Ezt is megéltük: irigykedve harcolnak Magyarország ellen a spanyolok
Fontos mutatóban teljesítünk ötször jobban.
Korábban úgy tűnt, hogy a multik behozzák a tudást és a tőkét, de mára kiderült, hogy a mérleg mégsem egyértelműen pozitív – mondta Koren Miklós a Magyar Vállalatok 2030 konferencián, egyetértve Orbán Krisztiánnal, aki úgy vélte, hogy ma már nem feltétlenül tekinthető előnynek, ha egy újabb multi Magyarországra jön. Például azért, mert túl magas béreket kínál, ami akadályozhatja a magyar vállalkozó szellem kibontakozását. Tudósításunk a konferenciáról, ahol még azt is megkockáztatták, hogy a kormánynak ki kell választania és évtizedekig kell támogatnia azokat az ágazatokat, melyekben versenyképessé szeretnénk válni.
Vezetői képességekben nem vezetünk
Jaksity György a World Economic Forum adataira hivatkozva kijelentette, hogy
Szerinte a menedzsment tudás hiánya a fő probléma, azaz a munkavállalók felkészültsége hatalmas lemaradást mutat a hozzánk hasonló országokhoz, mint például Csehországhoz és Lengyelországhoz képest. Nagy Tamás szintén a vezetői képességek hiányát emelte ki a fő versenyképességi problémaként.
Jaksity György
Erre Koren Miklós, a CEU kutatója vágott közbe, ugyanis szerinte
Koren professzor óvva intett az elhamarkodott következtetésektől, szerinte ugyanis a menedzsment az nem valami olyasmi, mint egy technológia, amit könnyen és jól meg lehet mérni.
Orbán Krisztián a fő problémánkat a külföldi multik túlsúlyában látta és egy tanulmányt idézett, amely szerint a magyar GDP felét külföldi vállalatok termelik ki, ami a legmagasabb az EU-ban. Kiemelte, hogy
Orbán szerint a nálunk lévő multik pedig nem önálló vállalatok olyan értelemben, hogy egy külföldi anyavállalat lerakatai csupán. Mivel a külföldi érdekeket szolgálják ki, nem hozhatnak önálló döntéseket, így az ott dolgozó magyar menedzserek sem gyakorolhatnak döntéshozói szerepet, ezért nem is fejlődhetnek teljes értékű, önálló vezetővé.
Orbán Krisztián
A külföldi multik másik nagy problémájaként említette Orbán Krisztián, hogy azok
így a magyar dolgozók elégedettek, ezért nem fognak össze és nem hoznak létre spin-off cégeket, melyek beszállítói lehetnének a multiknak.”
Orbán Krisztián hangsúlyozta, hogy mivel a magyar vállalkozók többsége nem tud versenyezni a külföldi mamutcégekkel, csaláshoz folyamodik, amiben az állam még segítő kezet is nyújt nekik a rendszerváltás óta. „A magyar állam segítsége jelenthette azt, hogy
másik oldalon pedig mindenfajta állami támogatást adunk nekik” – vélekedett.
Szerinte ez azért volt probléma, mert így egyre több hazai cég kezdett el „járadékvadászatból” élni, akik mostanra az állami források nélkül működésképtelenné válnának. Példaként hozta fel, hogy
Az addig elterjedt gyakorlat, az áfacsalás már nem volt kivitelezhető és kellő mennyiségű forrás nélkül maradtak ezek a vállalkozások. Azonban szerinte a járadékvadászat nem csak a kiskereskedelemben burjánzott el, hanem más piaci szegmensekben is.
A kormány segítsége kell
Az állami támogatások fontosságát hangsúlyozta Nagy Tamás, amivel ő a saját erőből is működőképes magyar vállalatokat erősítené meg.
nemzetközi szinten és azokat kell fejlesztenie, támogatással ellátnia.
Ilyen ágazatok lehetnek a gyógyszeripar és a fintech, de az illóolajokban is erősek vagyunk, azonban kicsi országnak számítunk és nem lehet mindenre lőni. Kell választani két-három súlypontot és tíz-húsz éven keresztül főleg ezekre fókuszálni – hangsúlyozta Nagy a határozott és utat mutató iparpolitika szerepét, mely javaslattal beszélgetőpartnerei is egyetértettek.
Mikor Jaksity György vette át a szót, kiemelte, hogy vannak jó állami támogatások, viszont nem azok kapják meg akiknek kellene.
– mondta Jaksity.
Orbán Krisztián viszont vitába szállt Jaksity erős kritikájával, mert szerinte ez egy fejlődési stádium része, ami nem csak Magyarországot jellemzi, hanem sok más olyan országot is, akik a mi fejlettségi szintünkön állnak. Ezt az állítását a Transparency International korrupciós indexével támasztotta alá, mely szerint a vásárlóerő paritáson számított egy főre eső GDP és a „haveroknak” juttatott támogatások aránya összefügg.
– összegezte megállapításait Orbán Krisztián.
Orbán azonban látta a fényt az alagút végén: szerinte ha még jobban vissza tudjuk szorítani a járadékvadászatot és le tudjuk lassítani a külföldi multik benyomulását, akkor a versenyképes magyar vállalatok megerősödnek és olyan fejlettségi szintre ugrunk, melyen már nincs szükség így támogatni a hazai cégeket. „Ha bejön még egy multi cég én azt nem tekinteném előnyösnek, nem triviális ez már” – húzta alá.
Koren professzor egyetértett az előtte szólóval annak ellenére, hogy pár éve inkább még a külföldi multik mellett érvelt.
– magyarázta véleményének változását a professzor.
Koren Miklós
Gazdasági ciklusváltás
Jaksity kifejtette, hogy borúsan látja a következő időszakot, mivel ez a fellendülési ciklus kezd kifulladni. Ezt a munkaerőpiac kiszáradása is jelzi, hiszen még magas fizetésemelések mellett is nehéz megtartani a dolgozókat és meglátása szerint pont ez lesz az oka a következő recessziónak, mert gátat szab a növekedésünknek.
– ismerte el, hozzátéve, hogy „egy recesszió senkinek sem szokott örömöt okozni”.
Orbán Krisztián nem látja ilyen borúsan a helyzetet, sőt ő még üdvözölne is egy recessziót, mert ekkor az államnak kevesebb pénze jutna a cégek támogatására, ami nagy eséllyel kiszorítaná a járadékvadászokat, így a fenntarthatóan működő, hatékony magyar vállalatok erősödhetnének meg a piacon, a válságtól a gazdaság egyfajta tisztulását várná tehát.
„A lendületben lévő építőiparunk valószínűleg olyan vonzó lesz Európában, hogy
– lepte meg a hallgatóságot Orbán Krisztián, ami az építőipar márciusi 67,6 százalékos növekedésével, a magyar gazdaság minden elemzőt meglepő több mint öt százalékos első negyedéves növekedésével, illetve a magyar iparnak az euróövezeti lassulással szembeni növekedésével nem tűnik túlzó megállapításnak.
(Fotók: CEU, GazdaságTV)