A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) felmérése szerint a válaszoló cégek 47 százaléka tervezi, hogy a következő három évben automatizálás vagy digitalizálás jellegű fejlesztést hajt végre. A vállalatok több mint 80 százalékánál legalább három feladatkört lehetne elvben automatizálni.
A MKIK GVI kutatása 6781 vállalat megkérdezésével vizsgálta, hogy a magyarországi cégeket milyen mértékben érintheti az automatizáció, a vállalatok hogyan viszonyulnak az új technológiák bevezetéséhez, illetve a munkavállalók mekkora része végez a jelenlegi tudás szerint automatizálható feladatokat munkája során.
A kamara MTI-hez hétfőn küldött közleménye szerint a vállalatok 32 százaléka nem vezetett be az utóbbi három évben automatizálás vagy digitalizálás jellegű fejlesztést, és ezt nem tervezi a következő három évben sem.
A válaszadók 26 százaléka nem tudta megmondani az okát, hogy miért nem hajtottak vagy hajtanak végre ilyen típusú fejlesztést.
A válaszadók 14 százaléka a vállalkozásnál tapasztalható forráshiányt, 10 százalékuk pedig a túl magas költségeket jelölte meg okként. A válaszadók mindössze 3 százaléka jelezte, hogy nem ismernek olyan technológiákat, amelyek bevezethetőek lennének a cégnél, 3 százalékuknál pedig nincsenek megfelelő szakemberek a szükséges technológiák üzemeltetéséhez.
A nem automatizáló vállalkozások 2 százalékánál gondolják úgy, hogy túl bonyolult lenne egy ilyen innováció bevezetése, 1 százalékuk pedig túl kockázatosnak gondolja a befektetést.
A felmérés kimutatta, hogy a magyar cégek automatizációs potenciálja magasnak mondható,
A magas automatizációs potenciál ellenére a vállalkozások közel 40 százalékánál az utóbbi három évben nem volt innováció jellegű ráfordítás.
A kutatás szerint az innovációt bevezető cégek további 37 százaléka legfeljebb az árbevétel 2 százalékát fordította ilyen jellegű kiadásra, és kevesebb, mint negyedük számolt be arról, hogy 2 százalék feletti innovációs ráfordítása volt.
Kimutatták, hogy az elmúlt három évben az innovációra nem költő cégek aránya a kisvállalkozások között a legmagasabb, innováció bevezetése pedig a részben vagy egészében külföldi tulajdonú cégekre volt inkább jellemző.
A cégek az automatizálás és digitalizálás jellegű fejlesztések esetében elsősorban a termelésre koncentrálnak. Az ilyen fejlesztéseket végrehajtó vállalkozások 45 százaléka a termelés és szolgáltatásnyújtás területén automatizált vagy digitalizált, míg 34 százalékuk az adminisztrációban, szintén 34 százalék pedig a számvitel és pénzügy területén.
Az automatizáló vállalatok körülbelül negyede fejlesztett a logisztika és szállítás területén, 22 százalékuk a vállalatmenedzsment, 21 százalékuk pedig a marketinghez és értékesítéshez tartozó folyamatok esetében digitalizált. A vevőszolgálat esetében a válaszadó vállalkozások 15 százaléka vezetett be automatizálást vagy digitalizálást – közölték.
Orbán Viktor a minap a magyar gazdaság 2025-ös kilátásairól szólva a beruházások felgyorsulását emelte ki, ami a GDP növekedésének új lendületet adhat. A Makronóm Intézet elemzője sorra veszi, hogy mely fejlesztések és ipari beruházások húzhatják fel a gazdasági mutatókat az elkövetkező években.
A Demján Sándor Program 8+1 intézkedést tartalmaz, amelyek elérhetők a program hivatalos oldalán.
Fekete Zoltán kijelentette, első a közlekedési, a vasúti funkció megtartása, ennek rovására fejleszteni nem lehet, de a helyi közösségek ellenében sem.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetője úgy fogalmazott, a salgótarjániaknak megérte a Fideszre szavazniuk.
Nemrég még azzal volt tele a brüsszeli lap, hogy Románia jobb hazánknál, most meg már arról szól a fáma, hogy miért volt dühös a román átlagszavazó.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
