Két számmal leírható a teljes EU-s gazdaság: egyik tragikusabb, mint a másik
Elszomorító gazdasági elemzést közölt a Telegraph.
Felkerült a világ legkárosabb vezetőinek szégyenlistájára Gyurcsány Ferenc, akinek a kormányzása körülbelül évi 1-1,5 százalékkal rontotta a magyar gazdaság növekedését. Gyurcsány Ferenc így elég rossz társaságba keveredett: a New York Egyetem professzorainak listáján Gyurcsány a kínai Mao Ce-tunggal, vagy a kambodzsai kommunista diktátorral, Pol Pottal együtt szerepel.
A világ legrosszabb vezetőinek listájára került fel Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfő, a Demokratikus Koalíció elnöke, s így egy társaságba keveredett a kambodzsai kommunista diktátor Pol Pottal és a kínai kommunista diktátor Mao Ce-Tunggal – írja az Index.
Két amerikai közgazdász, a New York Egyetem professzorai, – William Easterly, a fejlődésgazdaságtan elismert szakértője és Steven Pennings – azt a sokszor felvetett kérdést igyekeztek megválaszolni, hogy mennyiben határozzák meg ténylegesen az ország gazdasági sikereit a vezetők. A kutatók új módszert fejlesztettek annak megmérésére, hogy az adott ország GDP-növekedésére hogyan hatott egy-egy vezető politikus.
A kutatásban több adatbázisra is építettek, de három adatbázisból kettő is azt az eredményt hozta, hogy Gyurcsány Ferenc a gazdasági növekedésre nézve az egyik leginkább káros politikus volt a világon. A gyurcsányi gazdaságpolitika körülbelül évi 1-1,5 százalékkal rontotta a magyar gazdaság növekedését. Ez óriási elveszett összeg, így nem véletlen, hogy a kétezres évek nagy részét számos közgazdász elveszett időszaknak tekinti a magyar gazdaság szempontjából.
Az eredményt a számítások azzal alapozzák meg, hogy figyelembe veszik a világpiaci árakat, a regionális üzleti ciklusokat és az egyedi országhatásokat is. Magyarul megnéznek számos külső tényezőt, például azt, hogy nem egy világgazdasági visszaesés okozta-e a vezető rossz bizonyítványát. Így a listán szereplő politikusokat nem mentheti fel az, hogy a világgazdasági helyzet egyébként is rosszra fordult.
Sőt, Magyarország esetében éppen egy nagyon kedvező külső környezet ellenére valósult meg egy jelentős eladósodás a fegyelmezetlen közpénzügyi politika miatt. A súlyos gazdaságpolitikai hibáknak köszönhetően a lakosság devizaadóssága óriásira duzzadt, a jövedelmi egyenlőtlenségeket nem is említve. Emiatt Magyarországot a világgazdasági válság már súlyosan legyengült gazdasági állapotban érte.