Vannak, akik már okostelefonjukkal mérik a szarvasmarha tömegét, ezzel pénzt és időt takarítanak meg. Az agrárium jövőjét az ehhez hasonló innovációk biztosíthatják Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint. A hazai agrárinnovációt nagyszabású versenyekkel, mentorálással és anyagi támogatással is segíti a kamara. Interjúnkból kiderül, hogyan gondolták újra a hazai mezőgazdaságot a kreatív magyar fiatalok.
Mit nyújt ma az agrárium a kreatív, fiatal magyar vállalkozóknak?
A közelmúltban megrendezett ötletversenyünk egyik fő célkitűzése volt megmutatni a fiataloknak, hogy az agráriumban mennyi innovációs lehetőség rejlik, olyanok számára is, akiknek korábban nem volt kötődésük az ágazathoz. Hogy ebben a szektorban is érdemes elképzelni a jövőjüket, itt is érdemes vállalkozásba kezdeniük.
Az agráriumban sok a kiaknázatlan lehetőség, az ágazatban megvalósuló projektek ráadásul kiemelt társadalmi hatással rendelkeznek, és kézzelfogható változásokat tudnak előidézni.
Örömmel töltött el, hogy a verseny a várakozásokat felülmúlva mozgatta meg a fiatalokat, a csapatok között ráadásul többségben voltak a nem agrár háttérrel rendelkezők.
Hogyan tudják segíteni a startupok a hazai mezőgazdaság fejlődését?
A hazai mezőgazdaságban az elmúlt években megjelentek az első sikeres startupok. Ezek várhatóan gyorsan növekednek majd, termékük, szolgáltatásuk technológiai alapú, és nemzetközi piacot céloznak meg. Ezek a vállalkozások a gépek programozott tanulását, azaz a mesterséges intelligenciát a gazdaságok hétköznapi problémáinak megoldására alkalmazzák.
Az Agroninja applikációja például okostelefonnal készített fotó alapján számítja ki a szarvasmarha tömegét,
95% pontossággal. Ezzel pénz és idő takarítható meg. A Serket-Tech gépi látással monitorozza a haszonállatok viselkedését és jelez, ha betegségek vagy sérülés tüneteit érzékeli.
A magyar gazdaság a startupok és az innovatív ötletek felkarolásával léphet a következő szintre. Ennek feltétele azonban az, hogy kiépüljenek az agráripari innovációkat több technológiai szakterületről összekapcsoló, a tehetséges fiatalokat a szakterületre vonzó és az induló üzleti kezdeményezéseket az agrárvállalkozásokkal összekötő folyamatok. Ezek élére kíván állni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Milyen élmény volt az első magyar agrárinnovációs ötletverseny a „Gazdálkodj okosan! NAK Agrotech Hackathon”, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal közös versenye?
A zsűri tagjaként azt gondolom, hogy mindannyian óriási élménnyel gazdagodtunk. Még úgy is, hogy a döntőn mi csak ízelítőt kaptunk azokból az impulzusokból, amiket a kollegáim, akik a csapatokat 24 órán keresztül mentorálták, sokkal mélyebben át tudtak élni. Nagyon izgalmas volt, hogy mit tudtak a résztvevők a rendelkezésükre álló négy percbe belesűríteni, amikor bemutatták a zsűrinek, hogy mire jutottak.
Azt elmondhatjuk, hogy az ötletek zöme abszolút díjazásra méltó lett volna, úgyhogy nehéz feladatunk volt.
Végül milyen megoldásokat díjazott a zsűri?
A versenyen a csapatok a mezőgazdaság hatékonyságának növelésére kerestek megoldásokat. A résztvevőket a Design Terminal és a NAK szakemberei segítették ötletük kidolgozásában, több olyan csapat is volt, akik a 24 óra alatt teljesen más megoldással álltak elő, mint amivel a versenybe belevágtak.
A különdíjas TRIME például egy olyan
többlépcsős képfeldolgozó szoftverrel szeretné védeni a halastavakat, amely felismeri a különböző madarakat, vezérli a hangágyút
és vadásztatást is tud javasolni, bár eredetileg egy fagykárral foglalkozó megoldással jelentkeztek.
Számunkra is meglepő volt, hogy a csapatok mennyire akut, a hazai agrárium jelenlegi kihívásaira rezonáló megoldásokat fejlesztettek. Jó példa erre a győztes BeeNet ötlete, mely egy interaktív hálózat méhészek, mezőgazdasági termelők és hatóságok közötti kapcsolattartásra. A méhészeti ágazat jelentősége óriási. A növényfajok 84 százaléka, az élelmiszer-előállítás 76 százaléka függ a méhek beporzásától, ezért fontos az érintett szereplők közvetlen és gyors kommunikációjának biztosítása, melyre jó megoldás lehet az ötlet megvalósítása.
A 2019-es NAK Agrotech Hackathon verseny győztese, a BeeNet
A versenyen látott megoldások, víziók megállják a helyüket a nemzetközi porondon?
Az előbb említett ötleteken kívül a csapatok fejlesztettek egyebek mellett mesterséges intelligenciát alkalmazó vadkárelhárítási megoldást; automatizált rendszert a fekete katonalégy lárváinak tenyésztésére és takarmányozási célú feldolgozására; mezőgazdasági bérmunka-közvetítést támogató alkalmazást; új öntözési technológiát, amely csökkenti a felszíni öntözés veszteségeit, de volt a szarvasmarhák metánkibocsátását csökkentő ötlet is.
Ezek az innovációk további fejlesztés, az ötletek elmélyítése és a részletek kidolgozása után akár nemzetközi színtéren is megállhatják a helyüket.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara igyekszik minden segítséget megadni a csapatoknak, hogy ötletükből piacképes termékek születhessenek.
Miért született meg ez az innovatív kezdeményezés és lesz folytatása?
A NAK innovációs törekvéseinek hosszú távú célja a magyar gazdák versenyképességének növelése, a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságának megteremtése, valamint az agrárszakemberek utánpótlásának biztosítása.
Kiterjedt tagságunknak köszönhetően a mezőgazdasági és élelmiszeripari startupoknak egyaránt képesek vagyunk szakmai támogatást és fejlődést ösztönző visszajelzést adni. Az ötletverseny azt tűzte ki célul, hogy az egyetemisták, pályakezdők és startupok megszólításával felhívja a figyelmet az agráriumban rejlő innovációs lehetőségekre.
A NAK és a Design Terminal közös célja egy olyan hosszú távon működő, összetett agrárinnovációs program kialakítása a Kárpát-medencében, amely a leghatékonyabban segíti az agrár témájú ötletek megvalósulását.
A most lezárult ötletverseny ennek az első lépése volt. A NAK a szektorba való beágyazottságának és kiterjedt szakmai hálózatának köszönhetően hozzásegíti a csapatokat, hogy élesben, működő gazdaságokban próbálják ki termékeiket, valamint a NAK közvetítésével gazdasági szereplőktől kapjanak visszacsatolást. A kamara szakmai csapata mindemellett támogatja a validációt is, de a program részeként kiemelt szerepet kap az újszerű megoldások gazdákhoz való eljuttattatása is.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Borítókép: MTI/Mohai Balázs
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
Dunavarsányban építi meg első közép-kelet-európai üzemét Dél-Korea vezető élelmiszeripari vállalata.
A cég számos potenciális alkalmazási területet lát a technológiában.
Így igyekeznek fellépni az Európai Bizottság ellen, amely többek között arra készül, hogy elvegye a területalapú támogatásokat a gazdáktól.
A Szovjetunió megszűnése óta nem történt ilyen Oroszországban.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
