A Kaliforniában tartózkodó Palkovics László innovációs és technológiai miniszter – videokonferencián keresztül – bejelentette, a magyar kormány a projektet nemzeti kutatási programként 3,6 milliárd forinttal támogatja.
A miniszter hangsúlyozta, az atomenergia fontos eleme a magyar energiamixnek. Az országnak van működő atomerőműve, újabb blokkokat épít és rendelkezik a szükséges oktatási és kutatási kapacitással.
A szegedi ELI-ALPS kutatóközpont alkalmas arra, hogy ott kidolgozzák a módszert az atomerőművek radioaktív hulladékainak lebontásához annak érdekében, hogy ezek ne több ezer évig maradjanak velünk, hanem ennek az időnek a töredékéig – tudatta a miniszter.
Amennyiben a 2018-ban fizikai Nobel-díjjal kitüntetett Gerard Mourou elképzelése működik, akkor sikerül megoldást találni az atomerőművek alkalmazásának egyik komoly problémájára – közölte Palkovics László.
A kutatási programot a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) koordinálja, részt vesz benne a párizsi Ecole Politechnique professzora, Gerard Mourou, valamint a University of California, Irvine professzora, illetve a TAE Technologies tudományos igazgatója, Tajima Toshiki munkatársaival. A kutatásba a tervek szerint további partnereket is bevonnak.
Rovó László, az SZTE rektora hangsúlyozta,
az együttműködési megállapodás tudománytörténeti jelentőségű, hiszen a nukleáris hulladék kezelése – amely nemcsak műszaki és technológiai kihívást jelent, hanem legalább ilyen fontos a társadalmi dimenziója – az emberiség jövője szempontjából is meghatározó.
A professzor kifejtette, az SZTE Magyarország legjobb egyetemeként folyamatosan törekszik arra, hogy mind oktatási, mind tudományos és innovációs területen a világ élvonalába tartozzon, és az intézmény kutatói számára megfelelő hátteret biztosítson a kiemelkedő minőségű tudományos munkához.
Szabó Gábor akadémikus, az SZTE prorektorának tájékoztatása szerint a nukleáris hulladékok kezelésében kihívást jelent a hosszú felezési idejű anyagok tárolása. A problémára a megoldást a P&T (partitioning and transmutation – partícionálás és transzmutáció) jelentheti. A partícionálás során a nukleáris hulladék különböző komponenseit szétválasztják, majd ezek közül a hosszú felezési idejűeket transzmutációval átalakítják. Az anyagot például neutron besugárzásnak teszik ki, aminek hatására az stabil vagy gyorsan lebomló maggá, magokká alakul.