A nagyvállalatok már most is képesek lennének jelentős erőfeszítések nélkül magasabb fizetéseket adni, a magyar kkv-k esetében viszont ehhez már a termelékenységnek is javulnia kell – vélte Baksay Gergely a Zsigmond Király Egyetem versenyképességi konferenciáján. A Magyar Nemzeti Bank igazgatója azt is elmondta, hogy mi lenne az az egy gazdaságszerkezeti változás, amely önmagában öt százalékkal növelné a magyar GDP-t.
Munkapiaci aktivitásban utolértük az uniót
2008-2010 között a hazai foglalkoztatási ráta uniós sereghajtónak számított, 2011-től azonban éles trendváltás kezdődött – kezdte előadását Baksay Gergely. Ráadásul szerinte a külföldön dolgozók száma is csökkent az elmúlt években, így ezen a területen is trendforduló kezdődött.
A segélyezési rendszer átalakítása hozzásegítette a magyar gazdaságot ahhoz, hogy a munkapiaci aktivitásban utolérjük az uniót. Magyarországon aki akar, az dolgozhat – tette hozzá.
A cégek munkaerőhiányra panaszkodnak, pedig nem fizetnek eleget
A magyar munkaerő termelékenysége – az egy munkaóra alatt megtermelt GDP – nem javult számottevően, mert a munkapiacra 2010 után belépő korábban inaktív emberek jelentős része nem a legképzettebb csoportokból kerül ki – emlékeztetett.
Hozzátette, hogy
Ez magyarázza, hogy ha egy magyar munkavállaló egy hazai kkv-tól nyugati vállalathoz megy dolgozni, akkor termelékenysége hirtelen megnő.
Új kihívás a gazdaságban, hogy szűkössé vált a munkaerő, a cégek ugyanis több embert szeretnének foglalkoztatni, mint amennyi rendelkezésre áll. E probléma hátterében az áll, hogy számos nagyvállalat már most is emelhetné a fizetéseket, egyelőre mégsem teszi meg. Ahhoz, hogy a vállalatok teljes kapacitással működhessenek, szükséges lesz a béremelés – figyelmeztetett.
A magyar és a nyugati bérek közötti különbség nem csupán abból ered, hogy a magyar gazdaság termelékenysége elmarad a nyugati szinttől.
– tette hozzá (erről itt és itt olvashat részletesebben).
Emiatt a magyar bérarány – a megtermelt jövedelem azon része, amelyet bérként kifizetnek – alacsony, a huszadik helyen áll az unió országai között. A magyarhoz hasonló GDP-vel és gazdasági teljesítménnyel lehetne magasabb béreket is fizetni – fogalmazott az MNB igazgatója.
Az elmúlt húsz évben nem volt ennyire vállalkozásbarát környezet
Mivel a foglalkoztatottak száma már egyre nehezebben növelhető – 2030-ig a munkaképes korú lakosság hat százalékkal csökkenhet – minőségi helyett már mennyiségi javulásra van szükség a gazdaságban.
A robotizációtól ugyanakkor nem kell tartanunk, hiszen soha annyian nem dolgoztak még bolygónkon, mint manapság, pedig a technológia folyamatosan változott és számos ipari-technológiai forradalmat tudunk magunk mögött – nyugtatott az igazgató.
A kelet-ázsiai növekedési modellben a növekedés kulcsa a magas megtakarítási és beruházási ráta volt – tért a munkaerő után a tőke oldalára az igazgató.
A vállalatokat támogatja az is, hogy a vállalati adók már hosszú ideje csökkennek. A tipikus középvállalatok teljes adórátája az adózás előtti nyereség százalékában már a V3-országok átlagánál is alacsonyabb. Az elmúlt húsz évben nem volt ennyire vállalkozásbarát környezet Magyarországon – tette hozzá.
Ellenállóbb lenne a magyar gazdaság, ha több kkv lenne
A munka és a tőke mennyiségi mutatói mellett a technológia jelenti a minőségi tényezőt: hiába növeljük a munkaerő és a tőke mennyiségét, ha ezek nem működnek hatékonyabban. A kkv-k termelékenysége pedig elmarad a hazai nagy- vagy külföldi vállalatok termelékenységétől – mondta Baksay Gergely.
Bár a köznyelvben egy kategóriaként hivatkozunk rájuk, nagyon nem mindegy, hogy kis-, vagy középvállalatok dominálják-e a hazai vállalati szektort. A kkv-k fő problémája a méretgazdaságosság, ami azt jelenti, hogy
Ha csak annyi változna a magyar gazdaságban, hogy a mikro- és kisvállalatok a magasabb, középvállalati szintre lépnek – és a vállalatok méret szerinti eloszlása a német mintát követné – akkor változatlan termelékenység mellett is öt százalékkal lenne magasabb a magyar GDP az MNB igazgatója szerint.
De mi kell ahhoz, hogy a vállalatok növekedjenek és középvállalattá váljanak? Nem feltétlenül több szabadalom,
A gazdaság ellenállóképességét is növelné, ha több kkv működne, ezzel több lábon álló, diverzifikáltabb lenne az ipari szerkezet – mondta.
A felzárkózásnak nincs egységes receptje, de a hosszú távú növekedéshez biztosan szükséges lesz a munkaerő, a tőkeállomány és a termelékenység növekedése. A foglalkoztatotti létszám és a megtakarítások elmúlt években látott bővülése mellett a következő években a harmadik tényezőt, a termelékenységet, azaz a minőséget, a technológiát, azaz a versenyképességet kell javítani – zárta előadását az MNB igazgatója.
(Címlapkép: Dave Collier/Flickr)
Ne maradjon le, kattintson a tetszikre!
„Tigrisszülők” és „helikopterszülők” között vergődik a pedagógus, akinek talán sosem volt még ennyire nehéz dolga, mint a mai gyerekekkel – emelte ki Csépe Valéria az MCC pedagóguskonferenciáján.
A tárcavezető a Swiss Krono beruházásának bejelentésén arról számolt be, hogy a svájci faipari vállalat húszmilliárd forint értékben bővíti magyarországi gyártási kapacitásait, amihez az állam hárommilliárd forint támogatást nyújt, így segítve elő a munkavállalói létszám kétszázra emelését.
Miként lehetne véget vetni a budapesti utakon tapasztalható káosznak? Hogyan válhatnának tisztábbá és biztonságosabbá a köztereink? Van-e hatékony megoldás a hajléktalanság problémájára? Többek között erre keresték szakértők és lokálpatrióták a választ a BP Műhely első konferenciáján.
Furcsa dicséret érkezett a baloldali laptól: kénytelenek voltak leírni, hogy a „Harc Európa lelkéért” konferencia mindent visz a jobboldali körökben. A sikernek azonban ára van: az antifa fenyegetések és a városvezetés gáncsoskodása miatt a szervezők kénytelenek titkolni a helyszínt.
Milyen hatással lesz a magyar gazdaság szereplőire a washingtoni csúcs? Miként működik együtt a Kamara a kormányzattal a kis- és középválallkozások érdekeit képviselve? Illetve kiből lehet sikeres üzletember? Többek között erről kérdeztük Nagy Eleket, az MKIK elnökét. Interjúnk.
Nem kellett volna.
A brüsszeli elit megint tudja, ki az „igazi áldozat”.
A kormány döntése szerint koncessziós formában valósulhat meg a repülőtéri gyorsvasút, a pályázatot pedig 2026 januárjában írják ki.
