezik, de a hozzáadott érték nagyobb részét termelik meg. Ezen vállalatok termelékenysége is magasabb, mint a hazai tulajdonban lévő vállalatoknak, és nagy szerepet játszanak a régió exportjában is.

Jó példa erre a szinte kizárólagosan külföldi tulajdonban lévő szlovákiai autóipar, amely egyértelműen a szlovák gazdaság húzóágazata. A régió legnagyobb korlátja szerintem az innováció alacsonyabb szintje, mely gátolja a hozzáadott érték és termelékenység növekedését. A régió gyenge teljesítményét jól mutatja az EU European Innovation Scoreboard tanulmány 2019-es kiadása is, mely szerint

a közép-európai uniós tagországok közül egyedül Észtország tartozik az erős innovátorok csoportjába.

A többi új tagország a mérsékelt vagy a gyenge innovátorok csoportjába tartozik. Ha a jövőben a régió valóban fel szeretne zárkózni Nyugat-Európához, akkor mindenképpen ez a jövőbeli felzárkózás kulcspontja. Természetesen ehhez szükséges egy modern oktatási rendszer is, mely felkészíti a diákokat a gyorsan változó világgazdaság kihívásaira.

A Makronóm egy vállalkozói konferencián tudósított, ahol Lannert Judit magyar oktatáskutató azt mondta, hogy a magyarkodás a hazai vállalatoknak halálos méreg. A magyarkodás az ő szavaival élve az iskolákban tapasztalható múltba révedést, köldöknézést, a hagyományokban dagonyázást és a zárt szemléletmódot jelenti, amit szerinte magunk mögött kell hagynunk. Ön szerint is el kellene szakadnunk a múltunktól és a hagyományainktól a fejlődés érdekében?

A hagyományainktól nem kell teljesen elszakadnunk, de tény az, hogy régiónk mélyen be van ágyazódva a gyorsan változó világgazdaságba, és gazdaságainkat ennek megfelelően alakítanunk, változtatnunk kell. Ebbe beletartozik a hazai tulajdonban lévő vállalatok nemzetköziesedése, külpiacra lépése és a jövőbe tekintő oktatási rendszerek létrehozása is.

Ha a régió országai ki akarnak törni az összeszerelő üzem skatulyából, akkor

mindenképpen olyan munkaerőre lesz szükségünk, mely képes önálló, kritikus gondolkodásra,

és meg tud felelni a 21. század kihívásainak.

Hogy viselnének egy újabb válságot a régiós országok? Jobb állapotban vannak most, mint 2008-ban?

Országaink gazdasági helyzete stabilnak mondható, de külső gazdasági sokkok nagy gondot tudnának okozni a régiónak. Alapvetően sok függ majd attól, hogy az esetleges világgazdasági válság mennyire lesz mély, és mennyi ideig fog tartani.

Egy rövidebb válságot a régió gazdaságai nagyobb gondok nélkül át tudnak vészelni,

mint ahogy azt a 2009-es globális recessziót követő évek is jól mutatták.  

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.