Elárulta a MÁV főigazgatója, mi lesz a vasútállomásokkal
Fekete Zoltán kijelentette, első a közlekedési, a vasúti funkció megtartása, ennek rovására fejleszteni nem lehet, de a helyi közösségek ellenében sem.
A magyar gazdaság az elmúlt két évben magasan a régiós átlag felett teljesített – véli Dudás Tamás, a Páneurópai Egyetem gazdaságtan és vállalkozás tanszékének dékánja, aki szerint a közép-kelet-európai régió és Magyarország fejlettsége olyan szintre ért, amelyen már van esélyük kilépni az összeszerelő üzem skatulyából. Ám ez szerinte csak egy olyan új gazdaságpolitikával valósulhat meg, amely az innovációt és a hazai kis- és középvállalkozásokat támogatja, ahelyett, hogy külföldi tőkéből, külföldi vendégmunkásokkal termelne.
A Makronóm régiónk közgazdászait kérdezi az aktuális gazdasági helyzetünkről. Interjúalanyaink között szerepelt már több nemzetközileg is elismert közgazdász, úgy mint Vladimir Vano, aki szerint a digitalizáció felszabítja a lelket, vagy Marcin Piasecki, aki a magyar munkaalapú társadalmat követendő példának nevezte. Helena Horská, a cseh Raiffeisen vezető közgazdásza külföldi befektetésekben és bérnövekedésben Magyarországot a régiós éllovasnak tartja, amire szükség is van, mert innovációs szempontból és gazdasági fejlettségben bőven van mit behoznia. Az osztrák Richard Grieveson szerint mindig a drága munkaerő okozta az ipari forradalmat és a növekvő bérek által kikényszerített beruházási robbanással épp egy új ipari forradalom küszöbén áll Magyarország. Ezúttal Dudás Tamást kérdeztük, aki 2015-ben részt vett a rangos Globális Versenyképességi Jelentés elkészítésében. Jelenleg nemcsak dékán a pozsonyi Páneurópai Egyetemen, hanem aktív oktató is. Tudományos pályafutása során részletesen elemezte a közép- és kelet európai régió gazdasági helyzetét, számos publikáció fűződik a nevéhez.
Hogyan értékeli Közép- és Kelet-Európa gazdasági kilátásait?
Az elkövetkező években a közép-kelet-európai országok stabil gazdasági növekedésnek néznek elébe,
ez azonban 2020 után fokozatosan lassulni fog. A gazdasági növekedés várható üteme a nyugat-európai országoknál gyorsabb lesz, de csak egy-másfél százalékponttal, ami a gazdasági felzárkózás lassabb tempóját vetíti előre.
Figyelembe kell venni azt is, hogy a régió országai nagyon nyitott gazdaságok, ezért különösen érzékenyek a világgazdaság helyzetének változásaira, és az ebből következő külső gazdasági sokkokra.
Gazdasági szempontból a közép-kelet-európai régió melyik országa a legsikeresebb napjainkban?
Jelenleg mindenképpen Csehországot emelném ki, mely ma már eléri az unió egy főre eső GDP-jének 90 százalékát. A cseh gazdaság jól teljesített az elmúlt években, ez látható a rendkívül alacsony munkanélküliségben is, ami ma a legalacsonyabb az egész unióban. Ezzel együtt a cseh bérek is a legmagasabbak a régióban.
Csehország a közép-európai átlag felett költ kutatás-fejlesztésre, ami jelentősen javítja a gazdasági növekedés fenntarthatóságának esélyeit.
Sínpárok az Érchegység egyik bányájában, az északnyugat-csehországi Jáchymov város közelében 2019. július 10-én. A Szászországgal északkelet-délnyugati irányban mintegy 150 kilométeren természetes határt képező hegység több, iparilag fontos fém lelőhelye, amelyet a középkor óta bányásznak. Forrás: MTI/EPA/Martin Divisek
Mi történt a tátrai tigris lendületével, mely fénykorában a tíz százalékos növekedést is megugrotta? Milyen tényezők állnak a szlovák gazdasági növekedés lassulása mögött?
Szlovákia gazdasági növekedése a tátrai tigris éveiben, azaz 2002 és 2008 között nagyrészt a nagy zöldmezős külföldi beruházásokon alapult, melyek az elektrotechnikai iparban és főleg az autóiparban voltak jelentősek. Ezekben az években két nagy autógyár indult el Szlovákiában, és a már jelenlévő Volkswagen is jelentősen bővítette gyártási kapacitását. Ez a modell hosszú távon fenntarthatatlan volt, ugyanis
nem reális, hogy a magas GDP-növekedést kizárólag újabb és újabb nagy befektetésekkel tartsuk fenn.
Ez hozzájárult a gazdasági növekedés lassulásához a nagy gazdasági válság után, ugyanis a Jaguar Land Rover autógyáron kívül ekkor már nem sikerült további nagy befektetéseket bevonzani az országba. Az olcsó munkaerőn alapuló gazdasági modell kifulladásához hozzájárult az is, hogy a csökkenő munkanélküliségnek köszönhetően a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége is jelentősen csökkent, főleg Szlovákia nyugati régióiban.
Magyarország gazdasági növekedése a szlovákkal ellentétben viszont stabil öt százalék körüli maradt, nem lassult. Mi lehet ennek az oka?
A magyar gazdaság az elmúlt két évben valóban magasan a régiós átlag felett teljesített,
ami az adatoknak köszönhetően nagymértékben a beruházásoknak köszönhető, amelyek a gazdasági növekedés mintegy felét tették ki. A növekedésben kiemelkedően nagy szerepet játszottak az elmúlt években az építőipari beruházások, mely 2018-ban például a GDP 13,8 százalékát hozta létre.
Nem elhanyagolható az EU-s források szerepe sem, melyek az elmúlt években jelentősen hozzájárultak a beruházások magas volumenéhez. A beruházások ilyen a szintje hosszú távon szintén nem fenntartható, amit a következő évek elemzései ki is mutatnak, és a magyar gazdaság növekedése várhatóan a közép-európai átlagra esik majd vissza.
Melyik közép-kelet-európai ország érte el a legmagasabb reálbér-növekedést az elmúlt tíz évben?
A globális gazdasági válság utáni alacsony inflációs évtizednek köszönhetően mind a négy visegrádi ország dinamikus reálbér növekedést könyvelt el. A reálbérek növekedése különösen az elmúlt néhány évben gyorsult fel, amikor a csökkenő munkanélküliségnek köszönhetően egyre égetőbb munkaerőhiány alakult ki, mely a bérek dinamikusabb növekedéséhez vezetett.
Az elmúlt két évben a reálbérek Magyarországon növekedtek a leggyorsabban,
de itt volt a legalacsonyabb átlagbér a V4-es országok közül.
Mely országok voltak a legsikeresebbek a közvetlen külföldi beruházások bevonzásában és az ipari termelésben az elmúlt évtizedekben?
A külföldi közvetlen beruházások terén egyértelműen a V4-es országok tekinthetőek a legsikeresebbnek Közép-Európában. A nagy zöldmezős beruházások terén ezen országok dominanciája egyértelmű, szinte mindegyik nagy befektetés ide érkezett. Ami az egyes országok sikerességét illeti, az egy főre eső külföldi működőtőke-állományt tekintve Csehország a legsikeresebb, Szlovákia és Magyarország fej-fej mellett halad, és a negyedik helyet Lengyelország foglalja el.
Az elmúlt két évtizedben mind a négy visegrádi ország képes volt nagy zöldmezős beruházások bevonzására, ezt jól mutatja például az autóipar, amely mindegyik országban nagy szerepet játszik, és döntő mértékben külföldi befektetéseken alapszik.
A közelmúltban heves verseny alakult ki Szlovákia és Magyarország között a BMW új gyáregységéért. A BMW végül Magyarországot választotta. Miért döntött így?
Mivel a befektetők nem szokták indokolni döntésük okait, ezért erről csak találgatni lehet. Magyarország mellett szólt bizonyosan az alacsony társasági nyereségadó, mely ma sokkal alacsonyabb, mint Szlovákiában. Szerepet játszhatott a döntésben az is, hogy a Szlovákia által kínált kassai telephely infrastrukturálisan nem volt a legideálisabb, ugyanis a Pozsonyt és Kassát összekötő autópálya még mindig nem készült el, és a jelenlegi tervek szerint az utolsó szakaszok építése csak 2024 körül fejeződik be.
Spekulálhatunk arról is, hogy a debreceni gyártelep közelebb van Szerbiához és Romániához, ugyanis
a munkaerőpiac jelenlegi helyzete mellett nagy esély van arra, hogy a gyár működtetéséhez külföldi vendégmunkásokra is szükség lesz.
Ne feledjük a befektetési támogatások szerepét sem, az uniós szabályoknak köszönhetően a debreceni telephely számára a magyar kormány magasabb befektetési támogatást volt képes nyújtani.
Szinte naponta avatnak új üzemet Magyarországon – nézze meg a magyar és a német ipar meglepő szétválását a Takarékbank vezető elemzőjének ábráján a Makronóm cikkében!
Munkagépek dolgoznak a leendő BMW-gyár építési területén Debrecen közelében 2019. június 14-én. Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt
Jó az nekünk egyáltalán, ha betelepül hozzánk még egy multi? Meddig tartható fenn a külföldi működőtőkére épített növekedési modell a régióban?
A nagy zöldmezős külföldi működőtőke befektetéseknek megvannak a maguk előnyei és hátrányai. Nézetem szerint a gazdasági fejlődés bizonyos szakaszában a rendszerváltás után a nagy zöldmezős beruházások bevonzása sikeres modell volt, ezek ugyanis sok munkahelyet tudtak közvetlenül és közvetetten teremteni, és hozzájárultak a GDP növekedéshez. Ennek azonban ára is van, elsősorban állami befektetési támogatások és magas profit repatriáció, azaz a profit kivitele formájában.
A jelenlegi alacsony munkanélküliség mellett egy gazdaságpolitikai váltásra van szükség,
mely előtérbe helyezi a nagyobb hozzáadott értéket teremtő, ideális esetben hazai vállalatok támogatását. Ez megjelenhet például az innovatív kis- és középvállalatok támogatásának formájában.
Milyen hatással van ön szerint a külföldi tőke a hazai kis- és középvállalati (kkv) szektor finanszírozására, tudásfejlesztésére, fejlődésére?
Ez a kérdés komoly vitákat váltott ki a szlovákiai politikai és szakmai körökben is. Szerintem a gazdaságpolitikában helye van a külföldi működőtőke befektetéseknek és a kkv-k támogatásának egyaránt. Szlovákiában a külföldi befektetők támogatásának legfontosabb eszköze a társasági nyereségadó elengedése, amihez nincs szükség extra költségvetési kiadásokra az adott évben.
Természetesen a külföldi befektető becsábítása után adóbevétel kiesésre lehet számítani, de ha a befektetőt nem sikerül bevonzani, akkor az ország az összes pozitív hatástól elesik. A kkv-k is profitálnak a nagy zöldmezős külföldi beruházásokból, sok szlovákiai kkv be tudott kapcsolódni a multinacionális vállalatok értékláncába és képes kiszolgálni azokat.
A gazdasági fejlődés mai szakaszában azonban már nagyobb figyelmet kell fordítani a hazai innovatív kkv-k támogatására,
mert ezek a munkahelyek hosszútávon fenttarthatóbbak, és ezek a vállalatok potenciálisan nagyobb hozzáadott értéket képesek termelni.
Dudás Tamás a komáromi Selye János Egyetemen tartott Kárpát-medencei geopolitikai konferencián Szlovákia gazdasági kihívásairól beszél 2019. június 27-én. Forrás: Körkép/Komjáthy Lóránt
Meddig folytatódhat az erős bérnövekedés Magyarországon és a közép-kelet-európai országokban?
Figyelembe véve a még mindig jelentős bérkülönbségeket a régió és Nyugat-Európa között, hiszem, hogy a reálbérek növekedése az elkövetkező években is magasabb lesz a régióban. A külföldi tulajdonban lévő vállalatok magasabb bérszínvonal mellett is nyereségesen tudnak működni a régióban,
a magasabb bérek viszont gondot jelenthetnek a hazai tulajdonban lévő vállalatoknak,
melyek termelékenysége minden régiós országban alacsonyabb a külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál.
Sokat vitatott téma a régiót érintő migráció. Nem venné el a vállalatok innovációs kedvét a munkaerő tömeges importálása? Mit gondol a migráció gazdasági hatásairól?
A munkaerő migrációja kényes téma a régióban. A tény az, hogy a mai rekord alacsony munkanélküliség mellett a visegrádi országok egyre nagyobb munkaerőhiánnyal küzdenek, és egyre több külföldi munkavállaló dolgozik ezekben a gazdaságokban. Szlovákiában a nyugati régiók munkapiaca már teljesen kimerült, ezért ma már több, mint 70 ezer nagyrészt szerb, román és ukrán vendégmunkás dolgozik az országban.
A nagy külföldi befektetők is egyre több külföldi vendégmunkást foglalkoztatnak, és ezzel a munkahelyteremtés pozitív hatásai elvesznek Szlovákia számára.
Mert külföldi tőkéből, külföldi dolgozókkal, szlovák támogatásokból és szlovák infrastruktúrát használva termelnek.
A külföldi vendégmunkások alacsonyabb bére ráadásul fékezi a szlovák bérnövekedést is,
ugyanis a szerb vagy román vendégmunkások hajlandóak alacsonyabb bérekért dolgozni.
Közép és hosszútávon figyelembe kell venni a régió negatív demográfiai helyzetét is: a népességcsökkenés miatt a rendelkezésre álló munkaerő száma is csökkenni fog. Ez további munkaerőhiányhoz fog vezetni, amit a külföldi vendégmunkások számának további növelésével lehet csak megoldani.
Ezt a problémát azonban ellensúlyozhatja a további robotizáció és a mesterséges intelligencia bevetése az iparban, mely több elemzés szerint is nagyszámú munkahely megszűnéséhez fog vezetni majd a régióban.
Melyek a fő mozgatórugói, illetve a legsúlyosabb korlátai a magyar és a régiós gazdaságok fejlődésének?
A közép-kelet-európai országok gazdaságainak legfontosabb elemei továbbra is a külföldi tulajdonban lévő vállalatok, melyek ugyan számban a vállalati szféra kisebb részét képezik, de a hozzáadott érték nagyobb részét termelik meg. Ezen vállalatok termelékenysége is magasabb, mint a hazai tulajdonban lévő vállalatoknak, és nagy szerepet játszanak a régió exportjában is.
Jó példa erre a szinte kizárólagosan külföldi tulajdonban lévő szlovákiai autóipar, amely egyértelműen a szlovák gazdaság húzóágazata. A régió legnagyobb korlátja szerintem az innováció alacsonyabb szintje, mely gátolja a hozzáadott érték és termelékenység növekedését. A régió gyenge teljesítményét jól mutatja az EU European Innovation Scoreboard tanulmány 2019-es kiadása is, mely szerint
a közép-európai uniós tagországok közül egyedül Észtország tartozik az erős innovátorok csoportjába.
A többi új tagország a mérsékelt vagy a gyenge innovátorok csoportjába tartozik. Ha a jövőben a régió valóban fel szeretne zárkózni Nyugat-Európához, akkor mindenképpen ez a jövőbeli felzárkózás kulcspontja. Természetesen ehhez szükséges egy modern oktatási rendszer is, mely felkészíti a diákokat a gyorsan változó világgazdaság kihívásaira.
A Makronóm egy vállalkozói konferencián tudósított, ahol Lannert Judit magyar oktatáskutató azt mondta, hogy a magyarkodás a hazai vállalatoknak halálos méreg. A magyarkodás az ő szavaival élve az iskolákban tapasztalható múltba révedést, köldöknézést, a hagyományokban dagonyázást és a zárt szemléletmódot jelenti, amit szerinte magunk mögött kell hagynunk. Ön szerint is el kellene szakadnunk a múltunktól és a hagyományainktól a fejlődés érdekében?
A hagyományainktól nem kell teljesen elszakadnunk, de tény az, hogy régiónk mélyen be van ágyazódva a gyorsan változó világgazdaságba, és gazdaságainkat ennek megfelelően alakítanunk, változtatnunk kell. Ebbe beletartozik a hazai tulajdonban lévő vállalatok nemzetköziesedése, külpiacra lépése és a jövőbe tekintő oktatási rendszerek létrehozása is.
Ha a régió országai ki akarnak törni az összeszerelő üzem skatulyából, akkor
mindenképpen olyan munkaerőre lesz szükségünk, mely képes önálló, kritikus gondolkodásra,
és meg tud felelni a 21. század kihívásainak.
Hogy viselnének egy újabb válságot a régiós országok? Jobb állapotban vannak most, mint 2008-ban?
Országaink gazdasági helyzete stabilnak mondható, de külső gazdasági sokkok nagy gondot tudnának okozni a régiónak. Alapvetően sok függ majd attól, hogy az esetleges világgazdasági válság mennyire lesz mély, és mennyi ideig fog tartani.
Egy rövidebb válságot a régió gazdaságai nagyobb gondok nélkül át tudnak vészelni,
mint ahogy azt a 2009-es globális recessziót követő évek is jól mutatták.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.