Mindenki tudja, hogy Karl Marx meg akart szabadulni a magántulajdontól. De mondott még mást is.
Egy aktuális felmérés szerint az amerikai fiatalok közel fele inkább szocialista társadalomban élne, mint kapitalista rendszerben, sőt, a megkérdezettek negyede szerint Sztálin „hős” volt. Az októberi orosz forradalom századik évfordulójához közeledve érdemes ezért feleleveníteni a kommunizmus szellemi atyja, Karl Marx gondolatait az ideális berendezkedésről.
Marx nem elégedett volna meg a magántulajdon eltörlésével, a következő fogalmaktól is végleg meg akart szabadulni.
1. A család. Bár ő maga is beismerte, hogy ez nehéz lesz, hiszen még a legeltökéltebb forradalmárok is felszisszennek az ötlet hallatán. A család azért zavarta Marxot, mert az szerinte a magántulajdonon alapul, a család legfejlettebb és legkiterjedtebb formájában pedig maga a burzsoá (tőkés) család. Remélte, hogy a család intézményét a magántőkével együtt lehet majd megszüntetni.
2. Egyéniség. Az egyéniség Marx szerint a kapitalizmus mesterséges találmánya, társadalmi konstrukció. A probléma itt is a tőkéhez kötődik: míg a tőke független és egyénisége van, addig a dolgozók függő helyzetben vannak, és nincs egyéniségük és szabadságuk. A tőkés egyéniség szerinte az egyenlőség útjában állt.
3. Örök igazságok (kivéve saját osztályharc-elméletét). Minden kor uralkodó gondolatai az uralkodó osztály ideái – vélte. A kommunizmus majd eltörli az örök igazságokat, a vallást és az erkölcsöt, így nem lesznek többé népbolondító ideák és ideológiák.
4. A nemzetek. Ha a dolgozó proletárok társadalmi csoportja megerősödik, átveheti majd a nemzet irányítását. Ez lesz az első lépés, amely a nemzetek megszűnéséhez vezet majd. Nincs szükség nemzeti törésvonalakra, hiszen a dolgozó embernek meglátása szerint nincs nemzete.
5. A múlt. Marx szerint a múlt csupán a gazdagok figyelemelterelő hadműveleteinek része, a dolgozók felemelkedésének egyik akadálya. Nem lehet, hogy a múlt uralja a jelent, ahogyan az a kapitalista társadalomban történik, a jelennek kell uralnia a múltat – gondolta a hírhedt filozófus.
***
Amikor a Partium fővárosa választhatott: megtört vörös brigantiként, vagy méltóságát megőrizve megy román rabságba. Dr. vitéz Jánossy Gyula és a nemzeti érzelmű polgárság, ha csak rövid időre is, de visszaadta a Körös menti település becsületét, és megmentette a várost a megszállók bosszújától.
Igen, az identitáspolitikának továbbra is nagy jelentősége van, aminek egyik legfrissebb példája Zohran Mamdani sikere. Hajdú Tímea írása.
Boldogkői Zsolt szerint úgymond a tudomány alapján legalább tíz ponton kellene változtatni az alaptörvényen és a jogszabályokon, de igazából ideológiát váltana, és nem tud mást tenni, sőt az ateizmusa csak egy szekuláris vallás. Szilvay Gergely írása.
„A Tisza kormánya egy 16 minisztériumos, rekordméretű bürokratikus monstrum lesz, amely a kritikusok szerint tele lesz friss Tisza-káderekkel” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán.
Kemény, embert próbáló évek vannak mögöttünk.
Zila János és Nagy Attila Tibor szerint óriási kihívást jelent majd a Tisza számára a heterogén szavazótáborának összetartása.
„Nagyon kellemetlen ellenfelek, ezt tapasztalatból mondom.”
Valójában nem tudjuk, mi történik pontosan.
