Rovó László, az SZTE rektora hangsúlyozta,
az együttműködési megállapodás tudománytörténeti jelentőségű, hiszen a nukleáris hulladék kezelése – amely nemcsak műszaki és technológiai kihívást jelent, hanem legalább ilyen fontos a társadalmi dimenziója – az emberiség jövője szempontjából is meghatározó.
A professzor kifejtette, az SZTE Magyarország legjobb egyetemeként folyamatosan törekszik arra, hogy mind oktatási, mind tudományos és innovációs területen a világ élvonalába tartozzon, és az intézmény kutatói számára megfelelő hátteret biztosítson a kiemelkedő minőségű tudományos munkához.
Szabó Gábor akadémikus, az SZTE prorektorának tájékoztatása szerint a nukleáris hulladékok kezelésében kihívást jelent a hosszú felezési idejű anyagok tárolása. A problémára a megoldást a P&T (partitioning and transmutation – partícionálás és transzmutáció) jelentheti. A partícionálás során a nukleáris hulladék különböző komponenseit szétválasztják, majd ezek közül a hosszú felezési idejűeket transzmutációval átalakítják. Az anyagot például neutron besugárzásnak teszik ki, aminek hatására az stabil vagy gyorsan lebomló maggá, magokká alakul.
A transzmutáció ötlete nem új, már évtizedek óta ismert, hogy ezzel az eljárással a radioaktív hulladék kezelése lényegesen könnyebbé válik. A probléma az, hogy a szükséges neutronok előállítása nukleáris reaktorokban, vagy gyorsítók segítségével történhet ami, a gyakorlati alkalmazást lényegében lehetetlenné teszi. Az egyik kulcskérdés az, miként lehet olyan neutron forrást kifejleszteni, amely egyszerűen kezelhető, és az ára is jóval alacsonyabb, mint a rektoroké vagy gyorsítóké.