Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) közös gazdasági fórumán kifejtette, az országban tapasztalható munkaerőhiány európai jelenség. György László elmondta: a V4-ekkel összevetve Magyarországon a legalacsonyabb a hozzáadott érték az exportban. Közölte, az exportáló magyar tulajdonú vállalatok aránya 30 százalék, ami szintén alacsony a régiós országokkal összevetve.
Szólt arról is, hogy a kormány, egyik lehetőségként, kedvező feltételeket teremt az értékláncoknak, hogy itt fejlesszenek. A lehetséges megoldások között példaként említette az innovációs ökoszisztéma fejlesztését. Aláhúzta, fontos, hogy a stratégiai döntések a vállalkozás működése szerinti országban szülessenek meg.
Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár elmondta, jó lehetőségek vannak a rendszerszintű változtatások megvalósítására a szakképzésben. Úgy vélte, „keresletvezérelt szakképzésért és felnőttképzésért kiált a rendszer”, rugalmasságra van szükség az új kihívások kezeléséhez. Úgy vélte, a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) jobban be kellene kapcsolódniuk a képzésekbe.
Közölte: 18 ágazati készségtanács kezdi meg a működését a tervek szerint, amelyekben vállalati szakértők is dolgoznak, illetve ágazati képzőközpontokat hoztak létre a kkv-k képzési részvételének növelésére. Az oktatás hatékonyságának növelése szerinte még a módszertan módosításával is lehetséges. Közölte, a digitális technológiák felé kell elmozdulni.
Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint a statisztikák szerint a munkaerőpiac jelentősen javult a bevezetett intézkedések hatására, már a munkaerőhiánnyal kell szembenézni. Az uniós pályázatoknál is ezzel a problémával találkoznak, a munkaerő kiáramlása komoly nehézség – mondta.