A kevés húst tartalmazó étrend karbonlábnyoma kisebb, mint a hagyományos tejet-tojást fogyasztó vegetáriánusé egy új amerikai tanulmány szerint.
A Johns Hopkins kutatói az egyének és az országok szintjén is megvizsgálták az éhezés felszámolása és a klímavédelem lehetséges útjait – írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
Olyan modellt dolgoztak ki, amely megvizsgálta, hogyan hatnának az étrendi változások az egyes emberek és az országok szintjén az üvegházhatású gázok kibocsátására és az ivóvíz-felhasználásra. Ezzel a modellel kilenc növényi alapú étrend hatásait elemezték, ezek között volt mások mellett vöröshúsmentes, a halat, valamint a tejet-tojást megengedő (lakto-ovo vegetáriánus) és a csak növényi, vagyis vegán táplálkozás is.
Megállapították, hogy a tápláléklánc alsó részén elhelyezkedő állatokat – kis halakat, puhatestűeket – tartalmazó étrendek majdnem olyan környezetbarátok, mint a kizárólag növényi étrend.
Kétharmadvegán az új trend
Az is kiderült a modellekből, hogy az állati termékeket kétharmadával csökkentő, úgynevezett „kétharmadvegán” étrendnek kisebb volt az éghajlati és vízfogyasztási hatása, mint a hagyományosabb lakto-ovo vegetáriánusnak.
„Nem találtunk egyetlen, mindenki számára megfelelő étrendet, amely mind a táplálkozási, mind az éghajlatvédelmi kihívásoknak megfelelne, nagyon sok függ az egyes országok körülményeitől” – mondta Keeve Nachman, a tanulmány vezető szerzője, a Johns Hopkins élhető jövőt kutató központja élelmiszertermelési és közegészségügyi programjának igazgatója.
A szerzők a magas jövedelmű országoknak azt ajánlják, hogy a klíma védelmében és a táplálkozással összefüggő betegségek és halálozások megelőzésére
támogassák a növényi alapú étrendeket,
figyelembe véve azonban többek között a kulturális preferenciákat.
„A karbonlábnyom különbségeit valójában nagyrészt a tejtermékek fogyasztásának eltérései magyarázzák. Ugyanakkor ezek a termékek fontos szerepet játszanak a gyerekek alultápláltságának és növekedési elmaradásának megelőzésében” – mondta Martin Bloem, a Johns Hopkins élhető jövőt kutató központjának igazgatója.
Fontos, hol készül az étel
Az élelem származása erősen befolyásolja a klímát
a kutatók szerint. Ha ugyanannyi marhahúst Paraguayban állítanak elő, az majdnem 17-szer annyi üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mintha Dániában termelnék.
A különbség gyakran származik a legelők kialakítása miatti erdőirtásból.
Fontos, honnan származik az étel, a kereskedelemnek nagy hatása van az egyes országok élelmezéssel kapcsolatos karbonlábnyomára és ivóvíz-felhasználására – írták a kutatók.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Sőt egyből kettő is megjelent magyarul! A SETI abban segít, hogy felvegyük a kapcsolatot az űrben lévő élettel, míg az Androméda játékosai az űr sötétjében küzdenek meg az idegenekkel – és egymással.
A Nézőpont Intézet ismét felmérte a nemzetközi sajtómegjelentéseket. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár úgy látja, szisztematikus narratíva-háború zajlik napjainkban.
Mik azok a jó gyakorlatok, amelyek mind Budapesten, mind vidéken enyhíthetik a hajléktalanhelyzetet? Ezekről kérdeztük Zagyva Richárdot, a Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettesét. Feketéné Szabó Márta, a Kaposvári Karitász igazgatója pedig bemutatta nekünk a Szent Lázár Ház mindennapjait , ahol olyan, egykor hajléktalan férfiak élnek, aki szeretnének visszatalálni a mindennapokba.
Az éttermek fő célcsoportját az élményorientált, fiatal, jól kereső férfiak alkotják – rájuk építhet a hazai vendéglátás.
A technológiai óriáscégek világa egy ember alkotta szörnyeteg, amellyel szemben a nyugati kormányok vesztésre állnak. Miben jár előrébb Kína? A helyes stratégia Amerika és Európa számára is a kooptálás lenne, állítja a Cambridge-i Egyetem politikatudósa.
Részvételi adatok, trendek, izgalmas események: folyamatosan szállítjuk a híreket a németországi választásról!
Türingiában közel kétszer annyian mentek el szavazni délelőtt, mint legutóbb.
