CEU-professzor: Eddig azt gondoltam, hogy jó nekünk, ha bejön a multi

A „Magyar vállalatok 2030 – túl a selejtezőn?” névre keresztelt konferencián a közgazdász szakma képviselői keresték a választ arra, hogy miként lehet sikeres egy magyar vállalkozás napjainkban, illetve milyen jövőbeli kihívásokkal kell szembesülniük a magyar cégeknek. A kerekasztalnál Koren Miklós, a CEU professzora, Nagy Tamás az EBRD igazgatója, Jaksity György, a Concorde Értékpapír alapítója és elnöke, illetve Orbán Krisztián, az Oriens Holding vezetője ült.

Vezetői képességekben nem vezetünk

Jaksity György a World Economic Forum adataira hivatkozva kijelentette, hogy

Szerinte a menedzsment tudás hiánya a fő probléma, azaz a munkavállalók felkészültsége hatalmas lemaradást mutat a hozzánk hasonló országokhoz, mint például Csehországhoz és Lengyelországhoz képest. Nagy Tamás szintén a vezetői képességek hiányát emelte ki a fő versenyképességi problémaként.

Jaksity György

Erre Koren Miklós, a CEU kutatója vágott közbe, ugyanis szerinte

nagyon kevés hazai kutatás van a menedzsmentről, így nem igazán tudjuk még, mennyire fontos a gyakorlatban.

Koren professzor óvva intett az elhamarkodott következtetésektől, szerinte ugyanis a menedzsment az nem valami olyasmi, mint egy technológia, amit könnyen és jól meg lehet mérni.

Orbán Krisztián a fő problémánkat a külföldi multik túlsúlyában látta és egy tanulmányt idézett, amely szerint a magyar GDP felét külföldi vállalatok termelik ki, ami a legmagasabb az EU-ban. Kiemelte, hogy

a kilencvenes évektől kezdve a külföldi multik betelepítését szorgalmazta szinte minden magyar kormány. 

Orbán szerint a nálunk lévő multik pedig nem önálló vállalatok olyan értelemben, hogy egy külföldi anyavállalat lerakatai csupán. Mivel a külföldi érdekeket szolgálják ki, nem hozhatnak önálló döntéseket, így az ott dolgozó magyar menedzserek sem gyakorolhatnak döntéshozói szerepet, ezért nem is fejlődhetnek teljes értékű, önálló vezetővé.

Orbán Krisztián

A külföldi multik másik nagy problémájaként említette Orbán Krisztián, hogy azok

„túl magas béreket kínálnak,

így a magyar dolgozók elégedettek, ezért nem fognak össze és nem hoznak létre spin-off cégeket, melyek beszállítói lehetnének a multiknak.”

Orbán Krisztián hangsúlyozta, hogy mivel a magyar vállalkozók többsége nem tud versenyezni a külföldi mamutcégekkel, csaláshoz folyamodik, amiben az állam még segítő kezet is nyújt nekik a rendszerváltás óta. „A magyar állam segítsége jelenthette azt, hogy

félrenézünk, amikor a magyar vállalkozó áfát csal, félrenézünk, amikor nem tartja be a munkabiztonsági előírásokat, félrenézünk mindig, hogy ő versenyezni tudjon a nyugati vállalatokkal,

másik oldalon pedig mindenfajta állami támogatást adunk nekik” – vélekedett.

Szerinte ez azért volt probléma, mert így egyre több hazai cég kezdett el „járadékvadászatból” élni, akik mostanra az állami források nélkül működésképtelenné válnának. Példaként hozta fel, hogy

amikor a kormány bevezette az online kasszákat, az addig járadékvadászatból élő kiskereskedelmi vállalatok hirtelen nagy nehézségekkel találták szembe magukat.

Az addig elterjedt gyakorlat, az áfacsalás már nem volt kivitelezhető és kellő mennyiségű forrás nélkül maradtak ezek a vállalkozások. Azonban szerinte a járadékvadászat nem csak a kiskereskedelemben burjánzott el, hanem más piaci szegmensekben is.

A kormány segítsége kell

Az állami támogatások fontosságát hangsúlyozta Nagy Tamás, amivel ő a saját erőből is működőképes magyar vállalatokat erősítené meg.

Nagy szerint a kormánynak ki kell választania azokat az ágazatokat, melyekben versenyképesek lehetünk

nemzetközi szinten és azokat kell fejlesztenie, támogatással ellátnia.

Ilyen ágazatok lehetnek a gyógyszeripar és a fintech, de az illóolajokban is erősek vagyunk, azonban kicsi országnak számítunk és nem lehet mindenre lőni. Kell választani két-három súlypontot és tíz-húsz éven keresztül főleg ezekre fókuszálni – hangsúlyozta Nagy a határozott és utat mutató iparpolitika szerepét, mely javaslattal beszélgetőpartnerei is egyetértettek.

Mikor Jaksity György vette át a szót, kiemelte, hogy vannak jó állami támogatások, viszont nem azok kapják meg akiknek kellene. 

„Ahol pofára meg haverságra megy a támogatás, ott nem lesz hatékony gazdaság, ez a napnál is világosabb. Nálunk ez van” 

– mondta Jaksity.

Orbán Krisztián viszont vitába szállt Jaksity erős kritikájával, mert szerinte ez egy fejlődési stádium része, ami nem csak Magyarországot jellemzi, hanem sok más olyan országot is, akik a mi fejlettségi szintünkön állnak. Ezt az állítását a Transparency International korrupciós indexével támasztotta alá, mely szerint a vásárlóerő paritáson számított egy főre eső GDP és a „haveroknak” juttatott támogatások aránya összefügg.

A fejlődési szintünk az ok, és a „pofára támogatás” az okozat, nem fordítva

– összegezte megállapításait Orbán Krisztián.

Orbán azonban látta a fényt az alagút végén: szerinte ha még jobban vissza tudjuk szorítani a járadékvadászatot és le tudjuk lassítani a külföldi multik benyomulását, akkor a versenyképes magyar vállalatok megerősödnek és olyan fejlettségi szintre ugrunk, melyen már nincs szükség így támogatni a hazai cégeket. „Ha bejön még egy multi cég én azt nem tekinteném előnyösnek, nem triviális ez már” – húzta alá.

Koren professzor egyetértett az előtte szólóval annak ellenére, hogy pár éve inkább még a külföldi multik mellett érvelt.

„Eddig azt gondoltam, hogy jó nekünk ha bejön a multi, hiszen hozza a tudást és a tőkét, de most már én is úgy látom, hogy ez már nem olyan egyértelmű, gondoljunk csak az adókedvezményekre” 

– magyarázta véleményének változását a professzor.

Koren Miklós

Gazdasági ciklusváltás

Jaksity kifejtette, hogy borúsan látja a következő időszakot, mivel ez a fellendülési ciklus kezd kifulladni. Ezt a munkaerőpiac kiszáradása is jelzi, hiszen még magas fizetésemelések mellett is nehéz megtartani a dolgozókat és meglátása szerint pont ez lesz az oka a következő recessziónak, mert gátat szab a növekedésünknek.

Ma Magyarország makrogazdasági szempontból sokkal kisebb kockázatot visel, mint tíz évvel ezelőtt, ez mikroszinten is megjelenik

– ismerte el, hozzátéve, hogy „egy recesszió senkinek sem szokott örömöt okozni”.

Orbán Krisztián nem látja ilyen borúsan a helyzetet, sőt ő még üdvözölne is egy recessziót, mert ekkor az államnak kevesebb pénze jutna a cégek támogatására, ami nagy eséllyel kiszorítaná a járadékvadászokat, így a fenntarthatóan működő, hatékony magyar vállalatok erősödhetnének meg a piacon, a válságtól a gazdaság egyfajta tisztulását várná tehát.

„A lendületben lévő építőiparunk valószínűleg olyan vonzó lesz Európában, hogy

egy recessziót jóllehet meg sem érzünk majd

 – lepte meg a hallgatóságot Orbán Krisztián, ami az építőipar márciusi 67,6 százalékos növekedésével, a magyar gazdaság minden elemzőt meglepő több mint öt százalékos első negyedéves növekedésével, illetve a magyar iparnak az euróövezeti lassulással szembeni növekedésével nem tűnik túlzó megállapításnak.

(Fotók: CEU, GazdaságTV)

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.