A modellváltás nem forma, hanem stratégia! Hogyan lett a Neumann János Egyetem regionális erőközpont? (X)

Az elmúlt évek felsőoktatási vitáiban sok szó esett tulajdonosi szerkezetről és fenntartó alapítványok kuratóriumairól. A lényeg azonban nem itt dőlt el. A kérdés az volt, képesek-e az egyetemek kilépni az államháztartási logikából, és valódi, hosszú távú piacképes stratégiát építeni. Dr. habil. Bozsonyi Károly, a Neumann János Egyetem tudományos és stratégiai rektorhelyettese szerint Kecskeméten ez a fordulat sikeresen megtörtént.

„A régi rendszer szabályt követett, nem jövőképet. Az alapítványi irányítás akkor ér valamit, ha valódi autonómiát ad, és nem politikai kényszerek között működik” – mondja a rektorhelyettes, aki úgy látja, a közepes méretű egyetemeknek nem ranglistákkal kell versenyezniük, hanem azzal, hogy az oktatásuk releváns-e, kutatásaik találkoznak-e a piaci igényekkel, és képesek-e értéket teremteni a régió számára.

A kecskeméti felsőoktatási modell három pillérre épül: az oktatás, a kutatás és az innováció egymást erősítő rendszerére. A duális képzés révén erős az ipari beágyazottság, a legnagyobb hallgatói aránnyal. A vállalatokkal közös kutatás-fejlesztési projektek száma bővül, és mind gyakrabban jut el a tudás a piacképes megoldások szintjére. Jó példája ennek egy fegyvertervező szakos hallgató diplomamunkája, amely előbb OTDK-díjat nyert, majd szabadalommá válva megmutatta, miként válhat az egyetemi ötletből valós gazdasági érték. A Neumann-modell lényege, hogy a képzésből kutatás, a kutatásból innováció, az innovációból pedig a régiót erősítő teljesítmény születik.

A Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumában is jelen lévő rektorhelyettes szerint a kuratórium feladata nem az irányítás átvétele, hanem a stratégiai keret és a mozgástér megteremtése annak érdekében, hogy az egyetem ne sodródjon, hanem tervezzen és végrehajtson. Az alapítványi forma azért működik, mert ez a vezető testület együtt él az intézménnyel, és képes gyorsan reagálni a gazdasági és tudományos kihívásokra.

A kecskeméti modell lényege, hogy az egyetem mindennapi működését erőteljesen formálja a város gazdasági és kulturális közege. Kecskeméten a helyi ipar, a közösségi élet és az oktatás között olyan integráló hatás alakult ki, amely stratégiai irányváltások idején is „ingerli” az egyetemet: kijelöli, és meghatározza a továbblépés irányát. „Ott kell lennünk, amikor a robotizáció és a mesterséges intelligencia kézen fogva vonul be az iparba” fogalmaz a rektorhelyettes. A globális és hazai járműipar átalakulása ebben a közegben olyan helyi tapasztalat, amelyhez az intézmény tudatosan igazítja képzéseit. Ennek részeként 2026 szeptemberében indul a villamosmérnök-képzés, amely a Mercedes-Benz magyarországi fejlesztései által teremtett igényekre reagál, és a vállalattal stratégiai partnerségben kidolgozott képzési tartalomra épül.

Egy alkalmazott tudományok egyetemének kutatási küldetése is van. A piac ma azt várja, hogy az intézmény valós technológiai problémákra adjon választ: hatékonyságnövelésre, digitalizációra, energia- és anyagtakarékos megoldásokra, valamint az ipari folyamatok automatizálására. Ezt a szemléletet jól mutatják az aktuális kutatási projektek, mint az ipari gyártási rendszerek fizikai intelligenciával támogatott modellezése és optimalizálása, illetve a fenntartható forgácsoló szerszámok generatív design alapú tervezése. Ilyen területekre épülnek azok a kétoldalú tudományos együttműködések, amelyek Szlovákiától Kínáig kötik össze a kecskeméti kutatókat nemzetközi partnerekkel.

A kertészeti karon a fenntartható gazdálkodás, a precíziós kertészet és a vízmegtartás a képzés és a kutatás kiemelt irányai, míg a gazdaságtudományi területen a holland partnerrel közösen működő MBA-program valamint a mesterszakok és az ezekre épülő doktori képzés teremti meg a teljes, egyetemen belül bejárható szakmai életpályát.

A nemzetköziesítés önálló lábbá vált. A külföldi hallgatók többsége önköltséges, de az intézmény egyre népszerűbb a magyar állami ösztöndíjprogramokban is. A CAMPUS II projekt pedig 2027-re hatszáz kollégiumi férőhellyel erősíti a vonzerőt. Az Erasmus és a Horizont források kiesését a Pannónia Program és a kétoldalú tudományos együttműködések pótolták. Az Erasmus-üggyel kapcsolatban hangsúlyos, hogy egy politikai kérdésre adott rossz válasz miatt közvetlenül a hallgatók és a kutatók kerültek büntetésbe. Ez egy fenyítés, amely nem kormányokat, hanem magyar fiatalok jövőjét sújtja.

Bozsonyi szerint a Neumann nem elméleti akadémikusokat, hanem gyakorlati szakembereket képez, az oktatók jelentős része is a vállalati világból érkezik. A cél, hogy a kutatásokból innováció, abból pedig erős, az egyetemet is támogatni képes innovációs ökoszisztéma szülessen. „Az igazi siker az lesz, amikor a volt hallgatóink már tőkeerős vállalkozóként térnek vissza, és nemcsak emlékből, hanem felelősségből támogatják az alma matert.”

A rektorhelyettes egy rövid mondattal zár: „Pályán vagyunk.” A Kecskeméten nem intézményi forma született újjá, hanem gondolkodásmód és ez az, ami a következő évtizedek stratégiáját is meghatározza a Neumann János Egyetemen.

X

Nyitókép: Banczik Róbert