A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) felmérése szerint a válaszoló cégek 47 százaléka tervezi, hogy a következő három évben automatizálás vagy digitalizálás jellegű fejlesztést hajt végre. A vállalatok több mint 80 százalékánál legalább három feladatkört lehetne elvben automatizálni.
A MKIK GVI kutatása 6781 vállalat megkérdezésével vizsgálta, hogy a magyarországi cégeket milyen mértékben érintheti az automatizáció, a vállalatok hogyan viszonyulnak az új technológiák bevezetéséhez, illetve a munkavállalók mekkora része végez a jelenlegi tudás szerint automatizálható feladatokat munkája során.
A kamara MTI-hez hétfőn küldött közleménye szerint a vállalatok 32 százaléka nem vezetett be az utóbbi három évben automatizálás vagy digitalizálás jellegű fejlesztést, és ezt nem tervezi a következő három évben sem.
A válaszadók 26 százaléka nem tudta megmondani az okát, hogy miért nem hajtottak vagy hajtanak végre ilyen típusú fejlesztést.
A válaszadók 14 százaléka a vállalkozásnál tapasztalható forráshiányt, 10 százalékuk pedig a túl magas költségeket jelölte meg okként. A válaszadók mindössze 3 százaléka jelezte, hogy nem ismernek olyan technológiákat, amelyek bevezethetőek lennének a cégnél, 3 százalékuknál pedig nincsenek megfelelő szakemberek a szükséges technológiák üzemeltetéséhez.
A nem automatizáló vállalkozások 2 százalékánál gondolják úgy, hogy túl bonyolult lenne egy ilyen innováció bevezetése, 1 százalékuk pedig túl kockázatosnak gondolja a befektetést.
A felmérés kimutatta, hogy a magyar cégek automatizációs potenciálja magasnak mondható,
A magas automatizációs potenciál ellenére a vállalkozások közel 40 százalékánál az utóbbi három évben nem volt innováció jellegű ráfordítás.
A kutatás szerint az innovációt bevezető cégek további 37 százaléka legfeljebb az árbevétel 2 százalékát fordította ilyen jellegű kiadásra, és kevesebb, mint negyedük számolt be arról, hogy 2 százalék feletti innovációs ráfordítása volt.
Kimutatták, hogy az elmúlt három évben az innovációra nem költő cégek aránya a kisvállalkozások között a legmagasabb, innováció bevezetése pedig a részben vagy egészében külföldi tulajdonú cégekre volt inkább jellemző.
A cégek az automatizálás és digitalizálás jellegű fejlesztések esetében elsősorban a termelésre koncentrálnak. Az ilyen fejlesztéseket végrehajtó vállalkozások 45 százaléka a termelés és szolgáltatásnyújtás területén automatizált vagy digitalizált, míg 34 százalékuk az adminisztrációban, szintén 34 százalék pedig a számvitel és pénzügy területén.
Az automatizáló vállalatok körülbelül negyede fejlesztett a logisztika és szállítás területén, 22 százalékuk a vállalatmenedzsment, 21 százalékuk pedig a marketinghez és értékesítéshez tartozó folyamatok esetében digitalizált. A vevőszolgálat esetében a válaszadó vállalkozások 15 százaléka vezetett be automatizálást vagy digitalizálást – közölték.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
A cég számos potenciális alkalmazási területet lát a technológiában.
A Szovjetunió megszűnése óta nem történt ilyen Oroszországban.
Nagy Elek váltja Parragh Lászlót az MKIK élén, ezzel együtt az elnökség is kicserélődött.
E fordulat mögött felsejlik Karácsony Gergely leszámolása is a nagypolitikai ábrándokkal.
A Telegraph riportjából kiderült, hogy az új eszközt kifejezetten a Shahed-136 típusú drónok üldözésére és elfogására tervezik.
Azt, hogy egy minden eredetiséget nélkülöző, banánra fixálódott, agresszív hakapeszi tényezőnek tűnik, a NER tökéletesen megérdemli. Mi nem.
