A hazai mezőgazdaságban megjelentek az első sikeres startupok – Győrffy Balázs a Makronómnak

Mit nyújt ma az agrárium a kreatív, fiatal magyar vállalkozóknak? 

A közelmúltban megrendezett ötletversenyünk egyik fő célkitűzése volt megmutatni a fiataloknak, hogy az agráriumban mennyi innovációs lehetőség rejlik, olyanok számára is, akiknek korábban nem volt kötődésük az ágazathoz. Hogy ebben a szektorban is érdemes elképzelni a jövőjüket, itt is érdemes vállalkozásba kezdeniük.

Örömmel töltött el, hogy a verseny a várakozásokat felülmúlva mozgatta meg a fiatalokat, a csapatok között ráadásul többségben voltak a nem agrár háttérrel rendelkezők. 

Makronóm.Mandiner

Hogyan tudják segíteni a startupok a hazai mezőgazdaság fejlődését? 

A hazai mezőgazdaságban az elmúlt években megjelentek az első sikeres startupok. Ezek várhatóan gyorsan növekednek majd, termékük, szolgáltatásuk technológiai alapú, és nemzetközi piacot céloznak meg. Ezek a vállalkozások a gépek programozott tanulását, azaz a mesterséges intelligenciát a gazdaságok hétköznapi problémáinak megoldására alkalmazzák.

Az Agroninja applikációja például okostelefonnal készített fotó alapján számítja ki a szarvasmarha tömegét,

95% pontossággal. Ezzel pénz és idő takarítható meg. A Serket-Tech gépi látással monitorozza a haszonállatok viselkedését és jelez, ha betegségek vagy sérülés tüneteit érzékeli.

A magyar gazdaság a startupok és az innovatív ötletek felkarolásával léphet a következő szintre. Ennek feltétele azonban az, hogy kiépüljenek az agráripari innovációkat több technológiai szakterületről összekapcsoló, a tehetséges fiatalokat a szakterületre vonzó és az induló üzleti kezdeményezéseket az agrárvállalkozásokkal összekötő folyamatok. Ezek élére kíván állni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. 

Milyen élmény volt az első magyar agrárinnovációs ötletverseny a „Gazdálkodj okosan! NAK Agrotech Hackathon”, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal közös versenye?

A zsűri tagjaként azt gondolom, hogy mindannyian óriási élménnyel gazdagodtunk. Még úgy is, hogy a döntőn mi csak ízelítőt kaptunk azokból az impulzusokból, amiket a kollegáim, akik a csapatokat 24 órán keresztül mentorálták, sokkal mélyebben át tudtak élni. Nagyon izgalmas volt, hogy mit tudtak a résztvevők a rendelkezésükre álló négy percbe belesűríteni, amikor bemutatták a zsűrinek, hogy mire jutottak.

Azt elmondhatjuk, hogy az ötletek zöme abszolút díjazásra méltó lett volna, úgyhogy nehéz feladatunk volt.

Végül milyen megoldásokat díjazott a zsűri?

A versenyen a csapatok a mezőgazdaság hatékonyságának növelésére kerestek megoldásokat. A résztvevőket a Design Terminal és a NAK szakemberei segítették ötletük kidolgozásában, több olyan csapat is volt, akik a 24 óra alatt teljesen más megoldással álltak elő, mint amivel a versenybe belevágtak.

A különdíjas TRIME például egy olyan

többlépcsős képfeldolgozó szoftverrel szeretné védeni a halastavakat, amely felismeri a különböző madarakat, vezérli a hangágyút

és vadásztatást is tud javasolni, bár eredetileg egy fagykárral foglalkozó megoldással jelentkeztek.

Számunkra is meglepő volt, hogy a csapatok mennyire akut, a hazai agrárium jelenlegi kihívásaira rezonáló megoldásokat fejlesztettek. Jó példa erre a győztes BeeNet ötlete, mely egy interaktív hálózat méhészek, mezőgazdasági termelők és hatóságok közötti kapcsolattartásra. A méhészeti ágazat jelentősége óriási. A növényfajok 84 százaléka, az élelmiszer-előállítás 76 százaléka függ a méhek beporzásától, ezért fontos az érintett szereplők közvetlen és gyors kommunikációjának biztosítása, melyre jó megoldás lehet az ötlet megvalósítása.

A 2019-es NAK Agrotech Hackathon verseny győztese, a BeeNet

A versenyen látott megoldások, víziók megállják a helyüket a nemzetközi porondon? 

Az előbb említett ötleteken kívül a csapatok fejlesztettek egyebek mellett mesterséges intelligenciát alkalmazó vadkárelhárítási megoldást; automatizált rendszert a fekete katonalégy lárváinak tenyésztésére és takarmányozási célú feldolgozására; mezőgazdasági bérmunka-közvetítést támogató alkalmazást; új öntözési technológiát, amely csökkenti a felszíni öntözés veszteségeit, de volt a szarvasmarhák metánkibocsátását csökkentő ötlet is.

Ezek az innovációk további fejlesztés, az ötletek elmélyítése és a részletek kidolgozása után akár nemzetközi színtéren is megállhatják a helyüket.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara igyekszik minden segítséget megadni a csapatoknak, hogy ötletükből piacképes termékek születhessenek. 

Miért született meg ez az innovatív kezdeményezés és lesz folytatása?

A NAK innovációs törekvéseinek hosszú távú célja a magyar gazdák versenyképességének növelése, a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságának megteremtése, valamint az agrárszakemberek utánpótlásának biztosítása.

Kiterjedt tagságunknak köszönhetően a mezőgazdasági és élelmiszeripari startupoknak egyaránt képesek vagyunk szakmai támogatást és fejlődést ösztönző visszajelzést adni. Az ötletverseny azt tűzte ki célul, hogy az egyetemisták, pályakezdők és startupok megszólításával felhívja a figyelmet az agráriumban rejlő innovációs lehetőségekre.

A NAK és a Design Terminal közös célja egy olyan hosszú távon működő, összetett agrárinnovációs program kialakítása a Kárpát-medencében, amely a leghatékonyabban segíti az agrár témájú ötletek megvalósulását.

A most lezárult ötletverseny ennek az első lépése volt. A NAK a szektorba való beágyazottságának és kiterjedt szakmai hálózatának köszönhetően hozzásegíti a csapatokat, hogy élesben, működő gazdaságokban próbálják ki termékeiket, valamint a NAK közvetítésével gazdasági szereplőktől kapjanak visszacsatolást. A kamara szakmai csapata mindemellett támogatja a validációt is, de a program részeként kiemelt szerepet kap az újszerű megoldások gazdákhoz való eljuttattatása is. 
 

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Borítókép: MTI/Mohai Balázs

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.