Azerbajdzsán újabb külföldi piacokra kíván betörni, termékeit a közép-kelet-európai országokba szeretné szállítani. Lengyelországgal már erős a gazdasági kapcsolat, de az ország terve az, hogy a régió többi országával is hasonló együttműködést érjen el.
A „Made in Azerbaijan” címkével megjelölt termékeit szeretné Közép-Európába szállítani Azerbajdzsán.
Nemat Nagdaliyev, az ország kereskedelmi képviselője szerint a közeljövőben Azerbajdzsán bővíteni fogja Közép-Európában a kereskedőházi hálózatát. Németországban, Csehországban és Magyarországon is terveznek kereskedőházakat nyitni – mondta el Nagdaliyev.
Nagdaliyev hangsúlyozta, hogy a Gazdasági Minisztérium kezdeményezésével létrejött Azerbajdzsáni Kereskedőház a „Made in Azerbaijan” „márka” termékeit vezeti be a lengyel piacra, támogatva az azerbajdzsáni áruk Lengyelországba irányuló exportjának előmozdítását és bővítését. Azt is elárulta, hogy a lengyel kereskedőházban 30 különböző azerbajdzsáni cég által gyártott termék kapható, kezdve az alkoholos italoktól a szárított gyümölcsökig, a teáktól a lekvárokig.
„Jelenleg mintegy 20 lengyel vállalat működik az azerbajdzsáni szolgáltatások, ipar és kereskedelem bővítésén” – mondta Nagdaliyev. Azt is elárulta, hogy az összes Lengyelországba exportált azerbajdzsáni termék közül a mogyoróból készült termékek és a gránátalmából készített gyümölcslé iránt alakult ki a legnagyobb kereslet.
A kereskedelmi képviselő arról is beszámolt, hogy a lengyel piac felmérése után a textilkereskedelmet nagyon jövedelmező üzletnek találták, éppen ezért textilt is exportálnának Lengyelországba, de ennek lehetőségét még tárgyalja a két fél. „A jövőben az azerbajdzsáni textiltermékek exportját nemcsak Lengyelországba, hanem Közép-Európa többi országába is tervezzük” – tette hozzá Nagdaliyev.
Az Azerbajdzsáni Kereskedőház 2018 óta működik Varsóban és az azerbajdzsáni termékek exportjának előmozdításán dolgozik. Azerbajdzsán és Lengyelország a közelmúltban fontos dokumentumokat írt alá a Bakuban tartott Azerbajdzsán-Lengyel Üzleti Fórumon a két ország együttműködésről.
2018-ban a két ország közötti kereskedelmi forgalom 34 százalékkal nőtt a 2017-es állapothoz képest.
Lengyelország eddig több mint 20 millió dollárt fektetett be Azerbajdzsánba, míg Azerbajdzsánnak a lengyel gazdaságba irányuló befektetései csa 6,5 millió dollárra rúgtak.
Ezenkívül Azerbajdzsánnak és Lengyelországnak is jelentős tervei vannak az együttműködés kibővítésére a mezőgazdasági, ipari, telekommunikációs, idegenforgalmi és energiaágazatokban egyaránt.
A tavalyi összesítést magasan az Egyesült Államok vezeti, amely 3,2 ezermilliárd dollárért vásárolt magának termékeket szerte a világból. Érdemes lesz figyelni, hogy a beígért Trump-vámok után miként alakul majd a tabella.
Az azeriek kritikusak a nyugati diplomaták véleménye miatt.
Októberben a külkereskedelmi termékforgalom érdekes képet mutatott: az export csökkent, míg az import kismértékben bővült. A Makronóm Intézet gyorselemzése szerint az export visszaesését elsősorban a csökkenő külpiaci kereslet okozhatta. Ám Németországban kedvező jelek mutatkoznak, a nagy rendelések is inkább pozitív irányba húzzák a számokat. Az importot a fogyasztás növekedése támogatta. Az erősödő külső kereslet és a termőre forduló beruházások jövőre növelhetik az exportot.
Kínát természetesen nem lehet megütni, 3400 milliárd dollárnyi exportjával magasan veri a mezőnyt.
A globalizáció és a technológiai fejlődés a szervezett bűnözés virágzásához vezet.
Döbbenetes adatokat közöltek.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
