Új mutatót villantott Áder János: kútba dobhatjuk a GDP-t?
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Magyarország olyan ipari szerkezetet épített fel, amivel csak a nála jóval gazdagabb országok büszkélkedhetnek. Az ipar által előállított hozzáadott értékben a high-tech szektor részaránya a 70 százalékot közelíti az IMF adatai szerint. Ezzel hazánk szinte rekorder: előzi Németországot, az USA-t, Nagy-Britanniát, az északi országokat vagy Ausztriát.
Kínai-magyar különutasság
Lengyelország e tekintetben rendkívüli hátrányban van: a high-tech szektor aránya kevesebb mint 20 százalék, pedig az ország jövedelmi szintje (egy főre jutó GDP-ben mérve) közel azonos Magyarországéval. Hazánk tehát a lengyel jövedelmi szinten német ipari szerkezetet képes felmutatni. Persze a lengyel iparnak is van erőssége, az például több hazai, nemzeti multival rendelkezik.
Érdekesség Kína esete is, amely innovációs protekcionizmusával és határozott iparpolitikájával már most azon az ipari fejlettségi szinten áll, mint Franciaország, Spanyolország, Olaszország és megelőzte Belgiumot is.
A tudás és technológia itt van és még sincs
Az ország fejlettségi szintjéhez képest kimagasló magyar ipar sikere annak is köszönhető, hogy a magyar gazdaság kedvező földrajzi elhelyezkedésének, adózásának, képzett munkaerejének és politikai stabilitásának köszönhetően vonzó a fejlesztéseket végző külföldi vállalatok számára is.
Magyarország így sikeresen csatlakozik rá a nemzetközi értékláncokra, hogy az azokban rejlő tudást becsatornázza gazdaságába. Bizonyítja ezt, hogy a magyar exportban uniós szinten a legmagasabb a high-tech szektor aránya. Ami azt jelenti, hogy a magyar munkaerő jól ismeri a jövő technológiáit – de az is igaz, hogy többnyire egyelőre külföldi vállalatoknál kamatoztatja e tudást, így erőfeszítéseiből sok esetben nem hazai hozzáadott érték, tőkejövedelem és profit keletkezik.
A tudás és a jövő itt van, de nem egyenletesen érkezett el
minden régióba és ágazatba, ezért indokolt a magyar kkv-szektor minden szakpolitikai eszközzel való támogatása és a magyar multik felépítése.
(Címlapkép: Önvezetőautó-szimulátor a thyssenkrupp budapesti fejlesztőközpontjának szakmai nyílt napján a zsámbéki Drive Campen 2018. június 21-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.