Így terjeszti ki a reálgazdaságot a kiterjesztett valóság
2018. november 22. 09:18
A Pokémon Go, 2016 nyarának sikerjátéka olyan gyorsan tűnt el, amilyen gyorsan jött. A kibővített valóságra (augmented reality – AR) építő játék azonban nyugaton még mindig töretlen népszerűségnek örvend, ráadásul nagyban befolyásolja a fogyasztói szokásokat és a szolgáltatásokat is – nem csak a játékon belüli virtuális világ szolgáltatásait, hanem a reálgazdaságot is.
A kibővített valóság (AR) egy egyszerű koncepció: veszünk egy térképes rendszert, többnyire itt a Google Maps alkotta térképeket, és arra a fejlesztők „ráprogramoznak” alkalmazásokat, amelyek a telefonok GPS jeleit összekombinálva egy kiterjesztett valóságot vázolnak fel a felhasználó előtt annak telefonján keresztül. Az átlagos szemlélőnek a Deák téren lévő Budapest Eye talán egyszerű látványosságnak tűnhet, egyes játékosoknak viszont más és más, helyben megoldandó kihívásokat – vagy éppen Pokémonokat – rejthet a helyszín.
A Pokémon Go önmagában nem volt úttörő innováció, hiszen ilyen AR-játékok már korábban is léteztek. A Niantic cég a Pokémon Go előtt is fejlesztett sikeres játékot, az Ingress-t, ami szintén sikersztorinak számított. A Pokémon Go hívta fel azonban igazán a figyelmet ennek a technológiának a használatára és lehetőségeire.
Hasonló alkalmazások azóta más történetekre például Harry Potterre is „fel lettek húzva”. Nemrégiben a katolikus egyház is kiadta a saját Pokémon Go applikációját, a „Follow JC Go”-t, azaz a Kövesd JK (Jézus Krisztus) Go-t, ahol a felhasználók szentekről és templomokról tudhatnak meg érdekességeket, miközben szenteket és biblikus karaktereket kereshetnek és „kaphatnak el” a való világban. Jól példázza ez, hogy a technológia határa a csillagos ég.
De elvonatkoztathatunk a játék alapú alkalmazásoktól és alapul vehetjük a sokak által használt „Waze” közösségi-navigációs alkalmazást is. Ez a közösség egyes tagjainak információira építi fel a percre pontos forgalom-előrejelzését, amit végül szintén egy Google Maps kiterjesztésen keresztül tesz elérhetővé a felhasználók számára.
A Waze térképein azonban már olyan étteremláncok is szerepelnek, mint például a McDonalds' vagy KFC. Ez pedig előrevetíti, hogy az AR alkalmazások milyen nagy mértékben képesek befolyásolni a felhasználók nagyon is valós életben történő fogyasztását és vásárlásait.
Miért fontos ez gazdaságilag?
Én sem azért tudok ennyit a témáról, mert utána olvastam: jómagam is tagja vagyok több Pokémon Go közösségnek, utóbbi időben épp a hollandiai Groningenben, azelőtt pedig Budapesten és környékén. Van egy szépsége annak, hogy bárhova is téved az ember a világban, Pokémon Go-val bárhol lehet játszani.
Ebből viszont az is következik, hogy bárhova is megy az ember,
akár külföldön nyaral, akár belföldön utazik, esetleg csak kiugrik az esti forgatagba, a sok séta után valahol megéhezik és megszomjazik majd.
De miért is számít ez, ha a Pokémon Go már rég divatjamúlttá vált és szinte eltűnt?
Mint visszatérő játékos mondhatom, hogy Nyugat-Európában ez biztosan nem így van, sőt már Magyarországon is egyre többen térnek vissza a játékhoz. Sok rajongó sajnálatosnak tartotta, hogy a Niantic 2016-ban egy „tizedkész” játékot dobott a piacra a közösségi nyomásnak köszönhetően, ami még számos hiányosságtól szenvedett.
Emiatt sokan elvesztették az érdeklődésüket egy idő után, ám az utóbbi évek fejlesztései sok játékost hoztak vissza a rendszeres felhasználók közé – köztük engem is.
Az új élmények között szerepel a Pokémon Go havi egyszeri közösségi napja, amikor extra jutalmakat szerezhetnek a játékosok. Ez pedig lényegesen több játékost vonz a szabadba: Hollandiában például a 11-14 óra között történő eseményre általában emberek százai vonulnak ki a helyi parkba és a belvárosba.
A kibővített valóság életre kel: groningeni játékosok egyik gyülekezési pontja a közösségi nap során a helyi parkban. A parkban csak játékosokat látni, sétálókat alig (2018. november 10. Groningen, Park Muziekkoepel Noorderplantsoen).
És itt jelenik meg igazán a reálgazdaság: ezidő alatt a telefonok merülnek, az emberek fáradnak és éhesek-szomjasak lesznek. A groningeni parkban lévő kávézóban a vendégek száma a Pokémon Go közösségi napján szignifikánsan megnövekszik.
A helyi üzletekben kérdezősködve azt is megtudtuk, hogy ők is érzékelik a vásárlók számának növekedését, sőt a parki kávézó konkrétan meg is tudta nevezni a Pokémon Go-t, mint az üzlet forgalmát növelő alkalmazást.
Arra a kérdésünkre, hogy tudnak-e előre készülni a forgalom növekedésére, nemleges választ kaptunk, mivel ők is csak aznap értesülnek az eseményről, amikor több embert látnak a parkban a telefonjukhoz „ragadva”.
Amikor a telefonjukra koncentráló emberek tömörüléseiből megsejtik, hogy Pokémon Go közösségi nap van, már tudják is, hogy aznapra több pincért kell behívni,
mert az átlagos szombat dél 2-3 kiszolgálandó asztala helyett ilyenkor hirtelen teljesen megtelik a kávéház vendégekkel.
A kávézó üzemeltetői azt is hozzátették, hogy ha előre tudnák jelezni a játékosok mozgásait, akkor készülnének a kereslet változására. De mivel mindig csak aznap szembesülnek a piaci kereslet durva kilengéseivel, ez egy kihagyott üzleti lehetőséggé válik számukra. Főleg egy parkbeli kávézó esetén, ami viszonylagos monopóliumot élvez, hiszen a parkban nincs sok versenytársa.
A játék egyébként kimondottan ösztönöz arra, hogy parkokat illetve zöldterületeket látogasson az ember és sétáljon. Itt ugyanis több és ritkább Pokémont találhatnak a felhasználók.
A vendéglátók mellett számos játékost is megkérdeztünk arról, hogy hogyan alakulnak a fogyasztási szokásaik ilyenkor. Túlnyomórészt úgy nyilatkoztak, hogy vagy az esemény alatt vagy előtte-utána betérnek valahova a közelben a többi játékossal. A legérdekesebb megfigyelésünk az volt, hogy nem is a fiatalok voltak többségben; Pokémonokra vadászó felnőtteket és időseket is egyaránt látni lehetett a parkban. Itt fontos a gyerekek befolyása a felnőttekre: a játék szokása a gyerekektől terjed szüleikre, de a valós, „reálgazdasági” fogyasztást a játék közben már a szülők finanszírozzák.
Még idős házaspárok is részt vesznek a játékban: egyikük beszámolt arról, ahogy egy másik holland városban, ahol a Pokémon Go közösség egészen aktív, egy hasonló közösségi napon tömegeket vezetett a város főterére az alkalmazás. A játékosok ellepték a főteret, a közeli kávézókba beülve játszottak, sőt
amikor egy kifejezetten ritka Pokémon tűnt fel, a kávézó sokaság hirtelen egymásnak ordítva, egy emberként állt föl az asztaloktól, hogy levadásszon egy-egy ritka, a téren kóborló pokémont, hogy utána visszatérjen a kávéjához vagy söréhez.
Egy-egy jól elhelyezett Pokéstop (játékon belüli „megálló”) egészen stabilan képes vendégeket vonzani, főleg az ilyen események során. Az Egyesült Államokban már bevett üzleti modell, hogy a Niantictól Pokéstopokat lehet vásárolni, hogy ez vonzzon be vendégeket az üzletek számára. Egy fontos példája ennek a Starbucks, amely
Amerikában már nem csak megállókat vásárolt a Pokémon Go tervezőitől, hanem az akcióit és termékeit is feltüntetheti egy-egy Pokéstopon,
ami egy kiváló marketingstratégiává válhat a jövőben.
A Pokémon Go esetében viszont további lehetőségek is rendelkezésre állnak, mivel a játék az egész világot lefedő térkép használatára épít regionális Pokémonokkal. Ez azt jelenti, hogy egyes ritka Pokémonokat csak bizonyos földrészeken lehet megtalálni és elkapni; egyes egyedek csak Európában vagy Dél-Amerikában, esetleg csak a sarkkörökön túli régiókban elérhetők.
Ez turisztikai szokásokra is hatással van. Nem csak egyéni szinten, de így az alkalmazás készítői tömegeket is egyes régiók felé irányíthatnak a virtuális siker elérésének vágyával.
Erre jelentenek példát azok a szafari események, amelyeket a Niantic anyacég szervez a játékosok számára. Idén nyáron ezeket Jokoszukában (JP), Chicagóban (US) és Dortmundban (GER) rendezték meg, amelyekre a világ minden tájáról utaztak játékosok.
Egy másik példa arra, hogy egyének a Pokémonok megszerzése céljából külföldre utaznak az a férfi (Trainer Tips Nick), aki egy regionális Pokémon begyűjtése miatt utazott el Afrikába, egy másikért az Egyesült Államok déli, mocsaras régiójába, vagy éppen Vietnámba egy harmadikért.
A kibővített valóság kiaknázatlan üzleti lehetőségeket jelent a vendéglátók számára. A vásárlók tudatos döntéseit a Google Térkép vásárlói értékelései segítik. De immár a tudattalan döntéseket is számos új hatás befolyásolja majd.
A kérdés az, hogy az üzletek e tudattalan döntések passzív vagy aktív alakító lesznek-e?
Év elején, szinte mindenféle promóció nélkül került moziba, aminek meg is lett az eredménye. Akkor alig nézte meg valaki, azonban a Max segítségével a Társ most új életre kelt.
Az Alphabet tulajdonában lévő Waymo jövő héten megkezdi az önvezető járművek tesztelését a japán főváros közútjain. Bár a vállalat még nem döntött arról, hogy elindítja-e robotaxi-szolgáltatását az országban, a tokiói megjelenést így is mérföldkőnek tekinti. A tesztelés elsődleges célja a japán közlekedési környezet sajátosságainak feltérképezése.
Él Budapesten egy fiatal magyar tudós, aki egy egész tudományterületet talált ki magának, elismert szakmai folyóiratot alapított hozzá, és ma már világszerte szívesen látott előadó. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató könyvet írt azoknak, akik hozzá hasonló tudatossággal terveznék a jövőjüket.
Az amerikai atomipar magyarországi lehetőségeit mérte fel három napon át Justin Friedman, az amerikai külügyminisztérium nukleárisenergia-kereskedelmi versenyképességért felelős vezető tanácsadója.
Ez valami fizetett reklámcikk vagy a szerző magától ilyen?
Hiába vannak az emberek a szabadban, ha folyton a telefonjukat nézik.
Ez a pokémon keresés még balesetveszélyes is lehet.
Egy bolond százat csinál tipikus esetének tűnik.
Szerintem túl messze megy ez a fejtegetés. Nem ritka, hogy az ember betér valahová, ahova egyébként nem menne be, csak mert valami alkalom adódik. Pl. ha találkozol a barátoddal. Szoval szerintem nem feltétlen átcsoportosítás.